Nefertiti hosszú fogsága

Németországban erősödnek a hangok, hogy engedni kellene Egyiptom több évtizedes követelésének: a múzeum adja vissza a legendás fáraónénak, Nefertitinek a mellszobrát.

Akadnak azonban pozitív példák is. 2006 óta csak amerikai múzeumokból több mint száz szobor került vissza Görögországba. Köztük olyan értékes darabok, mint egy 18 millió dollárért megvásárolt görög istennő. Vannak múzeumok, amelyek megelégszenek a „hosszú távú kölcsönnel” a tulajdonváltás helyett, így könnyebben megy a műtárgyak hazaszállítása. Törökország például néhány éve agresszív kampányba kezdett a trójai és török birodalmi kincsek hazahozatala érdekében. Ahogy a korábbi török kulturális miniszter, Ertuğrul Günay fogalmazott: „A régiségeknek ugyanúgy lelkük és történelmi emlékezetük van, mint az embereknek, állatoknak vagy növényeknek. Amikor visszakerülnek saját országukba, helyreáll a természet rendje.” A kampányban Törökország több kincset visszaszerzett, de a legnagyobb sikereket hosszú távú kölcsönökkel érte el.

Ám vannak országok, ahol ez nem elég. Etiópiából az 1868-as maqdalai csata után brit katonák arany kegytárgyakat és vallásos szövegeket tartalmazó kéziratokat zsákmányoltak. Tavaly, a csata százötvenedik évfordulóján az ország felvette a kapcsolatot a V&A-vel, hogy visszakaphassák a Maqdala-kincset. A múzeum csak kölcsönre volt hajlandó, Etiópia azonban ezt kevesellte. A tulajdonjog átruházását a nagy múzeumok sokszor az afrikai országok instabil politikai helyzetével magyarázzák, hivatkozva az Iszlám Állam, az egyéb terrorszervezetek és a gyakori polgárháborús helyzetek okozta műkincsvesztésekre. Szakértői becslések szerint az ásatásokról és múzeumokból ellopott műkincsek évi 6,3 milliárd dolláros feketepiaci kereskedelmet hívnak életre.

Kína esetében érdekesebb a helyzet. Csak a British Múzeum 23 ezer kínai műtárgyat számlál, miután az ópiumháborúk alatt is virágzott a feketekereskedelem, majd a kulturális forradalom után a kommunista párt a világ legnagyobb garázsvásárát rendezte ősi kínai műkincsekből. Ma, bár aligha lehet Kína instabil politikai helyzetére hivatkozni, hogy elkerüljék a visszaszolgáltatásokat, a kéréseket a múzeumok mégis ritkán teljesítik. Ezért Kína – amely több mint 600 milliárdos otthona – magántőkéből fedezi a műkincsek visszaszerzését. A gazdagok között trenddé vált felvásárolni az ősi kínai vázákat és egyéb nemesfém használati eszközöket. Néhány éve világszerte szenzációt keltett például, hogy 53 millió dollárért talált új kínai gazdára egy császári váza.