– Most egy nagyon izgalmas est vár ránk, Közép-Ázsia történeti forrásainak vizsgálata, ahol tradicionálisan nagyszerű írásos múlttal rendelkező kultúrák éltek az ókorig visszanyúlóan. Ámde ezek az írásos emlékek alig maradtak fenn. Az a kérdés, ilyen esetben miből lehet történelmet rekonstruálni. Sárközy Miklós iranistával beszélgetünk erről a témáról – árulta el a történész.
Hogyan dolgozik egy történész?
A sorozat első alkalmán B. Szabó János és Fehér Bence klasszika–filológus beszélgetett a történelmi időpontok meghatározásának kihívásairól. Arra keresték a választ, honnan tudhatják a történészek, mi mikor történt. Ami a történelemkönyvekből nézve egyszerűnek tűnhet, a valóságban sokkal összetettebb.
A beszélgetőtársak a honfoglalás idejének meghatározásán keresztül mutattak rá, hogy egy-egy jól „ismert” dátum a források megfelelő ismerete és értő feldolgozása nélkül mennyire félrevezető lehet.
A beszélgetéssorozat második alkalmával B. Szabó János és Balogh Mátyás mongolista–sinológus a sztyeppe történeti forrásaiként értékelhető kínai évkönyvekről beszélgetett. Ezek műfajáról és tartalmáról volt szó.
Megfigyelhető, hogy a korai magyar történelem, az őstörténet óriási érdeklődést vált ki a magyar társadalomban – osztotta meg gondolatait az igazgató. – Ugyanakkor az is, hogy a történelem iránt érdeklődők sem tudják igazán, milyen lehetősége van ennek a tudománynak. Ez a sorozat azért indult, hogy megmutassuk, mi is valójában a történészek munkája ezen a területen. Milyen valójában történésznek lenni, milyen szépségei, nehézségei és kihívásai vannak ennek a hivatásnak
– mondta, majd kitért arra, hogy a hagyományos történetírás Európa kulturális környezetéhez kötött, így Magyarországon a történészek jellemzően levéltári forrásokkal, latin és német nyelvű dokumentumokkal dolgoznak. Felvetődik a kérdés: mi van akkor, ha egy nép története időben és térben sokkal messzebbre nyúlik? Hogyan lehet a magyar múltat egy tágabb, eurázsiai perspektívában vizsgálni? B. Szabó János hangsúlyozta, hogy a Magyarságkutató Intézetben ma egy olyan gárda dolgozik, akik a Kárpát-medencétől a Csendes- óceánig terjedő eurázsiai területen bármilyen nyelvi kihívás esetén érdemben tudnak nyilatkozni a fellelhető forrásokról a speciális orientalista képzettségüknek köszönhetően.
