Reneszánszukat élik a rendszerváltás idején oly népszerű kiruccanások a határhoz közeli szomszédos városokba, ma is éppoly szívesen vásárolunk élelmiszert, ruhát, illatszert, mint hajdan. Bár az elmúlt szűk harminc év alatt nálunk is kialakult a fogyasztói társadalmakra jellemző árubőség, a határon túl még ma is sokszor olcsóbbak vagy jobb minőségűek a keresett portékák, és gazdagabb a kínálat. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején a szomszédos országokban a pár órás portyázások alkalmával több mint százmilliárd forintot költöttünk el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.
A régi kis csapatos és autós kiruccanások helyét mára átvették a közösségi oldalakon szervezett telekocsis vagy a hatalmas buszokat megtöltő megoldások. Az utasok azonban éppoly elszántak, mint régen voltak: lelkesen vállalják a hajnali kelést és a fővárostól számított két-négy órás oda-, illetve hazazötykölődést, kifelé fasírttal és kávéval felszerelkezve, a hazaúton összepasszírozódva a tele bevásárlótáskákkal.
Toplistánkon régóta Ausztria az első, noha a sógorok ma már nem minden esetben az olcsóságukról híresek. Lehet, mindez annak is betudható, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megállapította: a multik gyakorta rosszabb minőségű termékeket szállítanak a magyar boltokba, mint Ausztriába. Elég azonban akár csak Bécsújhelyig (Wiener Neustadtig) vagy Kismartonig (Eisenstadtig) eljutni, máris szembesül a magyar vásárló a választék és a minőség közötti különbséggel. Ami pedig az elárusító és kiszolgáló személyzet készségességét és hozzáállását illeti, nem is érdemes próbálkozni egyazon minősítési skálán összevetni az itthoniakkal. Az akkori nagy bevásárlóhullámban a Gorenje hűtő, a walkman, a videomagnó vagy éppen a roncsautó volt a sláger, de akadt, aki banánt, narancsot, dezodort és szappant vett pár schillingért. Mára csupán az emlék maradt a feledhetetlen feliratokkal: „Magyar, ne lopj!”
Hogy manapság mi hajtja a magyart a sógorok áruházaiba, bevásárlófalvaiba? A vásárlók visszajelzései alapján az osztrák üzletekben sok az akció, ami ott valóban számottevő árleszállítás, ünnepek tájékán akár 40-60 százalék! Még akkor is, ha kiszűrjük, hogy kint más az áfa mértéke: az élelmiszeren tíz, szinte minden máson húsz százalék. Rengeteg áru még a forgalmiadó-korrekció után is drágább ugyanannak az üzletláncnak a magyar, mint az osztrák boltjában. Csak néhány, ám akció nélküli példa: különleges, díszdobozos csokoládé nálunk 850, ott 600 forint. Dezodor, tusfürdő 480 forint, míg kint 300. Ugyanabban a divatáruboltban 3400, míg nálunk 3700 forintba kerül egy fiataloknak szánt kapucnis, zsebes pulóver. Tavaly az osztrák boltokba járt a magyarok 60 százaléka vásárolni. Ezzel összesen 76 milliárd forintot hagytunk a határon túli kasszákban, ami megközelítőleg 30 százalékos növekedés 2017-hez képest.
