A Netflix egyik legmegosztóbb sorozata, az Emberiség az emberiség előtt második évadával tért vissza, és ismét élénk vitákat generált a tudományos világban. A Graham Hancock által vezetett dokumentumsorozat azt a kérdést feszegeti, hogy vajon létezett-e egy ősi, fejlett civilizáció a történelem előtti időkben, amelynek nyomai máig fellelhetők a világ különböző pontjain.
Áll a bál a Netflix sorozata körül: tudomány kontra spekuláció
Hancock elmélete szerint a jégkorszak végén egy globális kataklizma pusztította el azt a fejlett kultúrát, amely korábban jelentős hatást gyakorolt a későbbi civilizációkra. Szerinte ennek a letűnt társadalomnak a tudását és építészeti megoldásait a későbbi civilizációk részben átvették, ami megmagyarázhatja a hasonlóságokat a világ különböző régióiban található monumentális építmények és mitológiai történetek között.
Miközben Hancock követői közül a legtöbben feltehetően izgalmas alternatív történelemként tekintenek az elméletére, a tudományos élet részvevői nagyon is komolyan veszik, és szkeptikusan fogadják az állításait.
A második évadban Keanu Reeves is szerepet kapott, hogy kérdéseket szegezzen Hancocknak, aki válaszaiban pedig újfent élesen bírálta a tudományos közösség hivatalos álláspontjait, mert szerinte bizonyos bizonyítékokat figyelmen kívül hagynak, ahogyan az ő elméleteit sem veszik kellőképpen számításba.
A műsor egyértelműen megkérdőjelezi a történettudomány és a régészet uralkodó nézeteit, és a nézőt is arra ösztönzi, hogy szkeptikusan viszonyuljon a tudományos konszenzushoz.
Ezt azonban a tudományos közösség sem hagyta szó nélkül. Régészek és történészek rendre felhívják a figyelmet arra, hogy Hancock bizonyítékai gyakran szelektívek, és nem támasztják alá egy elveszett, fejlett civilizáció létezését.
Az Amerikai Régészeti Társaság külön kritikával illette a Netflixet, amiért dokumentumfilmként kategorizálta a sorozatot.
Szerintük ugyanis a mű inkább a spekuláció és a tudományos fantasztikum határán mozog, miközben alábecsüli, és éles, konfrontatív hangnemben beszél a régészek munkájáról.
Flint Dibble régész úgy véli, hogy Hancock érvelése nem állja ki a tudományos vizsgálat próbáját, míg David Connolly szerint a kutató inkább csak válogat a számára kedvező források között.
A kritikák ellenére Hancock elméletei hatalmas közönséget vonzanak, könyvei pedig milliós példányszámban keltek el, és rendszeresen szerepel népszerű podcastokban is, ahol részletesen kifejti nézeteit. Az új évad nézettsége is azt mutatja, hogy sokan kíváncsiak arra az alternatív történelemre, amelyet Hancock képvisel.
