Igazság

A XV. században megjelentek az első nemzeti nyelveken nyomtatott Bibliák. Mindegyik arra törekszik, hogy Jézus szavait és történetét hitelesen és érthetően tolmácsolja.

Szerényi Gábor rajza

Nem vitatom az evangéliumok sugalmazott voltát sem, ugyanakkor az evangélisták személyisége is nyomot hagyott a szövegeken, hiszen a négy evangélium lényeges részeiben igen, de részleteiben nem azonos.

„Summum ius summa iniuria” (Cicero) – a jog betű szerinti értelmezése a legnagyobb jogsértésekhez vezethet. Ugyanígy a bibliai részek betű szerinti értelmezése a legnagyobb félreértésekhez vezethet.

„Isten a szeretet”. Ez így is van. Ugyanakkor a hegyi beszédben a szeretet csak közvetve (Boldogok az irgalmas szívűek), míg az igazság (Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot) közvetlenül szerepel. Jézus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”, Pilátusnak pedig: „Azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról”. Ezzel maga utalt arra, hogy a szeretet parancsa az Igazság fényében értelmezendő. Ez nem zárja ki, hogy arra érdemtelen embert is szerethessünk.

Szerényi Gábor rajza

Érdekes, hogy németül az igazság Wahrheit, de az igazságosság Gerechtigkeit. Ez utóbbiban a jog (Recht) szerepel a mai németben, Wahr főnév pedig kikopott, nincs. Milyen világos a magyar: igazság-igazságosság. Ezért eredeti nyelven olvasni valamit ritkán ad többletet, sőt.

Az ember lelket és szabad akaratot kapott, mindezek mellé lelkiismeretet és igazságérzetet is. Vannak olyan, változatlanul hagyott, egységesen fordított részek is az Újszövetség nemzeti nyelvre fordításaiban, melyek értelmezése sokak számára problémát jelent. Ezek közül kettőt említenék: „Szeresd felebarátodat” és „Szeresd ellenségedet”. Gyakran mondják, hogy ezt vagy azt az embert én bizony nem tudom szeretni. Nem gondolom, hogy Isten olyasvalamit vár el az embertől, amit nyugodt lelkiismerettel nem tud teljesíteni.

Nem Krisztus szavaival van probléma, hanem azok tolmácsolásával (fordításával) és értelmezésével. Több papot és szerzetest kérdeztem erről, mind azt mondta, nézzük meg, mi áll a görög eredetiben. Érdemi beszélgetés helyett görög szavak tükörfordítása volt a válasz, pedig „tükör által homályosan látunk”, ahogy Pál apostol mondotta volt.

Az emberek számára a szeretet családtagjaik, szerelmük iránt érzett vonzalom, lelki kapcsolat, nem is gondolkoznak egyéb értelmezéseken. Erre jó példa az amerikai filmekben mindennapos „szeretlek – én is szeretlek” fordulat, amitől egyébként kiütést kapok. Számos erény a szeretetből fakad, például az irgalom, az együttérzés, a szánalom.

A szeretet gyűjtőfogalom. Egy másik emberhez, élőlényhez vagy tárgyhoz való kötődést, vonzalmat jelent. Van szerelem, anyai és gyermeki szeretet, tisztelő szeretet és majomszeretet is. A szerelem testi és lelki értelemben is értelmezhető (Rómeó és Júlia – Keresztes Szent János), ahogy az Énekek éneke is. Nincs ezzel semmi probléma, mindkettő „földöntúli” öröm forrása, az ezt megélő ember közel kerül Istenhez, megérez valamit Isten szeretetéből. A szerelem szó különös kincse a magyar nyelvnek, számos nyelvben, így például a németben nincs külön szó rá, mindkettő Liebe.

A „szeresd felebarátod” például nem azt jelenti, hogy minden embert szeretnem kell. Vannak lelkiismeretlen, gonosz emberek. Ezek nem emberek, csak morfológiai értelemben azok. Nem is állati lények – mivel az állatok ösztönösen cselekszenek, a gonosz ember tudatosan –, hanem rosszabbak, emberi alakban köztünk lévő sátánfajzatok. Nem felebarátaink, tehát az, aki nem tud minden embert szeretni, nem vét az isteni parancsolat ellen. Megjegyzem, hogy parancsra nem lehet szeretni, ahogy honvágya sem lehet senkinek. A parancsolat nem mond egyebet, mint hogy szándékosan ne árts senkinek, legyél jó ember.

A „szeresd ellenségedet” már keményebb dió. Ebben a megfogalmazásban a parancsolatnak nem lehet megfelelni, miután ellentmondásban van az ember igazságérzetével, amit azért kapott, hogy el tudjon igazodni a világ labirintusában. A sátán Jézus ellensége. Szeretheti? Nyilvánvaló, hogy nem. Lucifer és Gábriel arkangyalok, Júdás és János apostolok között talán nincs különbség, mindkettőt egyformán szeretni kell? Megölte valaki a gyermekem, fölgyújtotta a házam. Szerethetem? Nyilvánvalóan nem. Jézus nem mondta, hogy nincs különbség jó és rossz,­ helyes és helytelen között, hanem az ellenkezőjét.

Csak mindezek figyelembevételével lehet helyesen értelmezni a „szeresd ellenséged” parancsot, például ha a „szánd ellenséged” szavakkal tolmácsoljuk Jézus szavait, akkor közelebb járunk azok értelméhez, ugyanis a szánalom is a szeretetből fakad. Ez már nincs ellentmondásban az ember igazságérzetével, a Jézus által három fontos újszövetségi helyen is hangsúlyozott igazsággal. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az Igazság éppúgy Jézus tanításának sarkköve, mint a Szeretet. Miután azonos súllyal szerepelnek az Újszövetségben, vitathatatlan, hogy a szeretet parancsa csak az igazság fényében értelmezhető.

Elsősorban nem nyelvészeti szempontból kell vizsgálni az Újszövetség szövegeit elakadva évezredes görög szavak jelentéstani elemzésénél (melyek egyébként sem Jézus közvetlen szavai, miután arámiul prédikált és tanított, vagyis már a görög eredeti is rekonstrukció), hanem megérteni Krisztus tanításának értelmét, és a nemzeti nyelvekben megtalálni azt a szót, azt a kifejezést, amelyik minden olvasó számára érthetően közvetíti azok lényegét. Akkor is, ha ez az evangéliumok által használt és kanonizált görög eredetivel szó szerint nem egyezik.