A történészmesterséget mutatják be a Magyarságkutató Intézetben

A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet, amely a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ. A szakértők a honfoglalás és a népvándorlás történeti korszakának megközelítési lehetőségeit járják körbe. B. Szabó János történésszel, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatójával beszélgettünk az új sorozat témáiról és a ma délutáni alkalomról, amikor Közép-Ázsia forrástípusairól értekeznek.

2025. 03. 18. 7:30
B.Szabó János történész, a a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója. Fotó: Gyarmati-Paor Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most egy nagyon izgalmas est vár ránk, Közép-Ázsia történeti forrásainak vizsgálata, ahol tradicionálisan nagyszerű írásos múlttal rendelkező kultúrák éltek az ókorig visszanyúlóan. Ámde ezek az írásos emlékek alig maradtak fenn. Az a kérdés, ilyen esetben miből lehet történelmet rekonstruálni. Sárközy Miklós iranistával beszélgetünk erről a témáról – árulta el a történész. 

történész
A történész mestersége című beszélgetéssorozat mai témája

Hogyan dolgozik egy történész?

A sorozat első alkalmán B. Szabó János és Fehér Bence klasszika–filológus beszélgetett a történelmi időpontok meghatározásának kihívásairól. Arra keresték a választ, honnan tudhatják a történészek, mi mikor történt. Ami a történelemkönyvekből nézve egyszerűnek tűnhet, a valóságban sokkal összetettebb. 

A beszélgetőtársak a honfoglalás idejének meghatározásán keresztül mutattak rá, hogy egy-egy jól „ismert” dátum a források megfelelő ismerete és értő feldolgozása nélkül mennyire félrevezető lehet.

 A beszélgetéssorozat második alkalmával B. Szabó János és Balogh Mátyás mongolista–sinológus a sztyeppe történeti forrásaiként értékelhető kínai évkönyvekről beszélgetett. Ezek műfajáról és tartalmáról volt szó. 

Megfigyelhető, hogy a korai magyar történelem, az őstörténet óriási érdeklődést vált ki a magyar társadalomban – osztotta meg gondolatait az igazgató. – Ugyanakkor az is, hogy a történelem iránt érdeklődők sem tudják igazán, milyen lehetősége van ennek a tudománynak. Ez a sorozat azért indult, hogy megmutassuk, mi is valójában a történészek munkája ezen a területen. Milyen valójában történésznek lenni, milyen szépségei, nehézségei és kihívásai vannak ennek a hivatásnak

– mondta, majd kitért arra, hogy a hagyományos történetírás Európa kulturális környezetéhez kötött, így Magyarországon a történészek jellemzően levéltári forrásokkal, latin és német nyelvű dokumentumokkal dolgoznak. Felvetődik a kérdés: mi van akkor, ha egy nép története időben és térben sokkal messzebbre nyúlik? Hogyan lehet a magyar múltat egy tágabb, eurázsiai perspektívában vizsgálni? B. Szabó János hangsúlyozta, hogy a Magyarságkutató Intézetben ma egy olyan gárda dolgozik, akik a Kárpát-medencétől a Csendes- óceánig terjedő eurázsiai területen bármilyen nyelvi kihívás esetén érdemben tudnak nyilatkozni a fellelhető forrásokról a speciális orientalista képzettségüknek köszönhetően.


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.