Reviczky Katalin könyve bepillantást enged az Osztrák–Magyar Monarchia rég letűnt világába, Bécs és Budapest világhíres egykori kávéházi életébe. Megismerjük például a kávéház társadalmi fórum szerepének kialakulását, karrierépítő jelentőségét, a zsurnalisztika és az irodalom kapcsolatainak létrejöttét, a kávéházat mint irodalmi műhelyt. Olvashatjuk Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos, Krúdy Gyula és Kosztolányi Dezső kávéházi írásait. A kiválasztott osztrák írók pedig nemcsak a bécsi kávéházakról, kávéféleségekről mesélnek, hanem sokkal inkább a korabeli bécsi polgár lélekrajzát, a Monarchia végének hangulatát adják vissza.
Reviczky Katalin kávéházi gondolatai
– Bécsi életem egyharmadát kávéházakban töltöttem – mesélte az írónő. – Megfogott a hangulata, megszerettem a történetét, a szereplőit.
A kávéház minden helyzetben aktuális, ha egyedül érzi magát az ember, vagy ha szomorú, mégis társaságra van szüksége. Órákig lehet itt nézelődni. A kávéház az osztrákoknál egy kellemes intézmény, egy életstílus, egy életfilozófia, a polgári létet kísérő jelenség. Bécsben nem a lakásukra hívják az üzletfeleket vagy a beszélgetőpartnereket, hanem Heurigerbe vagy kávéházba. Ezek történetéről, az osztrák filozófiáról, természetről, a színházakról írok ebben a könyvben. Ennek a hagyománya megvolt a magyar irodalomban is
– mutatott rá Reviczky Katalin, majd elárulta, hogy kerül a paprika a kávéba, vagyis az irodalom a kávéházba: otthona lett az íróknak és művészeknek, ahol mindent látni és hallani lehetett, akár egy római fórumon. Megbízást lehetett itt kapni, üzletet kötni, cikket küldeni az aktualitásokról, újságot olvasni, hitelt kapni a főúrtól, sőt szükség esetén még aludni is.
A bevezetőben leírom a kávéházi kultúra kialakulását: hogyan jutottunk el a kávé eredetétől egészen a zenés kis színházig, a szkeccsirodalomig
– tette hozzá. Mária Terézia már nagy figyelmet szentelt a kávémérőknek, az ő idejében tizenegy kávémérő koncesszió működött. Lassanként minden szakmának kialakult a kávéháza és minden kávéháznak a törzsközönsége. A nők is engedélyt kaptak a látogatására, és bevonult a zene és a játék is.
A kiegyezés után ugrásszerű fejlődést ért el a kávéházi kultúra, ugyanis a Monarchia polgársága Bécsben és Budapesten is a társadalmi élet pillére lett. Ekkor gyönyörű kávéházak születtek, amelyek létrehozásában művészkörök vettek részt.
Jellemző volt az építészetben a Jugendstil, hatalmas tükrökkel, óriási ablakokkal. Kialakult a törzsasztal és a törzsvendég fogalma.
