– Mindig gondolkodjunk józanul – figyelmeztet Pál Adrián. – Magyarországon se a rendőrök, se a mentősök, se a katasztrófavédelmisek soha nem telefonálnak a nagyszülőknek, főleg nem azért, hogy fizessenek ki másfél millió forintot, hogy az unokájuk elkerülje a számonkérést.
Felkeltheti a gyanút, hogy az elkövetők folyamatosan beszélnek a sértettekhez, nem engedik, hogy letegyék a telefont, vagy bárkit felhívjanak. Szóval tartják őket, míg összeszedetik velük a pénzt és az ékszereket, és addig beszéltetik őket, míg a társuk megérkezik a megadott címre. Az egyik elkövető telefonál, a másik átveszi a pénzt, a harmadik fuvarozza őket. A bűnözők három-négyszáz embert is felhívnak egy nap, akik közül lehet, hogy csak egy esik tévedésbe, de lehet, hogy öt. A profi bűnözők föltérképezik a területet, ők azt is tudják, hogy hívják az unokát, hol dolgozik, milyen kocsival jár. Nemrég egy gyanúsított kétszáz esetet ismert be. Az okozott kár megközelítőleg százmillió forint. Korábban a csalók a börtönökből is telefonálgattak, de a büntetés-végrehajtási intézmények olyan intézkedéseket vezettek be, melyek hatására e hívások száma ma már elenyészőnek számít. Az elkövetők közül többen bűnszervezetben dolgoznak, vannak olyanok, akik külföldről telefonálnak.
A magyar rendőrök jelenleg az angol kollégákkal folytatnak közös nyomozást.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!