A Szentírás tanítása szerint az öndicséret gyalázat, ám ha egy közösség értékeiről mások beszélnek, az a legnagyobb elismerés – ezzel a gondolattal nyitotta meg a Mesélő múlt – torockói emlékek régi könyvek lapjain című telt házas estet Csécs Márton torockói unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház Kolozs-Tordai Egyházkörének esperese pénteken a Duna-Házban. Kiemelte: kevés olyan település van a Kárpát-medencében, amelynek földrajzi fekvése, nemzeti és vallásos kultúrája annyi alkotót ihletett volna meg, mint Torockó.
A beszélgetést Hernády Zsolt történész, a Bartók Rádió főszerkesztője vezette, aki hangsúlyozta: a falu iránti intenzív érdeklődés nem csupán a Székelykő „mesterséges intelligenciát is megszégyenítő” látványának köszönhető, hanem annak az ezer szállal kötődő történelmi és népművészeti szövetnek, amely Torockót egyedivé teszi.
Jókai és az országos összefogás ereje
Laborczy-Lakner Zoltán Lehel történész, szociálpolitikus, az Aquinói Szent Tamás Akadémia rektora egy rendkívüli erejű dokumentumot tárt a hallgatóság elé. 1887-ben Torockót, Eperjest és Nagykárolyt szinte egy időben sújtotta pusztító tűzvész. A tragédia hírére az egész nemzet megmozdult: Jókai Mór állt a segélyakció élére, és szerkesztett egy Segítség című albumot, amely több változatban készült.
Olyan hihetetlen összefogás történt, ahol Zichy Mihály, Benczúr Gyula és Mednyánszky László festményeikkel, Erkel Ferenc pedig kottáival járult hozzá a károsultak megsegítéséhez. A kötetet, mint a cukrot vásárolták az emberek, tudván: a magyar embernek segíteni kell
– fogalmazott a történész, aki az eseményen bemutatta a mű egyik eredeti, hatalmas méretű példányát.
E kötet különlegessége hogy szerepel benne egy olyan részletes térkép is, amely telekpontossággal rögzítette a tűzben megsemmisült házakat, mementót állítva a pusztulásnak és az azt követő újjáépítésnek.
Ritkaságok a gyűjtő asztalán
Balázs D. Attila író, lapunk kultúra rovatának szerkesztője több mint ötven Torockóhoz szorosan kapcsolódó kiadványt vonultatott fel, igazi könyvészeti csemegéket, köztük alig pár száz példányban kiadott műveket. Bemutatta a Jókai Erdélyben című, 1925-ös nagyváradi kiadást is, amely kereskedelmi forgalomba soha nem került, kizárólag előfizetőknek készült. Szó esett Orbán Balázs monumentális munkájáról, Malonyai Dezső néprajzi alapművéről, és olyan ritkaságokról is, mint a Magyar Királyi Földtani Intézet 1900-as jelentése a környék „geológiai fölvételéről”, vagy épp Janitsek Jenő Torockó és Torockószentgyörgy hely- és családnevei című 1992-ben megjelent műve, amit mindössze 250 példányban adtak ki Budapesten.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!