Amint megérkeztünk, Mórocz Tamás plébános atya fogadott bennünket. Ámulva néztük a kegyoltárt, a csodálatos kegyképet. Szívhez szóló ez a Mária-ábrázolás, amelyen a kisdedet a karjában tartja a Szűzanya, és valami végtelen harmónia, szeretet van köztük. Megtudtuk, hogy a háborúkkal, a járványokkal és az éhínséggel szembeni védelmező jellege miatt nevezték el az ilyen típusú ábrázolásokat Segítő Szűzanya-kegyképeknek (Mariahilf). Az atya elmondta, hogy Bodajkot illeti meg a legrégibb magyar búcsújáró hely címe, ugyanis szent kútját már a IX. században zarándokok vették körül. A Szűz Mária-tiszteletet és a hagyomány szerint a búcsújárás meghonosítását is államalapító első királyunknak, Szent Istvánnak köszönhetjük. A mai Kálvária-hegy tövében már az ő korában is a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állott, melyet – a hagyomány szerint – Szent István Imre herceggel igen gyakran felkeresett, s ott buzgón imádkozott. Szent Gellért püspök is ellátogatott ide, és Szent László lovagkirályunk is járt Bodajkon 1090-ben.
Mi köti össze Kazinczy Ferencet és az Eddát?
Kulturális kirándulás a Rákócziak vidékén.