Boldog Özséb, egykori esztergomi kanonok nevéhez fűződik az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend, a pálosok alapítása. A mai napig működő szerzetesrend mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is. Öt éve rendezték meg az első interdiszciplináris konferenciájukat, ahol bemutatták a pálosok akkori jelenét, múltját és rávilágítottak a rend múltjával kapcsolatos kutatások jelentőségére.
A Magyar Pálos Rend
Minden évben találkozunk a rend részéről pálos települések polgármestereivel, a nemzeti parkok igazgatóival, régészekkel, történészekkel. Mindig új témák, meglátások jönnek elő a beszélgetések közben, jövőbeli koncepciók körvonalazódnak. A konferencián megosztjuk a nyilvánossággal az eddigi sikereket, amiket elértünk. Itt nem a pálosok munkájáról lesz szó, hanem a pálosok körüli közösségek és magánszemélyek tevékenységéről – mondta lapunknak Puskás Antal pálos szerzetes, rendi tartományfőnök.
A szakmai előadásokon jó példákat mutatnak be a meghívott előadók, a pálos vonatkozású helyszíneket üzemeltető tulajdonosok egykori kolostorok és romok újjáélesztésére. A tudomány és a múzeumok körén túl a természetjárásban is összeköthetőek a pálos települések – erre mutat példát a nemrég elindult Pálos út – A természetben a Természetfelettivel kezdeményezés.
A konferencia első napján rendtörténeti felvezetéssel kezdenek, majd kiderül, hogy képezhet egy régész hidat a múlt és jelen között. A tudományos előadásokon túl a pálos romokat a beruházók, építészek mutatják be saját szemszögükből, hogy milyen fejlesztési, illetve állagmegóvási lehetőségek vannak. A második napon ismertetik a vallásturizmusban rejlő lehetőségeket. A résztvevők megismerhetik a pálos tematikus utakat és koncepciókat hallhatnak a pálos települések és a magánszektor szemszögéből. Végezetül arra is kitérnek, hogy a pálosok lelkisége, szolgálata mivel járulhat hozzá a jövő építéséhez, majd Puskás Antal tartományfőnök beszél a pálosok jelenéről.
A konferencia mindkét napját zenei kísérő programmal zárják. Első nap két hungarikum hangszerünk szólal meg Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség díjas tárogatóművész és Lisztes Jenő cimbalomművész szólójátékában, amelyet az Anima Musicae Kamarazenekar tagjaiból álló vonósötös kísér. Másnap a „Lectio Divina”, a pálos világi közösség előadásában hallhatnak a megbocsátásról. A felolvasott szövegek elmélkedések és közbenjáró imádságok, amelyek között Petrás Mária éneke és Bíró Ferencné Gesztelyi-Nagy Judit a világi közösség vezetőjének fuvolajátéka segíti az elmélyülést. A konferencia a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával valósul meg, fővédnöke Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
