Elszippantott vendégek

Beomlott a herkulesfürdői Szapáry fürdő, és az épület egyik tartóoszlopa is megadta magát. A kaszinótömbnek nevezett ingatlanegyüttes alól kihúzták a talajt: valaki megvásárolta egy árverésen. A legnagyobb gondot most az okozza, hogy amíg az épület és a telek egymásnak feszülő tulajdonosok kezében van, nem kezdődhet el a helyreállítás.

Civilek fogtak össze az életveszélyessé nyilvánított Szapáry fürdő megmentéséért Fotó: Picasa Forrás: Herculane Projekt/Facebook

Jó néhány éve már, hogy Herkulesfürdő a romániai katasztrófaturizmus egyik legfelkapottabb helyszíne. Az egykori császári és királyi fürdőváros központjában ugyanis egyik romos épület éri a másikat, mindenütt piszok, az utakon hatalmas gödrök, a gyógyforrások mellett kavicsokból és kövekből összetákolt medenceszerűségek, az újabb épületeken munkásmozgalmi feliratok. A múlt itt megszűnt létezni, a jelent pedig az igénytelenség tartja össze.

A közelmúltban egy A kategóriás műemlék épület, az Alpár Ignác tervei alapján felhúzott Szapáry fürdő szalonjának tetőzete omlott be, s a hátsó bejárat egyik tartóoszlopa is megadta magát. Az ingatlant életveszélyesnek nyilvánították, majd lezárták. Szakemberek szerint ebben az állapotban nem fog átvészelni még egy telet.

A patinás épület, amelynek egyik falán emléktábla jelzi, hogy Erzsébet császárné és Ferenc József is fürdőzött benne, már régóta romladozik. Ennek két alapvető oka van. Az egyik, hogy Romániában ritkán büntetik meg azokat, akik nem gondoskodnak a tulajdonukban lévő műemlékekről, a másik pedig ennél sokkal bonyolultabb, és az 1990 utáni privatizáció és rablógazdálkodás következménye. A rendszerváltást követően ugyanis Herkulesfürdőn történt az ország egyik legnagyobb nyilvános lopása.

A Szapáry fürdő beomlása után a polgármester közölte, van megoldáscsomagja, ez majd megmenti, sőt fellendíti a település idegenforgalmát. Ám kiderült, arról van csupán szó, hogy sikerült megnyernie egy pályázatot, amelyből a város római kori kőhídját fogják korszerűsíteni. Az elöljáró ezzel akarta elterelni a figyelmet arról, hogy a veszélyeztetett Szapáry fürdővel az elmúlt évtizedben semennyit sem törődött. Noha a civil lakosság mellett a Herculane Project fiatal temesvári építészei is többször jelezték neki, megcsinálják, amit kell, csak kapjanak rá engedélyt. Ezt viszont nem kapták meg azzal a kifogással, hogy rendezetlen az épület tulajdonjogi viszonya. Ami részben igaz is.

Civilek fogtak össze az életveszélyessé nyilvánított Szapáry fürdő megmentéséért
Fotó: Herculane Projekt/Facebook

Az agilis fiatalok nem hagyták ennyiben. Bécsben a világ épített örökségének védőhálójaként ismert világszervezet, az Icomos osztrák megbízottjaival tárgyaltak arról, hogy a Szapáry fürdő épületét mielőbb fel kell vetetni az UNESCO The Great Spas of Europe („Európa nagy fürdői”) listájára. Azt szeretnék, ha az osztrákok hosszú távú fejlesztésekbe kezdenének Herkulesfürdőn.

A polgármester válaszként kínai befektetőket hívott meg a városba azzal a kéréssel, nézzenek körül, mit tudnának kihozni a még meglévő adottságokból. Ezzel szinte egy időben a herkulesfürdői polgármesteri hivatal is nyitott az államkincstárnál számlát, amelyre a sürgősségi közbeavatkozáshoz szükséges pénzadományokat várja. Itt érdemes megjegyezni, hogy az európai országok közül Románia területén található a legtöbb gyógyforrás és a legkevesebb működő gyógyfürdő…

Végül a művelődési minisztérium is jelezte, javasolni fogja a műemlék épületek védelméről szóló 422/2001-es törvény módosítását, hogy jogilag vitatott helyzetekben is közbe tudjanak lépni. A szaktárca azután fejezte ki pozitív hozzáállását, hogy mostanáig szintén nem tett semmit a herkulesfürdői műemlék együttes megmentéséért. Az említett jogszabályon ugyanis nyithatott volna kiskaput, de nem élt a lehetőséggel.

Maga az épület immár öt éve a polgármesteri hivatalé, a teleknek viszont, amelyen áll, két tulajdonosa van: Valeriu Verbiţchi ingatlanspekuláns és Alexandru Gavrilescu ügyvéd. A fürdőépületet Verbiţchi adta oda a városvezetésnek, a telekért cserébe viszont kért egy másikat. Kapott is egyet az előző polgármestertől, ám a korrupcióellenes ügyészség megállapította: a tranz-akció kedvezőtlenül érinti a román államot, hiszen a Szapáry fürdő tömbjének fenntartása hatalmas terhet ró a városházára. A tisztségviselő ellen ezért pert indítottak.

A településvezető egy másik büntetőjogi eljárás alól sem tudta kivonni magát. 2014-ben azzal vádolták meg, hogy 66 ezer euróért akarta átjátszani Verbiţchi kezére a 300 ezer euróra becsült ingatlant, és ehhez a helyi képviselő-testület határozatát is megszerezte.

Gavrilescu ügyvéd úgy sétált be a történetbe, hogy Verbițchi tetemes összeggel tartozott neki, ezért úgy intézte, hogy a Szapáry fürdő alatti telekből neki is jusson. Ezt olyan igazságügyi végrehajtó által érte el, aki húsz herkulesfürdői épületet értékelt le annak érdekében, hogy Gavrilescu ezeket potom összegekért megvásárolhassa. Mindeközben a vita tárgyát képező ingatlanok teljesen lepusztultak.

A romániai katasztrófaturizmus legfelkapottabb helyszíne
Fotó: Herculane Projekt/Facebook

A nagy herkulesfürdői rablás valójában 1991-ben kezdődött, amikor Iosif Armaş lett a település kulcsfigurája. A szállodai portásból az akkori szociáldemokrata kormánypárt faragott parlamenti képviselőt és befektetőt. Armaş kezdetben állatbőrt és cukrot exportált, majd vett egy egész gyárat, alapított taxivállalatot, vásárolt repteret, kohászati kombinátot, két kikötőt, elnöke lett a Román Ökölvívó-szövetségnek, és többségi tulajdonosa az Argirom International mezőgazdasági cégnek. 2009-ben 200 millió eurót értek a befektetései.

A Hercules vállalatot, beleértve a herkulesfürdői szállodákat, gyógyfürdőket és a műemlék épületeket, 2001-ben vásárolta meg bagóért a turizmusért felelős minisztériumtól. Az

Argirom Rt.-ben ekkor olyan személyiségek töltöttek be tisztségeket, mint a román rendőr-főkapitányság korábbi főnökének fia és a román hírszerzési szolgálat egykori vezetőjének felesége. A társaság 2002-ben több milliárd lejt kapott különböző állami forrásokból a herkulesfürdői komplexum fejlesztésére. Armaş azonban inkább sörgyárat és jachtot vásárolt a pénzből.

Miniszterelnök-csere kellett ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák: a felvett kölcsönöket Armaş a cég tulajdonában lévő műemlék épületekkel, Herkulesfürdő teljes történelmi belvárosával garantálta. Mivel a tételeket nem fizette vissza, hitelezői sorra nyújtották be igényüket az ingatlanokra. A több százezer eurót érő épületeket így vehették meg a rendszer újabb kegyeltjei két-, háromszobás lakótelepi lakások árán. Csupán a kaszinó cserélt gazdát négymillió dollárért.

Armaşt végül egyévi szabadságvesztésre ítélték, cégeinek többségét már korábban elveszítette.

Bár a többi herkulesfürdői műemlék jellegű ingatlan helyzete a Szapáry fürdőénél valamivel jobb, korántsem elfogadható azoké sem. Románia törvényei ugyanis adómentességben részesítik mindazokat, akik műemlék épületekben laknak, vagy ilyen épület van a tulajdonukban. Ezek utcafrontját kötelesek ugyan felújítani, magát az ingatlant viszont nem használhatják turisztikai célra, nyerészkedésre. Amennyiben az elvárást megszegik, adókötelessé válnak. Ez magyarázza, miért állnak üresen a fürdő helyreállított régi palotái.

A városnak van azonban egy olyan szállója is, amely a The Guardian toplistáján a világ húsz legjobb spahoteljei között szerepel. Ez nem műemlék épületben, hanem az egyik szocialista megatömbben működik immár egy éve. Reklámjaiban ez olvasható: célja, hogy elszippantsa a magyarországi fürdők román vendégeit.

Magyarország legnagyszerűbb gyógyhelye

Az első fürdő Traianus császár idején épült fel. Ezt a termálvizek istenéről, Herkulesről nevezték el. A település viszont csak 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta nevét. Ekkor már balneoturizmusáról is ismert volt. Az óváros Herkules-szobrát 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Az egyenruhások mellett császárok, császárnék is kezeltették magukat Herkulesfürdőn, többek között Sissi. A Pallas nagy lexikonában ez olvasható Herkulesfürdőről: „Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal.” Ebben az időben a Magyar Királyi Kincstár tulajdona volt, előbb Tatartzy Károly, majd a temesvári takarékpénztár bérelte. Látogatottsága meghaladta az évi nyolcezret. Magja a gyógycsarnok volt, amelyhez kétoldalt a Rezső és a Ferenc József udvar pazarul berendezett palotái csatlakoztak. Velük szemben emelkedett a francia reneszánsz stílusú, kupolás Szapáry fürdő, amelynek ékességei a Zsolnay kerámiák voltak. Ezekből már csak egy van meg. Vizei nőgyógyászati problémák, köszvény, aranyér, higany- és ólommérgezés, idegbetegségek, bénulások, légzőszervi hurutos bántalmak, rekedtség, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak ellen használhatnak. Forrásainak ásványtartalma annyira tömény, hogy orvos javaslata nélkül ivókúrában nem ajánlják fogyasztani.