A rendezvény nosztalgiázással indult: a Duna Televízió egykori Nyelvőrző című műsorának két kisfilmjét vetítették le, melynek műsorvezetője a Nyelvőrző Szalon egyik házigazdája, Matula Ágnes volt. Az első filmben Grétsy László mutatta be az Édes Anyanyelvünk egy korábbi lapszámát, a másik filmben pedig Kemény Gábor ismertette a következő kiadványt.
Az Édes Anyanyelvünk folyóirat lapszámai
A múlt felidézése után a szalon első vendége Pomozi Péter nyelvész, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának egyetemi docense, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, az Édes Anyanyelvünk folyóirat főszerkesztője vette át a szót. Először bemutatta a Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában megnyílt kiállítást. A magyar nyelv évezredei. Nyelvi otthonunk a Kárpát-medencében című anyanyelvünk múltját és jelenét bemutató poszterkiállítás terveik szerint Kárpát-medence-szerte látható lesz majd.
A vetített képes előadás után Szili Katalin a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó köszöntötte a résztvevőket, majd az említett kiállítás kapcsán osztotta meg impresszióit a közönséggel. Elmondta, hogy tapasztalata szerint a világ magyarságának fiataljai ma keresik a gyökereiket. Bár sokan közülük már nem is beszélnek magyarul, de elmondják, hogy szeretnék megtanulni nagyapáik nyelvét. Mint mondta, a pécsi egyetemen egy Világmagyarság centrumot hoznak létre, ahol felvállalják a tanításukat.
Szili Katalin beszéde után Pomozi Pétert kérdezte Matula Ágnes a sokrétű tevékenységeiről: – Hogyan fér mindez az idejébe? – hangzott a kérdés. – Úgy, hogy rendszert alkotnak egymással – felelte Pomozi Péter.
– A legfontosabb a közös cél: holnap is legyen minőségi magyar anyanyelv a Kárpát-medencében. Célunk, hogy minden lapszámban legyen egy kitekintő írás. Ne felejtsük el, hogy ami ezer éven át egy volt, az nyelvileg és kulturálisan ma is, Trianon után is egy. Felelősek vagyunk minden nemzettársunkért
– hangsúlyozta.
A főszerkesztő ismertette a lap legújabb számait, amelyek megújult külsővel jelennek meg és belső tartalmát illetően is több újdonsággal találkozhatnak az olvasók. Mint mondta, az idei évtől már teljesen színesben, a folyóirat régi hagyományaihoz visszatérve négy alkalommal junak el az olvasókhoz a 48 oldalasra bővült lapszámok. Ami nem változott, hogy továbbra is érdekes olvasnivalót kínál a lap az anyanyelv iránt érdeklődőknek a következő rovatokkal: Disputa, Édes anyanyelvünk, A nyelvtudomány műhelyéből, Kárpáti tájakon, Hallgatói sarok, Életutak, Könyvajánló, Levelesláda, 40, 30, 20… éve írtuk, Pontozó és Hírek.
Végül Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója mutatta be a Jókai-enciklopédiát, amely betűrendes elrendezésben magyarázza, értelmezéssel látja el Jókai regényeinek ma már nehezen érthető szavait.
