Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, az MTVA kiemelt szerkesztője Felülírt sors című könyvében Bagdy Emőke, Böjte Csaba, Csókay András, Eperjes Károly, Hal Melinda, Kovács Kokó István, Lackfi János, Miklósa Erika, Müller Péter, Papp Lajos, Reviczky Gábor, Szekeres Pál, Szikora Róbert, Tapolyai Emőke és Vizi E. Szilveszter gondolatait olvashatjuk.
A Felülírt sors megszólalói közismert emberek
Mindig is foglalkoztatott az örökölt sors, amiről olyan sokat beszélnek a szakemberek. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez minden esetben fölülírható, megváltoztatható. A depresszió, a szorongás vagy a kilátástalanság nem végállomások, hanem olyan pontok, amelyek után új fejezet kezdődhet
– mondta el a szerző, aki régóta kutatja, hogyan lehetséges, hogy vannak felnőtt emberek, akik igazán nagy tragédiákon, sorscsapásokon, adott esetben baleseteken mennek keresztül, és mégis boldog életet tudnak élni. A fiatal generáció pedig, amelynek életerősnek kellene lennie, apró nehézségek alatt is összeroppan. – Engem az út érdekelt, hogyan lehet eljutni egy nagyon erős hitre, ami az embernek a belső tartását, a belső erejét erősíti meg, hiszen magam is azt vallom, hogy a boldogságunk nem a stressz csökkentésében, hanem az emberi tartás megerősítésében rejlik – hangsúlyozta. Mint mondta, a mai ember gyakran horizontálisan gondolkodik: a földi nehézségek, az anyagi világ köti le a figyelmét, miközben elfeledkezik a szellemi létről, amely őseink számára természetes volt.
A régi ember katedrálisokat épített, mi szállodákat
– mondta a szerző, rámutatva, hogy a lélek építkezése háttérbe szorult, helyét az állandó teljesítménykényszer, a fogyasztás vette át. A Felülírt sors megszólalói között ott találjuk többek között Csókay András idegsebészt, aki gyermeke elvesztése után talált rá egy mélyebb, teremtő erőt hordozó hitre; vagy Szekeres Pált, aki világelső vívó volt, de egy buszbaleset következtében deréktól lefelé lebénult, és újra kellett mindent tanulnia. Paralimpiai bajnokká vált, és ma úgy látja: a tragédia jobb, teljesebb emberré formálta.
Ezek a történetek nem csupán meghatók, hanem iránymutatók is abban, hogyan válhat a fájdalom építő erővé, és miként születhet újjá a lélek még a legsötétebb időszakok után is.
A könyvben pszichológusok és agykutatók is megszólalnak, köztük Bagdy Emőke és Vizi E. Szilveszter, akik tudományos kísérletekkel igazolják: a gondolatnak valóságformáló ereje van. A placebóhatás példája is azt mutatja, hogy amit igaznak hiszünk, az képes gyógyítani – vagy épp megbetegíteni – bennünket.
Müller Péter pedig arra emlékeztet: nem elég okosnak lenni, bölccsé kell válnunk. A bölcsesség pedig nem más, mint megtanult tapasztalataink átszűrt lényege, amely képes átsegíteni bennünket a holtponton.
Böjte Csaba pedig azt mondja, hogy ezek a sötét gondolatok, amivel saját magunkat mérgezzük és idegesítjük, mint valami fekete madarak úgy szállnak rá a lelkünkre, de a lényeg, hogy megakadályozzuk, hogy fészket rakjanak benne.
A könyv tanulságos történetei azt bizonyítják, hogy a saját belső erőnk, hitünk megerősítése és a földi dolgok helyett a szellemi dolgokkal való foglalkozás az embert egy egészen másik perspektívába emeli, amely rengeteget tud segíteni.
A kötet bevételének 25 százalékát az orosz–ukrán háború árváinak ajánlja fel a szerző, így a könyv nemcsak lelki, hanem kézzelfogható segítséget is jelent.
Minden könyvesboltban kapható, és a szerző mindazoknak ajánlja, akik valamilyen lelki problémával, szorongással, depresszióval küzdenek, vagy egyszerűen csak nehezen tudják elviselni az élet nehézségeit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!