Márciusi égzengés

Rekkenő hőség Ausztráliában, csontig hatoló hideg Észak-Amerikában, több tucat ember halálát okozó áradás Afrikában – néhány példa arra, hogy ebben az évben is együtt kell élnünk a természeti katasztrófákkal.

A klímaváltozást az Antarktiszon élő pingvinek is megszenvedik. Olvadás Fotó: Alexandre Meneghini Forrás: Reuters

Rekkenő hőség Ausztráliában, csontig hatoló hideg Észak-Amerikában, több tucat ember halálát okozó áradás Afrikában – néhány példa arra, hogy ebben az évben is együtt kell élnünk a természeti katasztrófákkal. A klímaváltozás sokak szerint egyre szélsőségesebb időjárási körülményeket teremt.

Január végén sarkvidéki tájjá változott az Egyesült Államok középnyugati része, egyes helyeken hidegebb volt, mint az Északi-sarkon. A Nagy Tavak környékén mínusz 50 fokot is mértek. Észak-Dakotától Missouriig nagyjából 200 millió ember életét bénította meg a hideg és a lezúdult 30-40 centis hó. Chicago repülőterén 2700 repülőjáratot töröltek, a leghidegebb régiókban pedig felfüggesztették a vasúti személyforgalmat. A legokosabb tanács az volt, hogy aki teheti, maradjon otthon; sokakat kezeltek súlyos fagyási sérülésekkel. Az egyik chicagói kórházban ötven embert ápoltak, a lábuk, a kezük fagyott meg. Volt, aki az otthona előtt azért fagyott meg, mert nem volt nála lakáskulcs.

Ausztráliában ugyanakkor november óta rendkívüli hőhullám tette próbára az embereket. Nappal 40 Celsius-fok körüli vagy afölötti hőmérsékleteket mértek, éjszaka is alig enyhült a hőség, egyes településeken hajnalra se hűlt le a levegő 36 fok alá. Sorra dőltek a hőségrekordok, Sydney-ben január utolsó napjaiban napközben 47,3 fokot mértek. Az idei volt Ausztráliában minden idők legforróbb januárja. A vízforrások kiszáradtak, az állatok elpusztultak.

A hatóságok itt is azt tanácsolták, mint az amerikai nagyvárosokban: az emberek maradjanak otthon, igyanak minél többet, és kerüljék a testmozgást. Több helyen bozóttüzek pusztítottak – a legsúlyosabb helyzet Tasmaniában volt –, több száz ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát. Az Ausztrália keleti részén fekvő Queens­landben ugyanakkor a monszunesőt követő árvizek taroltak. Argentínában az év elején a háromhetes esőt követő árvíz kétmilliárd dollárnyi mezőgazdasági kárt okozott, ami az ország történelmének második legdrágább áradata – a listavezető az 1985-ös árvíz a maga 3,1 milliárd dolláros kárával. Márciusban a Zimbabwére és Mozambikra lecsapó viharban sokan meghaltak, ezreket kellett kitelepíteni, van, ahol a házak 95 százaléka megsemmisült. „Az éghajlatváltozás miatt valószínűleg egyre több lesz a hőhullám. Egyedül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével lehet az éghajlatváltozást megfékezni. Nyilvánvalóan globális fellépésre van szükség” – mondta Ben Webber, a Kelet-angliai Egyetem Éghajlati Kutatóegységének munkatársa a CNN-nek, aki szerint bár nem tudjuk irányítani az időjárást, alkalmazkodhatunk, és minimalizálhatjuk a szélsőséges hatásokat.

Károk és áldozatok kísérik a katasztrófákat; 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült – átmenetileg vagy végleg – elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. Várhatóan idén sem lesz másként. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 2018-as kárbecslése legalább 91 milliárd dollárnyi természeti kárral számol. Tavaly októberben a floridai partot letaroló Michael hurrikán az amerikai gazdaságnak minimum 25 milliárd dolláros veszteséget okozott, a kaliforniai tűzvész kárát 13 milliárd dollárra becsülik. Ezek és a 2018-as év egyéb súlyos katasztrófáinak okai összetettek, de számos esetben az éghajlatváltozás fontos szerepet játszott, fokozta a viharok, tüzek, aszályok pusztítását.

Hazánkat sem kímélik a katasztrófák. Az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb következményekkel járó időjárási jelensége 2006. augusztus 20-án 21 órakor, éppen a tűzijáték kezdete után csapott le Budapest belvárosára. A legerősebb széllökések a belvárosi és a lágymányosi mérések szerint elérték a 120 km/óra sebességet, az egyik legerősebb zivatarcella percre akkor csapott le Budapest belvárosára, amikor a tűzijáték elkezdődött. Öt ember meghalt, több ezren megsebesültek. A külvárosban, például Pestszentlőrincen mindössze 80 km/óra körül voltak a legerősebb széllökések.

Meteorológus-szemmel mennyire bonyolult előre jelezni a Kárpát-medence időjárását? Gaál Áron, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője szerint Észak-Amerikában kicsit könnyebb a helyzet, mert az észak–déli irányban húzódó Sziklás-hegységtől eltekintve nincsenek nagyobb hegységek a légtömegek útjában. Ott, ha nem is percre, de órára pontosan megmondják, mikor érkezik adott helyre a hidegfront. Mi magas hegyekkel körülvett medencében élünk, ami nehezíti a szakember helyzetét. Gyakorta előfordul, hogy a hideg levegő mozgása lelassul, megtorpan, nem éri el az országot. Más alkalommal pedig akadálytalanul betör. Vagy például egy nyári napon tudjuk, hogy számíthatunk zivatarokra, de ezek pontos helyét és idejét nehéz megmondani: előfordul, hogy az utca egyik oldalán szakad az eső, a másikon süt a nap.

A meteorológusok munkáját ugyan szuperszámítógépek segítik, de a légkör kaotikusságából következően mégis erősen korlátozottak a lehetőségeik, miközben az igények egyre nagyobbak. Órára, percre pontosan kellene megmondaniuk, hogy mikor érkezik a zivatar, illetve az eső, mennyi csapadék hull majd… Bizonyos esetekben erre nehéz válaszolni. Összességében azért javulnak az előrejelzések, öt napra előre már nagy biztonsággal tudnak prognózist adni, de a hónapokra vagy a következő néhány évre szóló előretekintés egyelőre pontatlan. Ennél távolabbi időszak (például az évszázad közepe, illetve vége) meteorológiai viszonyainak megismerése klímamodellekkel lehetséges, azok az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatását írják le. Ilyen időtávon nem az időjárás pontos időbeli és térbeli alakulását jelzik előre, hanem a légköri állapothatározók (hőmérséklet, csapadék) több évtizedes átlagos változását (azaz az éghajlatváltozást) vizsgálják. Zsebeházi Gabriella, az OMSZ klímamodellező csoport tagja szerint a melegedés egyértelmű, amelynek következménye a havas napok számának csökkenése. Ennek ellenére bármikor ránk köszönthet az átlagnál hűvösebb időszak – csak ezek gyakorisága csökken.

A klímaváltozást az Antarktiszon élő pingvinek is megszenvedik. Olvadás
Fotó: Reuters

A hazai időjárásról 1901-től vannak műszeres méréseink, ami nyúlfarknyi idő ahhoz az időszakhoz képest, amelyről már feljegyzések készültek. Az 1300-as évek egyikén januári favirágzásról, áprilisi aratásról írnak. Gaál Áron szerint ha valamit megszoktunk, ahhoz viszonyítjuk a változást. Az elmúlt ötven-száz évben drasztikusan átalakult az emberek életmódja. Időnk nagy részét otthonunkban, munkahelyünkön, közlekedési eszközökben, azaz zárt helyen töltjük. Keveset vagyunk a szabadban, keveset találkozunk az időjárással.

Idén januárban Budapesten az átlagnál 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb, februárban kifejezetten enyhe időjárás uralkodott, több melegrekord is megdőlt. Márciusban is folytatódott a tendencia. A melegebb idő tavaly októbertől csapadékhiánnyal párosul: az elmúlt kilencven napban a szokásos mennyiségnél 15-70 milliméterrel kevesebb hullott az országban. Ezek a klímaváltozás jelei? Zsebeházi Gabriella szerint bármilyen szélsőségesen is alakul egy-egy hónap időjárása, nem mondhatjuk, hogy egyértelműen a felmelegedés következménye. Megalapozottan több évtized adatai alapján jelenthetünk ki bármit, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a tíz legmagasabb átlaghőmérsékletű évből hét 2000 utánra esik.

Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Gyakrabban lépnek fel tartós hőhullámok, ezek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik a növényeket. A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak.

Egyre több olyan tanulmány születik, amely arra keresi a választ, hogy milyen lesz a Kárpát-medence éghajlata 2100-ban. A csapadék nyáron csökken, ősszel és télen növekedik, a jelentős mennyiségű csapadékot hozó események száma nő – ez a tendencia már most is megfigyelhető. Az idei télen az Alpok délkeleti részén alig hullott hó, míg Ausztria északnyugati térségében egyes helyeken három méter esett. Egy másik évben fordított a helyzet – vázolta a lehetőségeket Gaál Áron, aki szerint az évszakok is megmaradnak. A Föld forgástengelyének dőléséből és a Nap körüli keringéséből adódóan télen kevesebb, nyáron több sugárzás éri bolygónkat. Amíg ez megvan, a mi régiónkban a négy évszak megmarad.

A márciusi égzengésen sokan meglepődtek, pedig megfelelő körülmények esetén az év bármely napján előfordulhat villámlás, mennydörgés. Telente a nyugodt, enyhe periódust elsöprő sarki eredetű hideg légtömegeket hozó betörést bármikor követheti villámlás, dörgés.

„A légkör valamennyi történése leírható fizikai folyamatokkal, ezért engem nem lep meg semmi és annak az ellenkezője sem. A februári plusz 25 Celsius-fokra és az áprilisi havazásra egyaránt van magyarázat. Az időjárás nem ismeri a naptárt, járja a maga útját” – mondta a meteorológus, aki úgy látja, a média számos esetben felnagyítja a várható hatásokat. Ha az Országos Meteorológiai Szolgálat a legenyhébb, citromsárga figyelmeztetést adja ki, a sajtó arról úgy ír, mint kataklizmáról. Emiatt az emberek nem veszik komolyan a jelzéseket. Ha mégis lecsap a ménkű, az a reakció, hogy megint tévedtek a meteorológusok.

Nehéz arra válaszolni, hogy gyakoribbak-e a kis területre kiterjedő rendkívüli időjárási helyzetek, például a tornádók. Egyre többen élünk a Földön, egyre többen kerülhetünk szokatlan helyzetbe. A modern kommunikációs eszközök segítségével a nagyvilág is azonnal tudomást szerez a szélviharokról, áradásokról, tűzvészekről. Amerikában a viharvadászok élőben közvetítik a tornádók pusztítását. Százötven éve csak azok tudtak róla, akikre lesújtott. Nem biztos tehát, hogy megszaporodtak a rendkívüli időjárási jelenségek, de több hírt kapunk róluk.