Rekordnézettséggel indult A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi című sorozat. Minden idők legdrágább szériája ráadásul már az első képkockák megjelenésétől kezdve célkeresztbe került. Vajon miért ilyen nehéz kivívni J. R. R. Tolkien híveinek elismerését, és miért vált ki ennyi indulatot egy mese? A dühös nézők ugyanis akcióba lendültek: a Metacritic médiakritikai honlapon a sorozat nézettségi mutatója 2,7 pont a tízből, a Rotten Tomatoeson 37 százalék: utóbbi felület ráadásul a lepontozásra válaszul letiltotta a filmsorozat értékeléseit. Volt, aki szerint az ötlettelen, és eltér a forrásanyagtól, mások a színes bőrű szereplők és a rövid hajú tündék miatt akadtak ki. A már korábban is woke-vírusról beszélő Elon Musk amerikai multimilliárdos egyenesen úgy fogalmazott:
Tolkien forog a sírjában, amiért a sorozat férfi karakterei egytől egyig gyengék, gyávák és bunkók, csak Galadriel, a női főszereplő bátor, okos és kedves.
Az alkotóknak persze nem volt könnyű dolguk. Tolkien műveinek óriási kultuszuk van, és rajongói a szokásosnál is kritikusabban viszonyulnak mindenhez, ami nem egyenesen a maximalista nyelvészprofesszortól származik. A filmes jogokat Tolkien már a hatvanas években eladta, ám vérszegény rajzfilmes próbálkozásokon túl senki nem mert hozzányúlni műveihez egészen a kilencvenes évek végéig: Peter Jackson A Gyűrűk Ura-trilógiáját ráadásul minden idők legjobb filmjei között tartják számon, amely a fanatikusok szeretetét is kivívta. Eltelt azonban húsz év, ez idő alatt pedig lezajlott a televíziós sorozatok forradalma, és berobbant a streamingőrület, így csak idő kérdése volt, hogy valaki nagyot merjen kockáztatni a még annál is nagyobb nyerés reményében.
Füzessy Tamás Tolkien-kutató, a Magyar Tolkien Társaság korábbi elnöke a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott órái mellett szabadegyetemen is előad Tolkienről. Szerinte a filmeknél a nehézség abból adódott, hogy rajongói, valamint jogi elvárás, hogy egy adaptáció ne csak egyszerűen az alapkönyvekhez legyen hűséges, hanem az egész mitológiát is tükrözze, ha pedig a néző nem is ismeri például A szilmarilokat, akkor is érezze, hogy olyan világba csöppent, amely mögött mélyebb valóság van, amelynek A Gyűrűk Ura csak az egyik epizódja.
Az az elsődleges probléma Tolkien műveinek adaptálhatóságával, hogy sokkal tágabb kontextust kell értelmezni, ábrázolni őket, nem egyszerűen magát az írást átfogalmazni. A Gyűrűk Urán és A hobbiton kívül ráadásul Tolkien összes többi története lezáratlan. A befejezetlen szövegeknél ki kell következtetnünk, hogy vajon hogyan köthetők össze úgy, hogy a nagyobb egészt is figyelembe vegyük
– érvel a szakértő.