– A festmény nemcsak a spanyol manierizmus meghatározó alkotása, de segít a Déri Múzeum látogatóinak, hogy lelkükben is felkészüljenek a karácsonyi csoda befogadására, a Megváltó születésére. Azt ábrázolja, hogy az angyal, a mennyei angyal eljött Máriához, és Isten akaratát közölte vele, ez a jelenet kell, hogy bennünket ráhangoljon az adventi időszakra és a karácsony ünnepére – mondta az Angyali üdvözlet bemutatásán Palánki Ferenc megyéspüspök.
El Greco festményének színei erőteljes hatást mutatnak
Az Angyali üdvözlet a Munkácsy-teremben látható a Golgota előtanulmánya mellett. Mindkét festmény a budapesti Szépművészeti Múzeumból érkezett. A Déri Múzeum ugyanis kölcsönadta a kedden megnyílt Munkácsy – Egy világsiker története kiállításra az eredeti Golgotát.
Papp László polgármester az eseményen úgy fogalmazott: hosszú évek munkája volt, hogy a Krisztus-trilógia együtt legyen Debrecenben, de nagy megtiszteltetés, hogy az életműtárlaton a cívisvárosból is látható alkotás. A két múzeum együttműködésének köszönhető, hogy a Munkácsy-festmény helyén látható El Greco felbecsülhetetlen értékű alkotása.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a festményt itt üdvözölhetjük Debrecenben, és nagyon bízom benne, hogy az adventi időszakban nagyon sok debreceni vagy környékbeli látogatója lesz a Déri Múzeumnak. Picit fölpezsdíti a múzeum látogatottságát
– emelte ki Papp László.
A Déri Múzeum oldalán olvasható leírás szerint El Greco a bizánci ikonfestészet tradícióit követve kezdte pályáját a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozó Kréta szigetén. A Velencében és Rómában megismert itáliai reneszánsz hatására színkezelése és kompozíciós elrendezése tovább fejlődött. Tudását és tehetségét Spanyolországban kamatoztatta igazán, Toledóban harminc éven át vezette műhelyét, ahol a magánáhítatot szolgáló vallásos témájú művek vagy a több műfajban is jártasságot követelő retablók (oltárfelépítmények) is születtek.
Festményei leginkább valamely vallási témához, bibliai alakhoz kötődnek, s megrendelőinek köszönhetően számos változatát találjuk egy-egy témának az életművön belül.
A reneszánszt megelőzően is kedvelt képtípust, az angyali üdvözletet El Greco több alkalommal is megfestette. Egyes változatoknak meghatározó eleme az épített környezet vagy a zenélő angyalsereg. Az 1600 körül festett művén viszont a térszerkezet elhagyásával egy zárt, háromalakos kompozícióval, kevés képi elem kíséretében ábrázolja az evangéliumok sorait. A hírhozó Gábriel finom kéztartásával közvetíti az isteni akaratot, míg az imakönyve felett visszaforduló Szűz Mária hasonlóan kecses mozdulattal vállalja azt. Közöttük a Szentlélek galambja száll alá a fényességgel áttört felhőrétegek között.
A kékes színben gomolygó felhők kiszakítják a jelenetet a valós térből, s szinte az égi szférába emelik, az áhítat megteremtését szolgálva.
A további képi elemek misztikus jelentést hordoznak magukban, Mária szüzességének szimbólumaként sorakoztatják fel a kendőt és az ollót tartalmazó kosarat, az üvegvázát és a Gábriel által tartott liliomot, míg kegyességének jelképe az imazsámolyra helyezett imakönyv. A Megváltó fogantatása a vázába helyezett ágak közt pislákoló lángnyelvek képében válik bizonyossá.
Ugyan csupán néhány szín jelenik meg az alkotáson, de annál erőteljesebb hatást mutatnak a krapplakkvörös, az ezüstöskék és a krómsárga kiterjedt színfoltjai. A velencei reneszánsszal való azonosulását tükrözi az erőteljes kolorit, mely megjelenik e művén is.
El Greco Angyali üdvözlet című festménye január 6-ig, vízkeresztig látható a Déri Múzeumban.
