Jutalmazás

Az öreg, poros, színes-szagos könyvek túl unalmasak? Csak célokra és ajándékokra van szükség, hogy a fiatal generáció is megszeresse a könyvek világát – állítja az OverDrive.

Matej Kren szlovák művész Idiom (Kifejezés) című, nyolcezer kötetből épített tornya Prágában 2019. április 23-án, a nemzetközi könyvnapon Fotó: MTI/EPA–Martin Divisek

Az öreg, poros, színes-szagos könyvek túl unalmasak? Csak célokra és ajándékokra van szükség, hogy a fiatal generáció is megszeresse a könyvek világát – állítja az egyik e-book terjesztő cég, az OverDrive. A vállalat ezért olyan újításokat vezet be az általa forgalmazott regények esetén, mint amelyekhez a gyerekek a videójátékokban hozzászoktak. Így az egyes fejezetek vagy történetelemek elolvasása után pontok és díjak járnak majd, ráadásul az elért eredmények megoszthatóvá válnak a közösségi médiában, így verseny alakulhat ki a diákok között, hogy minél gyorsabban olvassanak.

Steve Potash, az OverDrive vezérigazgatója szerint bizonyos videójátékok függővé teszik a tiniket, és ezt szeretnék átültetni a könyvpiacra is. Már most is lehetőség van az OverDrive nyílt forráskódú platformján hangalámondásokat és zenét keresni a könyvekhez, sőt néhányhoz még Net­flix-szerűen választható történetszálak is elérhetők. A virtuális és a kiterjesztett valóság felhasználásával pedig lehetőség nyílik a mesterséges intelligencia, a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok (big data), illetve a klasszikus könyvek összedolgozására.

A cég tervei szerint például olvasás közben, valós időben fognak megjelenni információk az adott történelmi korról, állatról vagy szereplőről. A tanárok kvízeket és egyéb játékokat rejthetnek el a lapok között, hogy könnyebbé tegyék az olvasást. A videójátékszerű élményhez tartozik, hogy a virtuális valóságot mutató szemüvegben olvasva a mesterséges intelligencia hely- és korhű közeget mutat, hogy az olvasó jobban beleélhesse magát a történetbe.

„Mindent, amire ma a streaming képes, azt meg tudjuk majd csinálni papíron is” – véli Potash,­ számos szakértő azonban szkeptikus. Az olvasástudósok szerint ugyanis az optimális környezet megteremtése az elsődleges a hatékony olvasáshoz. Az optimális környezet pedig a kevés figyelemelterelő tárgy és a rengeteg könyv látványa. Véleményük szerint a könyvek látványa hozza meg az olvasási kedvet. Ezért valószínű, hogy azok a gyerekek, akik olyan otthonban nőnek fel, ahol a szülők polcai kilométer hosszan roskadoznak könyvektől, inkább fognak maguk is olvasni, mint azok, akik nem látnak otthon könyveket. Az amerikai lakberendezésben például ritkán találni könyvespolcot a nappaliban, arra külön könyvtárszoba szolgál. Sok házban azonban ez hely vagy igény híján nincsen. Kimutatták, hogy a könyvtárszobával rendelkező családok sokkal többet olvasnak, mint ahol ilyen nem található.

További probléma, hogy az e-bookon olvasott könyvek nem hatnak annyi érzékszervre, mint a papíralapú kötetek, még akkor sem, ha az ember zenei hátteret vagy képi megjelenítést kap hozzájuk. Az így olvasott történetek kevésbé maradnak meg az olvasó memóriájában, ráadásul, mivel készen kapjuk a látványvilágot, a kreativitást is kevésbé fejlesztik. Mégis egyre több amerikai iskola nyit a technológia felé, úgy gondolják, ez az egyetlen módja, hogy a gyerekek bármit is elolvassanak. Sok intézmény érdeklődik az olyan fejlesztések iránt, mint például a virtuális könyvtárosként működő – az angol könyvtár szóból képzett – Libby. De a legjobban várt újdonság az az algoritmus lesz, amely meg tudja majd jósolni, melyik könyvet veszik szívesen kézbe a gyerekek, méghozzá a big data segítségével lehetőleg személyekre lebontva.