Az expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, amelyhez Magyarország is kapcsolódik, ugyanakkor a központi üzenet egy saját, a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval egészül ki. Ebben kiemelt szerepet kap a zene, mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelv, ami megjelenik a pavilon építészetében, a vendégélményt növelő belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is.
Oszakai világkiállítás: Japán és magyar tradíciók kéz a kézben
Az egységes megjelenést célzó formaruhák megtervezésére pályázatot írtak ki, a szakmai zsűri pedig Bódis Boglárka pályaművét választotta ki, így az Elysian márka tervezője álmodhatta meg a kollekciót. – A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és az esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele.
A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek
– mesélt Bódis Boglárka a ruhák inspirációjáról és tervezési folyamatairól.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike. A kelet-ázsiai régió a hazánk szempontjából legdinamikusabban bővülő turisztikai küldő országokból áll, így a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.
Japán ennek szolgál a belépőkapujaként, ezért a sikeres oszakai magyar részvétel jelentős mértékben élénkítheti az innen érkező beutazóforgalmat, a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett pedig egyedülálló platform a kulturális értékeink megismertetésének.
