Jókainak ezt az oldalát még biztosan nem látta

A Jókai 200 emlékév részeként hatrészes programsorozat indult Jókai-szalon – Teátrumi esték címmel a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában. A kávéházi este moderátora Erős Kinga József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, a Magyar Írószövetség elnöke volt.

Hansági Ágnes, Margócsy István, Erős Kinga és Papp Balázs az első Jókai szalon esten Fotó: Janus Erika

A Budapesti Operettszínház és a Magyar Írószövetség által szervezett estek élményszerűen, az irodalom, a zene és a színház által nyújtott élményeket ötvözve mutatják be a nagy mesemondót és korát. A Jókai-szalon tematikus estjein nemcsak beszélgetések várják a közönséget, az Operettszínház művészeinek és zenészeinek előadásában a kor népszerű dalai és operett örökzöldjei is felcsendülnek.

Az első Jókai-szalon fellépői a Budapesti Operettszínházban. Fotó: Janus Erika

Irodalmi és zenei kalandozásokat ígérnek a Jókai-estek

Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a magyarság egész évben Jókai Mór születésnapját ünnepli, ezért a kormány a 2025-ös esztendőt Jókai200 emlékévvé nyilvánította.

A programok nem csupán az irodalomhoz, de a színházhoz, a zenéhez és a tánchoz is kapcsolódnak, és megszólítják a külhoni magyar nyelvű településeken élőket is szerte a Kárpát-medencében. 

A helyettes államtitkár hozzátette: örülnek annak, hogy olyan kezdeményezések megvalósítását támogathatják, amelyek méltók a nagy író szellemiségéhez, pályájához, életművéhez. Céljuk, hogy a közönség megismerje az alkotó mögött lakozó embert, és erre kitűnő alkalmat kínál a Jókai Szalon.

Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója kifejtette, hogy a Nagymező utcai teátrum az elmúlt években jól láthatóan szélesre tárta a kapuit. Nem csupán hazai, határon túli és nemzetközi partnerségei bővültek – a közönség estéről estére növekedő számával együtt –, hanem szellemileg is tágas horizontot pásztáznak. A színház életében mindig is jelen volt és most is jelen van az irodalom, hiszen a daljátékok, az operettek, a musicalek, sőt még a balettek alapjául is a szépirodalmi művek szolgálnak. A főigazgató ezután említést tett az elmúlt évek nagyszabású operettszínházi premierjeiről, a Carmen, a Diótörő, a Monte Cristo grófja, a Hófehérke, vagy a szintén nagy sikert arató Az Orfeum mágusa című előadásokról, az utóbbit az intézmény megalapításának százéves évfordulójára írta Pejtsik Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró. A szerzőpárostól az elmúlt évadban bemutatták a Hamupipőke című operettmusicalt, és készül a Dankó Pista című nagyoperett zenéje, amelynek tavaszi premierjével a harmadik új magyar zenés művel, ősbemutatóval büszkélkedhet a társulat.

Kiss-B. Atilla meglátása szerint mi sem természetesebb, hogy a Jókai200 emlékév részeként most debütáló Jókai-szalon a Kálmán Imre Teátrumban indul útjára. 

Az estek irodalmi és zenei csemegét kínálnak az ínyenc nézőknek.

A főigazgató kifejezte reményét, hogy a Jókai művén alapuló, ifj. Johann Strauss komponálta A cigánybáró című közelgő bemutató, valamint a szalon közönsége vélhetően, időnként helyet cserélnek majd.

Jókai regényeiben gyakran feltűnik a szerelmes hős karaktere. 

A Jókai és a nők címet viselő első alkalom részeként azok a nők kerültek fókuszba, akik nagy hatással voltak a legendás íróra.

Erős Kinga úgy fogalmazott, hogy Jókai képes megszólítani a mai kor emberét is, ráadásul vaskos, jó humorú író, akinek kalandos élete minden korosztály számára érdekes felfedezéseket tartogat. A beszélgetéseket a korszak slágereinek és népszerű operettrészletek előadásai tették teljessé. Színpadra lépett Lukács Anita, Rácz-Almási Vivien, Siménfalvy Ágota, Dénes Viktor, Dézsy-Szabó Gábor és Papp Balázs, közreműködtek a Budapesti Operettszínház Zenekarának művészei. Zenei vezetők: Bóna Ili és Szekeres László. Az estet Bori Tamás rendezte. 

A programsorozat október 30-án pénteken 19 órától Jókai és a színház címmel folytatódik.