Öt elfelejtett krimi, amit mindenképpen látni kell – Meghívás egy gyilkos vacsorára? + videó

A meghívás egy gyilkos vacsorára egyszerre krimi, paródia és sztárparádé, amely zseniálisan figurázza ki a műfaj legismertebb hőseit. Sorozatunk negyedik részében ezt a méltatlanul elfeledett, szellemes klasszikust ajánljuk a figyelmükbe.

Az első részben az intelligens csavarokra építő A mesterdetektívet, a másodikban az Egy kínai bukméker meggyilkolása című neo-noir klasszikust, a harmadikban pedig a gasztronómiai gyilkosságokkal operáló Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? című különlegességet ajánlottuk. Ezúttal egy olyan alkotás következik, amely egyszerre tiszteleg a klasszikus detektívtörténetek előtt és figurázza ki azokat: A meghívás egy gyilkos vacsorára.

A meghívás egy gyilkos vacsorára – amikor a krimi saját magán nevet

Az 1976-ban bemutatott A meghívás egy gyilkos vacsorára (Murder by Death) igazi kuriózum a bűnügyi filmek között. A történet szerint a különc milliomos, Lionel Twain a világ öt leghíresebb detektívjét hívja meg egy távoli kastélyba. A vendégek között olyan nyomozók találhatók, akik egyértelműen a klasszikus krimiirodalom legendás alakjait parodizálják.

A film egyik legnagyobb vonzereje, hogy szinte valamennyi főszereplő egy ismert detektívfigura paródiája. - Fotó: TMDB

Twain bejelenti, hogy éjfélkor gyilkosság fog történni a házban, és egymillió dollárt kap az, aki elsőként leleplezi a tettest. A nyomozók természetesen elfogadják a kihívást, ám az este során egyre furcsább események követik egymást, miközben a film folyamatosan kifigurázza a krimik jól ismert sablonjait.

A filmet Robert Moore rendezte, a forgatókönyvet pedig Neil Simon írta, aki a huszadik század egyik legsikeresebb amerikai drámaírója és komédiaszerzője volt. A szereplőgárda valóságos álomcsapat: Peter Falk, David Niven, Maggie Smith, Peter Sellers, Alec Guinness, James Coco, Elsa Lanchester, Estelle Winwood, Truman Capote és James Cromwell is feltűnik a vásznon.

A zenét Dave Grusin szerezte, aki elegáns, klasszikus krimihangulatot idéző dallamokkal járult hozzá a film sajátos atmoszférájához.

Érdekességek és kulisszatitkok

A film egyik legnagyobb vonzereje, hogy szinte valamennyi főszereplő egy ismert detektívfigura paródiája. A néző könnyedén felismerheti az Agatha Christie-féle Hercule Poirot, Miss Marple vagy Charlie Chan karakterének kifigurázott változatait, de a történetben Sherlock Holmes és Sam Spade világára tett utalások is felbukkannak.

Peter Falk alakítása különösen emlékezetes, hiszen karaktere sok tekintetben a klasszikus magánnyomozókat idézi, miközben Falk ekkor már világszerte Columbo szerepével volt ismert. A film emiatt egyfajta játékot is űz a nézőkkel.

A szereplőgárda önmagában is figyelemre méltó - Fotó Mafab.hu

A forgatókönyvet jegyző Neil Simon a színházi világ egyik legnépszerűbb szerzője volt, és humora a film minden percében érezhető. A párbeszédek tele vannak nyelvi játékokkal, abszurd helyzetekkel és olyan utalásokkal, amelyeket a krimirajongók különösen értékelhetnek.

A szereplőgárda önmagában is figyelemre méltó. Ritkán fordul elő, hogy ennyi Oscar-díjas vagy Oscar-jelölt színész szerepeljen ugyanabban a vígjátékban. A film emiatt sokszor inkább emlékeztet egy sztárparádéra, mint hagyományos krimire.

Truman Capote, az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel szerzője szintén fontos szerepet kapott a filmben. Bár elsősorban íróként vált híressé, itt színészként is megmutathatta magát.

Miért érdemes megnézni?

A meghívás egy gyilkos vacsorára egyszerre működik krimiként és vígjátékként. Bár a történet alapja egy klasszikus „zárt szobás” rejtély, a film valójában folyamatosan kifordítja a műfaj szabályait, és játékosan gúnyt űz a detektívtörténetek megszokott fordulataiból.

A meghívás egy gyilkos vacsorára egyszerre működik krimiként és vígjátékként - Fotó: Mafab.hu

Különösen ajánlható azoknak, akik szeretik Agatha Christie történeteit, a régi detektívfilmeket vagy a szellemes paródiákat. Minél jobban ismeri valaki a klasszikus krimik világát, annál több rejtett poént és utalást fedezhet fel a filmben.

A modern néző számára is meglepően friss élményt nyújthat, hiszen sok mai krimivígjáték – köztük több népszerű kortárs alkotás – hasonló eszközökkel játszik. A meghívás egy gyilkos vacsorára azonban mindezt már közel ötven évvel ezelőtt megtette.

Sorozatunk negyedik szereplője tehát egy olyan film, amely nemcsak izgalmas és szórakoztató, hanem egyben szerelmeslevél is a krimi műfajához. Kevésbé ismert ugyan, mint a korszak legismertebb detektívtörténetei, de a műfaj rajongóinak szinte kötelező darab.

Borítókép: Az 1976-ban bemutatott A meghívás egy gyilkos vacsorára (Murder by Death) igazi kuriózum a bűnügyi filmek között (Fotó: Mafab.hu)