Nem minden nő gyűlöli a férfiakat Középföldén

Peter Jackson és kreatív csapata visszatért Középföldére, és bár a régi varázslatot nem sikerül teljesen feléleszteni, A rohírok háborúja kellemes gyógyír lehet a televíziós sorozat okozta sebeinkre.

2024. 12. 21. 6:45
A Gyűrűk Ura – A rohírok háborúja
A Gyűrűk Ura – A rohírok háborúja Forrás: TMDb
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rohírok háborúja legnagyobb erénye, hogy a nyilvánvaló feminista felütése sosem válik öncélúvá és zavaróvá, mivel nem a társadalom és az egyén vagy a férfi és a nő közötti ellentétekről szól, hanem arról, hogy léteznek olyan utak, amelyek harcos nőket kívánnak. A nők itt nem a férfiak kárára, hanem mellettük, értük válnak hőssé, és mindenek előtt a közösséget védelmezik, amelynek a tagjai. A regényekhez képest Jacksonék korábban már Arwen és Éowyn szerepét is sokkal hangsúlyosabbá tették a filmekben, A hobbithoz pedig egy új karaktert is kitaláltak, Taurielt. Héra tulajdonképpen már a tünde harcos szellemi rokona, azzal a különbséggel, hogy nála már igazi románc sincs, csak a családhoz való hűség.

A rajzfilm rengeteg elemében idézi A Gyűrű Ura filmeket, például gyakran támaszkodik Rohan lovasainak zenei témáira, de mégis látványos a különbség Howard Shore lélekemelő taktusai és Stephen Gallagher egyszerű iparosmunkája között. 

Akad néhány konkrét utalás, ismerős szereplő is, de ezek annyira nem szerves részei a történetnek, jelentőségük egészen csekély. A történet második fele ugyanakkor túlságosan is idézi A két torony cselekményét, lényegében megismétlődik a Helm-szurdoki csata, mintha az íróknak (köztük Philippa Boyensszel) nem lett volna ötletük, merre tágítsák Lovasvég határait.

A rohírok háborújának legzavaróbb része azonban talán mégis az anime stílusú animáció. Egyrészt rossz koncepciónak tűnik, hogy kétdimenziós karaktereket mozgassanak háromdimenziós hátterek előtt, így látványban az animáció gyakran korlátoltabbnak tűnik, mintha élőszereplős történet lenne. Másfelől még most sem fér a fejembe, hogy egy Gyűrűk Urához hasonló világ megjelenítésénél mi indokolja az anime stílust? A nyugatnak ugyan sajátja a más kultúrák felé való nyitottság és bátran használja is, tiszteleg előttük vagy ihletet merít belőlük, Tolkien világa mégis olyan esszenciálisan nyugati matéria, hogy sokkal autentikusabb lett volna az amerikai vagy az európai animátorokhoz fordulni.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.