Nemzeti imáink elevenednek meg Józsa Judit különleges kiállításán + galéria

A magyar nemzet sorsfordító pillanataira adott válaszok, a Kárpát-medencei összetartozás égetett agyagba álmodott tanúságai jelennek meg Józsa Judit kerámiaszobrász legújabb tárlatán. Az „Isten, áldd meg a magyart – a Kárpát-medence magyarságának himnuszai” című kiállítást a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom falai között nyitották meg ünnepélyesen csütörtökön, emlékeztetve bennünket: a veszélyek korában is csak a tiszta forráshoz való visszatérés adhat megmaradást.

Fotó: Polyák Attila

A magyar történelem viharaiban a művészet soha nem csupán öncélú esztétikum volt, hanem a nemzeti megmaradás záloga. Ez a gondolatiság hatotta át a Belvárosi Főplébánia-templomot csütörtökön, ahol ünnepélyes keretek között nyitották meg Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész legújabb „Isten, áldd meg a magyart – a Kárpát-medence magyarságának himnuszai” kiállítását. A tárlat címe önmagában is hitvallás a szétszakítottságban is egységes nemzet mellett.

Nagy János államtitkár Józsa Judit kiállításának ünnepélyes megnyitóján Fotó: Polyák Attila

Himnuszaink: Nemzeti imák a sorsfordító időkben

Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: himnuszaink a sorsfordító pillanatokra adott válaszok. 

A magyar, székely, csángó és a felvidéki himnusz ugyanarról a tőről fakadnak, és arról tanúskodnak, hogy mi, magyarok csak gyökereinkkel az anyaföldbe kapaszkodva és az ég felé tartott karokkal tudunk megmaradni a ránk kényszerített határvonalak között 

– hangsúlyozta. Az államtitkár kiemelte, hogy a mai veszélyek korában, a háború árnyékában különösen szükség van olyan művészekre, akik szembemennek azokkal az áramlatokkal, amelyek szerint a nemzet, a család és a kereszténység már csak a múlté.
Nagy János szerint Józsa Judit alkotásai „kerámiákba írt imádságok”, amelyek egy nép több évszázados emlékezetét sűrítik formákba. 

Éppen ezért arra biztatok mindenkit, hogy himnuszainkban ne csak történelmi érdekességeket, ne csak a magyar nemzetrészek saját imáit lássuk, hanem az élő örökségünket. Hallgassuk, szeressük, énekeljük minél gyakrabban! Tartsuk őket a szívünkben, és akkor mi is megtartatunk

– zárta gondolatait.

Fotó: Polyák Attila

Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa a művészet és a transzcendencia elválaszthatatlan kapcsolatáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet gazdagsága a himnuszköltészetünkben is megmutatkozik, amely a művész keze nyomán látható imává válik.

A megnyitón Dr. Bába Szilvia diaszpórakutató, a Duna Művészegyüttes ügyvezetője, a Józsa Judit Művészeti Alapítvány Kuratóriumának tagja is méltatta az alkotót. Kiemelte, hogy Józsa Judit a kortárs magyar képzőművészet megkerülhetetlen alakja, aki „keresztény cölöpverő” és örökségőrző. Laudációjában így fogalmazott:

Józsa Judit az újító és a megújuló, a fejlődő és a fejlesztő, a kísérletező, a kutató, a tanító és a tanuló, a hívő és a bátorító, a tiszta forrásból és az üzenő múltból táplálkozó, a gyökerekre támaszkodó, a hagyományokat tisztelő, a szülőföldet szerető, a nemzeti öntudatra ébresztő, nevelő, a keresztény cölöpverő, az örökségőrző, a dicsérő, a szervező, az álmodozó, a remekművet alkotó, a mester – és az igaz barát.

Fotó: Purger Tamás / MTI Fotószerkesztõség

Maga az alkotó, Józsa Judit elmondta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjprogramja keretében kutatta a Kárpát-medencei himnuszokat. Kiemelte: a magyar, székely, csángó, palóc, Felvidék és Délvidék himnuszai különböznek más nemzetek himnuszától, mert nem dicsőítő énekek, hanem nemzeti imák.
A tárlat február 28-ig tekinthető meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában.

Borítókép: Józsa Judit kerámiaművész és Nagy János államtitkár (Fotó: Polyák Attila)