A bábszínház Pestiek a Budai utczában elnevezésű népszerű ifjúsági-felnőtt sorozata február 13-án a budapesti Illaberek Bábszínház A bábjátékos című vendégelőadásával folytatódik. Mint írták, Nizsai Dániel egyszemélyes, felnőtteknek szóló darabja mozaikos portré egy különleges emberről, akinek a sorsát a XX. századi Magyarország tragikus eseményei formálták.
A produkció arra tesz kísérletet, hogy bemutassa Kemény Henrik rendkívül gazdag életének legfontosabb állomásait a bábművész születésének 100. évfordulója alkalmából.
A XX. század legnagyobb Vitéz László-játékosa, a vásári bábjáték legismertebb magyarországi képviselője 2011-ben hunyt el. Az életművéből készült darab igaz történet sikerekről, viszontagságokról, hősökről, családról és mindenekelőtt a színház, a játék csodájáról – olvasható a közleményben.
Kemény Henrik érdemes és kiváló művész, Kossuth-díjas bábművész, a három generációs Korngut-Kemény bábjátékos család harmadik, legfiatalabb tagjaként 1925. január 29-én született Budapesten. Kilencévesen, 1934-ben húzott először kesztyűsbábot a kezére, és még ugyanebben az évben megfaragta első Vitéz László bábfiguráját. A család színházteremtő tevékenysége 1897-ben kezdődött, amikor a nagypapa, Korngut Salamon a cirkuszi mutatványosságához először kapott a Belügyminisztériumtól működési engedélyt. Ekkor született meg a bábjáték alapjainak, a Kemény Bábszínház létrehozásának ötlete. A Népligetben 1927-ben épült fel a „Bódé”, a Korngut-Kemény család bábszínháza, ahonnan később Vitéz László hódító útjára indult – ismertették.
Vitéz László ikonikus alakja beivódott a magyar kultúrába.
A konok, szívós, jó emberismerő, kicsit lusta, nagydumás, leleményes, nagyszájú, „ki, ha én nem” figurának megvan a magához való esze. A nevettetés nagymestere talpraesett, segítőkész, furfangos és csintalan, aki a szorongatott helyzetekből mindig kivágja magát. A Hungarikum Bizottság döntése alapján Vitéz László és a Vitéz László-bábjáték 2020 októberében felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így már kiemelkedő nemzeti értéket képvisel. A javaslat felterjesztője a Korngut-Kemény Alapítvány, a Magyar Bábjátékos Egyesület és a Magyar Bábművészek Szövetsége volt.
A ma Vitéz László-játékot játszó több mint egy tucat hazai bábos Kemény Henrik emlékének és az általa használt stíluselemeknek, színházi eszközöknek mély tisztelettel adózva, azokat részben megtartva, a figurát a maguk képére formálva és az idők változására érzékenyen reagálva viszi tovább a tradíciót – írták a bábszínház közleményében.
