Szia, nagyi, van pénzed?

Mama, balesetet okoztam, és ki kell fizetnem a kárt, különben nagy bajba kerülök, mondja egy hang a telefonban. Az éjszaka közepén fölébresztett nagymama elgondolkodik, majd azt kérdezi: hogy hívták a két éve meghalt kutyánkat? A hang bizonytalanul visszakérdez: Bodri? Nem, Bundás! Rossz válasz, feleli a nagymama, soha nem volt kutyánk, és te nem vagy az unokám. Ehhez hasonló párbeszéd csak ritkán hangzik el, az „álunokák” sokszor sikerrel járnak, és milliókat csalnak ki idős emberektől.

Nyíregyháza, 2018. július 26. A 75 éves Kardos Lászlóné Marika számítógépén levelezik nyíregyházi otthonában 2018. július 25-én. A nő hetvenöt tagú nyugdíjas közösséget vezet, a számítógépet legtöbbször levelezésre használja. A családok idősebb tagjai is egyre otthonosabban mozognak a digitális világban, a netet már használó nagyszülők, dédszülők közül egyre több használ kettő vagy több internetezésre alkalmas eszközt. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

– Mindig gondolkodjunk józanul – figyelmeztet Pál Adrián. – Magyarországon se a rendőrök, se a mentősök, se a katasztrófavédelmisek soha nem telefonálnak a nagyszülőknek, főleg nem azért, hogy fizessenek ki másfél millió forintot, hogy az unokájuk elkerülje a számonkérést.

Felkeltheti a gyanút, hogy az elkövetők folyamatosan beszélnek a sértettekhez, nem engedik, hogy letegyék a telefont, vagy bárkit felhívjanak. Szóval tartják őket, míg összeszedetik velük a pénzt és az ékszereket, és addig beszéltetik őket, míg a társuk megérkezik a megadott címre. Az egyik elkövető telefonál, a másik átveszi a pénzt, a harmadik fuvarozza őket. A bűnözők három-négyszáz embert is felhívnak egy nap, akik közül lehet, hogy csak egy esik tévedésbe, de lehet, hogy öt. A profi bűnözők föltérképezik a területet, ők azt is tudják, hogy hívják az unokát, hol dolgozik, milyen kocsival jár. Nemrég egy gyanúsított kétszáz esetet ismert be. Az okozott kár megközelítőleg százmillió forint. Korábban a csalók a börtönökből is telefonálgattak, de a büntetés-végrehajtási intézmények olyan intézkedéseket vezettek be, melyek hatására e hívások száma ma már elenyészőnek számít. Az elkövetők közül többen bűnszervezetben dolgoznak, vannak olyanok, akik külföldről telefonálnak.

A magyar rendőrök jelenleg az angol kollégákkal folytatnak közös nyomozást.

A legutóbbi esetben a sértett – eddig ez volt a legnagyobb összeg – 27 millió forintot adott át. Taxit hívott, Budáról átment Pestre, ott egy kukába rakta a pénzt, és hazament. Csak utána hívta fel a hozzátartozóját, hogy megkapta-e a pénzt, és minden rendben van-e. Nehéz elhinni, de volt olyan, aki kétszer fizetett. Az első esetben átadta a kért összeget, majd feljelentést tett, aztán két év múlva, amikor ugyanúgy „lehúzták”, ismét értesítette a rendőrséget. A nyomozók nem tudják, hányan lehetnek azok, aki azért nem tesznek feljelentést, mert szégyellik, hogy becsapták őket, és azokról sincs adat, akik azért nem hívták a rendőrséget, mert nem dőltek be a csalóknak.

– Úgy gondolom, jó, ha minden esetben tesznek bejelentést – jegyzi meg az alezredes. – Minél több információhoz jutunk, annál könnyebben és gyorsabban tudunk dolgozni.

Tavaly télen Pest megyében is megjelentek az „unokázós” csalók, és két esetben sikerrel jártak. Akkor döntött úgy az Érdi Városi Polgárőr Egyesület a helyi rendőrséggel karöltve, hogy plakátokat és szórólapokat készítenek, és felhívják a lakosság figyelmét, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy ne váljanak áldozattá. Az Érdi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó hét településen – Diósdon, Sóskúton, Törökbálinton, Pusztazámoron, Tárnokon és Százhalombattán – több mint húszezer szórólapot tettek ki. Az egészségi intézményekben, a közösségi házakban és az önkormányzatoknál plakátokat helyeztek el. A csalások száma rövid időn belül csökkent. Karácsony után ismét négy kísérlet történt, de egyik sem járt sikerrel.

– Az elkövetők számára már az is kockázat, ha a lakosság ilyen szintű tájékoztatást kap – mondja Macsotay Tibor, az Érdi Városi Polgárőr Egyesület elnöke. – Tudomásom szerint a városban négy elfogás történt, ami bravúrosnak számít, ugyanis nem egyszerű elkapni a csalókat.

Sokat nyom a latban, hogy az érdi rendőrség is felállított egy nyomozócsoportot, és a városban – pókhálószerűen elhelyezett – kamerarendszer működik. A polgárőrség elnökét egy alkalommal hajnali háromkor hívták föl csalás miatt. Azonnal értesítette a rendőröket, akik a kamerarendszeren figyelték a mozgást az utcákon. El is kapták az egyik elkövetőt. A sikertelen csalási kísérletek oka legtöbbször az volt, hogy a sértettek megszakították a beszélgetést, és rögtön hívták a szórólapon megadott éjjel-nappal hívható telefonszámot.

– A legjobb, ha előre beprogramozzák a hozzátartozó számát, és az időseknek csak egy gombot kell megnyomniuk – fűzi hozzá Macsotay Tibor. – Nem biztos, hogy vészhelyzetben bármi is eszünkbe jut, ezért kérjük, hogy a szórólapot is tegyék a telefon mellé, hogy rögtön lássák, hogy ilyen helyzetben mi a teendő.

Érden a polgárőrségen belül különböző csoportok működnek. Az egyik a bűnmegelőzéssel foglalkozik, a másik az időseket támogatja. A szakemberek iskolákban, nyugdíjasotthonokban tartanak előadásokat, és mindenhová viszik a szórólapokat.

Macsotay Tibornak az a véleménye, hogy az emberek néha elképesztően felelőtlenek. – Kirakják a közösségi oldalra, hogy a család mikor megy két hétre nyaralni. Az a mondat, hogy „június 10-én reggel hétkor indulunk”, bizonyos foglalkozású embereknek felhívás keringőre. Ne csodálkozzanak, ha nyolckor már üres a házuk! Azt is elmondjuk mindenkinek, hogy senkit ne engedjenek be a házba, ennek ellenére az egyik idős férfi 170 ezer forintot adott át egy csalónak. Mondom neki: „Bácsika, megbeszéltük, hogy nem enged be senkit!” „Nem is engedtem be.” „Akkor, hogy kapta meg a pénzt?” „A kapun keresztül.”

A rendőrökön és a polgárőrökön kívül nagy felelősség hárul a családra, hiszen ők tudják, hogy az idős rokonaik milyen képességekkel rendelkeznek, hogyan tudják kezelni a traumás helyzeteket. Nekik kell elmondaniuk és megbeszélniük a nagyszülőkkel, hogy ilyen esetben azonnal tegyék le a telefont, és hívják föl a hozzátartozójukat. A sértettek döntő többsége hetven év fölötti, ezért fokozottan kell ügyelni rájuk.