Az első napon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola prezentálta oktatási és kutatási eredményeit. Másnap az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének tanszékei mutatták be az ungvári egyetemhez köthető tudományos sikereiket, a nagymúltú intézmény magyar tanszékeinek történetét.
Kárpátalja magyar nyelvű tudományos élete
Zékány Krisztina szerint Kárpátalján ma különösen fontos szerepe van a magyar nyelvű tudományosságnak, hiszen ez nemcsak a nemzeti identitás megőrzését erősíti, hanem a kisebbségi közösség kulturális önbecsülését is szolgálja. A magyar nyelvű kutatás és publikáció lehetőséget ad arra, hogy a helyi sajátosságokat – legyen szó nyelvjárásról, történelemről, oktatásról vagy társadalmi folyamatokról – saját nyelvi és kulturális kereteken belül értelmezzék.
A magyar tudományos élet Kárpátalján hidat képez a magyarországi és a nemzetközi kutatási szféra felé, ezáltal hozzájárulva a régió tudományos láthatóságához. Emellett a magyar nyelvű publikációk arra ösztönzik a kutatókat, hogy anyanyelvükön is bekapcsolódjanak a tudományos diskurzusba. A nehézségek ellenére ez egyfajta értékmentés is: ahhoz történő hozzájárulás, hogy a kárpátaljai magyarság ne csak tárgya, hanem aktív alakítója legyen saját tudományos reprezentációjának.
A programmal kapcsolatban a nyelvész elmondta, hogy az ungváriak által szervezett rendezvény jelentős részében nemzetközi szakember-gárda mesélt az utóbbi időkben megvalósult, határokon átívelő közös munkákról. A paletta elég színes, hiszen szociográfiai antológiától kezdve, a nemzetiségi kérdéseket tárgyaló konferenciasorozaton át, a magyarság hazai és határon túli régióinak színes történelmi, kulturális kavalkádját bemutató könyvön keresztül olyan köteteket és kiadványokat prezentáltak, ahol a szervezők, alkotók és szerkesztők sorában ungváriak is szerepelnek. Mint mondta, az ország háborús helyzete alapvetően átalakította a tudományos élet feltételeit is.
A mai Ukrajnában, különösen az állami egyetemeken, a tudományos munka komoly kihívásokkal néz szembe. A költségvetési megszorítások, valamint az agyelszívás következtében sok kutató kénytelen volt elhagyni az országot, vagy más munkalehetőség után nézni. A nehézségek ellenére a megmaradók változatlanul nagyon elkötelezettek munkájuk iránt.
– Napindítónak egy irodalmi kerekasztal-beszélgetést szántunk Béke és háború címmel – ismertette a tanszékvezető. –
A most megjelent szociográfiai írásokat tartalmazó kötet a megmaradásról, otthon maradásról, háborúról szól. Az alkotógárdát Kárpátalján élő vagy onnan elszármazott, valamint más magyar vidékek jeles alkotói teszik ki, írásaikat Horváth Júlia Borbála, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának vezetője gyűjtötte egybe.
Az alkotók: Doncsev Toso író, műfordító, Dupka György történész, író, Füzesi Magda költő, Kiss Róbert Richard újságíró, a MediaCom Kiadó képviseletében, Lengyel János író, Sarnyai Benedek prózaíró és jómagam – tette hozzá. A kárpátaljai magyarság 20. századi sorsfordulói című pódiumbeszélgetés alkalmával Trianon, a Tanácsköztársaság, a holokauszt, a második világháború, a málenkij robot és a térség szovjetizálásának témáit járták körbe. Szó volt továbbá a hungarológiáról, történészekről a határszélen, a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás múltjáról, jelenéről és elképzelt jövőjéről.
A Nemzetiségek régiója, a Collegium Fenno-Ugricum Borostyánkőút – Közép-Európa program kiadványát Pusztay János nyelvészprofesszor vezetésével ismertették. A Magyar nyelvű otthon sorozat Kárpátalját bemutató impozáns kötetéről a szerkesztő, Pomozi Péter nyelvész beszélgetett.
A nap további részében az ungvári Intermix Kiadó mutatkozott be, majd a több mint 60 éve működő Magyar Filológiai Tanszék történetét vázolta fel a tanszékvezető.
