Tényleg „támadnak” a robotok, és rövidesen már nem lesz szükség se gyártósori munkásra, se metróvezetőre, se eladóra, mert a mesterséges intelligencia, a számítógép átveszi tőlünk ezeket a feladatokat. Mi több, az is elképzelhető, hogy pár év múlva a konyhai felszerelést már nem a háztartási boltban szerezzük be, hanem egy irodában, ahol személyre szabottan elkészítik 3D-nyomtatással kedvenc poharunkat, tányérunkat a kiválasztott színben és méretben. Amikor pedig megbetegszünk, a háziorvosnál elég lesz belenéznünk egy szerkezetbe, és a robot felállítja a diagnózist. A hús-vér szakemberrel majd ezután konzultálunk egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül. Amilyen gyors tempóban fejlődik az elektronikai ipar, s formálódik a mesterséges intelligencia világa, szakértők szerint 2030-ra akár napi rendszerességgel találkozhatunk ezekkel a ma még futurisztikusnak tűnő technikákkal. Ezt igazolja a legutóbbi davosi Világgazdasági Fórumon bemutatott kutatás tanulsága is: eszerint a mai kisiskolások 65 százalékának felnőttként már olyan munkája lesz, amely ma még egyáltalán nem is létezik.
Amennyiben elmarad a szakképzés, a mesterséges intelligencia fejlesztése és az automatizálás, az amerikai munkahelyek hat, az európaiak négy százaléka tíz-tizenöt éven belül komoly veszélybe kerül. Vannak olyan munkakörök, amelyeket nem lehet automatizálni, és biztosan túlélik a negyedik ipari forradalmat, amelynek kulcsszavai a robotizáció, a nanotechnológia, a 3D-s nyomtatás és a biotechnológia. Ám mindez nem vigasz arra, hogy az átalakulóban lévő munkaerőpiacon a világ 15 legnagyobb gazdaságában öt év alatt több mint hétmillió munkahely szűnhet meg.
Az új és ma még meghökkentő foglalkozások listáján előkelő helyen szerepel az egészségügy. Jól választ az, aki egészségügyi mentornak tanul, ugyanis a mesterséges intelligencia fokozatosan átveszi az orvosok szerepét a diagnosztikában és az operációnál. A mentor munkája azután kezdődik, hogy a szakember a robotsebészetben a számítástechnika segítségével elvégezte a dolgát.