A fotókiállítás célja, hogy a nézőket egy érzékelési utazásra hívja: a realitás és az illúzió, az emlék és az előrevetített jövő, a fény és annak hiánya által formált világok közötti átmeneteket vizsgálja. A kiállítás révén elgondolkodhatunk, mit tekintünk valóságosnak, és milyen szerepet játszik a fényképezés a világunk megértésében. A sajtóbejáráson Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója mutatta be az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központot, majd Mucsy Szilvia, a Budapest FotóFesztivál társalapítója, a fotókiállítás kurátora vezette körbe a sajtó munkatársait a tárlaton.
A Szabad szemmel nem látható címmel nyílt fotókiállítás különlegessége
A Budapest FotóFesztivál idén kilencedik alkalommal invitálja a látogatókat egy hat héten át tartó vizuális utazásra, amely március 28. és május 11. között zajlik. A fesztivál célja, hogy szélesebb közönség elé tárja a fotográfia játékos és egyben mélyen elgondolkodtató természetét, valamint bemutassa a kortárs fotóművészet legizgalmasabb tendenciáit. – A Budapest FotóFesztiválhoz való csatlakozás kivételes lehetőség arra, hogy a nemzetközi fotóművészeti diskurzus részeként mutassuk be a Szabad szemmel nem látható című kiállításunkat. A fesztivál évről évre bizonyítja, hogy a kortárs fotográfia milyen sokrétű és izgalmas médium, amely új perspektívákat nyithat a közönség számára – hangsúlyozta Vékony Délia.
A kiállítás három eltérő művészi megközelítésen keresztül, ám közös gondolati ívre felfűzve vizsgálja azokat a kérdéseket, vajon mennyire befolyásolja észlelésünket az, amit látni vélünk, és milyen módon formálja valóságképünket a fény és árnyék játéka?! A tárlaton szereplő alkotások túlmutatnak a klasszikus fotográfiai ábrázoláson: a művészek a fény-árnyék ellentét, a színek és a tér kapcsolatával kísérleteznek, megnyitva az utat egy alternatív valóságészlelés felé.
A tárlat az észlelés határait feszegeti, miközben a kortárs fotóművészet egyik legizgalmasabb aspektusát helyezi fókuszba: azt, hogy a képalkotás nemcsak a látvány rögzítéséről, hanem a valóság újraértelmezéséről is szól. A kiállított művek olyan módszerekkel dolgoznak, amelyek révén a néző nemcsak egy képet lát, hanem egy folyamat részévé is válik – legyen szó a fény és anyag közvetlen kapcsolatáról, a digitális és organikus elemek feszültségéről vagy az átváltozás lírai motívumairól
– emelte ki Mucsy Szilvia.
A HAB-ban bemutatott három művész alkotásai túlmutatnak a hagyományos vizuális tapasztalatokon, és arra ösztönzik a látogatókat, hogy új nézőpontokat fedezzenek fel. Philippine Schaefer Párizsban élő német művész ANIMA című analóg fotogramsorozatában az átszűrődő fény és a test lenyomata egyesül, vibráló színvilágot létrehozva, míg Schór Ádám munkái a természet és a digitális világ közötti ellentétet vizsgálják, mesterséges tájképeken keresztül mutatva be ezt a kettősséget. Yorgos Yatromanolakis Felhasad a báb és a szárnyak lassan kibontakoznak című lírai sorozata pedig az átalakulás, az átmenet fázisait örökíti meg, költői módon reflektálva az életciklusok változásait övező belső folyamatokra is.
A Szabad szemmel nem látható című kiállítás április 8. és május 18. között tekinthető meg a HAB kiállítótereiben, ahol tárlatvezetések és egyéb izgalmas kiegészítő programok is várják majd az érdeklődőket.
A Hungarian Art & Business egy új kulturális központ, amely a hazai és régiós kortárs művészeti szcéna helyzetének elősegítését célozza. A központ kiemelt küldetése hozzájárulni a magyar kortárs képzőművészet kiteljesítéséhez, a művészet társadalmasításához, valamint a művészeten keresztüli párbeszéd megteremtéséhez.
A HAB a látogatóknak minőségi kulturális és társasági programokat, a művészeknek pedig kiállításokat, alkotóműhelyeket biztosít, továbbá szakmai együttműködések és kapcsolatok építésével törekszik a magyar kortárs képzőművészet és a nemzetközi szcéna találkozási felületének növelésére.
Az épületben található Csók bisztró missziója, hogy olyan különleges élményt teremtsen vendégei számára, ahol az autentikus lokális konyhaművészet találkozik a nagyvárosok forradalmi gasztronómiájával. A nagy gonddal válogatott lokális és egzotikus alapanyagok gazdag és izgalmas ízeket eredményeznek, a kíméletes konyhatechnológiai eljárásoknak köszönhetően az ételeket a legtermészetesebb formájukban szolgálják fel.
