– A Kárpát-medence magyar nyelvjárásai rendkívül hitelesen kötik össze a nemzetet Csángóföldtől Őrvidékig, mert a nyelvjárásokban nemcsak nyelvi érték van, hanem ezekben nagyon értékes kulturális hagyomány is rejlik, mint például a népköltészet, a népművészet vagy a néprajz értékei – hívta fel a figyelmet Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója a konferencián, amelynek gondolata Pusztay János nyelvésztől és Pomozi Pétertől, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatójától származik.
A magyar nyelvjárások napja
– Nyelvjárásaink a nemzeti művelődéstörténetünk és nemzeti identitásunk szerves részei, a magyar köznyelv gazdagítói, ezért meg kell őriznünk őket a magyar jövő számára, ez pedig csak akkor lehetséges, ha írott változatai is polgárjogot nyernek. Elmondható tehát, hogy a mai konferencia témája a magyar jövő szempontjából is meghatározó – hangsúlyozta Kásler Miklós.
A nyelvjárás napja egy felkiáltójel számunkra is. Segít bennünket abban, hogy egész esztendőben figyelemmel kísérjük, mit jelent számunkra az irodalmi nyelvünk, a köznyelvünk és ezen belül a tájnyelv, illetőleg a regionális közbeszéd, aminek mindannyian a tanúi lehetünk
– fogalmazott Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a konferencián tartott beszédében. Felidézte azt a kutatást, amely szerint az 1960-as években a Kárpát-medence magyarságának még körülbelül hatvan-hetven százaléka beszélt nyelvjárásokban, mára viszont az arányuk harminc-negyven százalékra csökkent. Mint mondta, a tájnyelvet használók gyakran stigmatizálva érzik magukat és emiatt igyekeznek áttérni a köznyelvre, ez azonban nyelvünk egyfajta elszegényesedését is jelenti.
Hangsúlyozta, hogy nyelvjárásaink megőrzése és elismerése nyelvgazdagságunk fennmaradását, a nemzet sokszínűségének megtartó erejét és a határon túli magyar közösségek megmaradását is segíti.
Szili Katalin rámutatott, hogy 1918. december elsején hozták a magyarság számára tragikus, Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári határozatot, amelynek következménye volt Trianon is. Az MKI által kezdeményezett magyar nyelvjárások napja nyomán azonban ez a nap pozitív hangsúlyt is kapott. Mint mondta, a nyelvjárásokat a globalizáló világunk technológiai elsekélyesítése is veszélyezteti, ezt is meg kell előzni.
Hosszú távú nyelvstratégiai kérdés nyelvjárásaink megőrzése – hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó. – Bízom benne, hogy a nyelvjárások elismerése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ezek megjelenjenek a különböző nemzetrészeink kultúrájában. A nyelvjárásaink megőrzése a határon túli közösségeink védelmét is szolgálja
– fogalmazott Szili Katalin.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kiemelte, hogy a nyelvi sokszínűség nagy részben fakad a nyelvjárásokból, ezért fontos, hogy a tájnyelvet értéknek tartsuk és szűkebb környezetünk nyelvhasználatát minden erőnkkel megőrizzük. Ebben pedig kiemelkedő szerepe van a családoknak és a pedagógusoknak, hogy ne szégyelljék nyelvhasználatukat a nyelvjárásokat beszélők – hangsúlyozta Nyiri Péter. Majd Gál Sándor felvidéki költőt idézte: „Ha kevesebb a szó, kevesebb a lélek.” – Ne feledjük el a szavakat, mert élet nélkülivé válik a hely, ahol nem ápoljuk a nyelvi hagyományokat – mutatott rá az elnök. Beszéde után elkezdődött a tanácskozás, ahol a konferencia előadói a nyelvjárások, a folklór és az irodalom kapcsolatát járták körbe.
