Húsvéti ünnep a Tanácsköztársaságban

Száz évvel ezelőtt tilos volt a tojásfestés.

2019. 04. 24. 13:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tilos a tojásfestés. A 18. K. N. számú rendelet eltiltja a tojásnak a húsvéti ünnepek alkalmával szokásos festését és a festett tojás forgalombahozatalát.

(Pesti Hirlap, 1919. április 18., nagypéntek)

A román támadás. A román csapatok támadásáról a „Vörös Újság” a hadügyi népbiztosságtól a következő információt kapta:

A Tanácsköztársaság kormánya, éppen úgy, mint az előző népkormány is, híven, és becsülettel teljesítette az entente-csapatok főparancsnokságával kötött fegyverszüneti szerződést, annak minden egyes pontját. Ennek ellenére az entente-imperialisták bojár-kirendeltsége tegnapelőtt orvul megtámadta az erdélyi fronton álló csapatainkat.

A támadás a szinérváralja–zilah–csúcsai vonalon történt. A románok nagyobb erőket koncentráltak erre a frontrészre, minek következtében vörös katonáink helyenként hátrább vonultak jobb állásokba.

Vörös katonáink a beérkezett jelentések szerint példás hősiességgel harcoltak. Megmutatták, hogy ha kell, vérükkel is meg tudják pecsételni a proletárállam iránti hűségűiket. Különösen a budapesti 32-esek, a székely 21-esek, a székely 24-esek és más ezredek küzdöttek vitézül. A románok óriási veszteségeket szenvedtek, de természetszerűleg a mi oldalainkon is voltak veszteségek. Katonáink számos románt foglyul ejtettek. A mieink közül alig néhányan estek fogságba, egy sem adta meg magát.

A románok, úgy látszik, azt akarják kierőszakolni, hogy csapatainkat addig a vonalig vonjuk vissza, amelyet az entente Vix alezredes legutóbbi jegyzékében a semleges zóna keleti határvonalaként kijelölt. Szóval ki akarják erőszakolni annak a jegyzéknek végrehajtását, amely felháborító jogtalanságával a március 21-iki eseményekre vezetett.

Mednyánszky László meghalt. Bécsi műtermében hirtelen meghalt Mednyánszky László festőművész, a plein air-képirásnak egyik mestere. Hatvanhét évet élt. Tájképei nem a virágbaborulást, vagy a nyár nehéz pompáját villogtatják, hanem az avarzugás idejének, a ködfátyolos őszi hervadásnak hangulatát árasztják. Szelid melancholia ömlik el a vásznain, amelyek megragadnak a rajz élességével és a színek finomságával. Leküzdhetlen bolyongó természet lakozott benne. Hol Párisban, hol a Tátrában, hol a Karsztban, hol pedig Budapesten, vagy Bécsben bukkant föl és gyakran vágott neki gyalogszerrel is hosszú vándorlásnak, hogy friss impressziókat gyűjtsön.

*

A második hústalan hét.

A közellátási népbiztosság rendelete értelmében április 23-tól április 29-ig tilos az egész ország területén nyers marhahúst és nyers sertéshúst árusítani s a fogyasztásra felhasználni. Nem szabad ezeken a napokon sem magánháztartásokban, sem nyilvános étkezőben (vendéglők, kávéháziak, egyletek), nyers marha- vagy sertéshús felhasználásával készülő ételeket kiszolgálni. Borju, juh, kecske, vad és baromfihús, hal, füstölthús, kolbászfélék és húskonzervek fogyasztása- a tilalom idején is meg van engedve.

(Pesti Hirlap, 1919. április 19.)

Husvét. Messiás volt, Názáretből jött és a Golgotán végezte. Szónok volt, orvos volt, tes­tében gyönge és törékeny, lelkében erős és égő. A szegénységből és a nyomorból jött elő, hogy lelkének és szavának csodálatos varázsával kiszikkassza az élet posványáit és föltárja az emberiség sebeit. Igéi két évtized után is frissek, mintha tegnap hangzottak volna el és ezek az igék egykor agyonzuzták a dúsakat és gazdagokat és a szegénységet emelték föl a menyei országába. Utjain csak az alázatos szegények és a sínylődő parasztok kisérték, keresztfája szőrnyű pillanatában senki sem állott mellette a biborban-járók közül. Ő, aki korbácsot emelt szelid kezében a pénz hitetlen kufárjai ellen, szívtündöklő nagyságát csak szegényei közt tárta föl, mint egy elmulhatatlan eleven sebet. De a Názáreti bölcs tanításai silány kezek forgatagában halványodtak meg ez alatt a csaknem két év ezred alatt és az emberi nem sújtottjainak tábora, amely cirkuszok porondján haldoklott valaha Mesterének tanításaiért, nem apadt el, hanem egyre nőtt- és egyre szegényebb lett. De a keresztfa proletárjának, Jézusának árnyéka ráfeküdt a világ hatalmasainak önzö és hitvány és elfajult lelkére és elérkezett a pillanat, hogy megfojtsa őket. Tanításainak megvalósulására csak most érett meg az emberiség. A zászlóknak, melyeket most lenget a tavaszi szellő, olyan a színük, mint a vér, amely kihullott egykor melléből, a szegények üdvéért megfeszített Messiásnak.

(Pesti Hirlap, 1919. április 20. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.