Nemzeti alapon álló, öntudatos társadalom

A kormány felismerte a hit és a vallás, valamint a szorosan kapcsolódó kulturális értékek nemzetmegtartó szerepét, és megbecsüli Magyarország különböző vallási hagyományait.

A 2008-as globális pénzügyi, majd az abból kifejlődő általános válság hatásai összetettek voltak, s jóval túlnyúltak a pénzügyi és gazdasági következményeken. A válság elszenvedői egyre inkább kiábrándultak, s újabb és újabb területeken kérdőjelezték meg az addig sokszor alapigazságként kezelt liberális alaptörténetet. Sokan rájöttek, hogy jobban megfelel és sokkal jobban tetszik nekik a gondok idején is válaszokkal rendelkező régi, hierarchikusan strukturált világ, s a vele együtt járó tradicionális előjogok. Az utóbbi évtizedekben a gondolkodást és azon keresztül a politikai fősodort uraló liberális elit emiatt az irányvesztés állapotába került, nem bír a valóság semmilyen alternatív értelmezési lehetőségével, s nem érti, hogyan térhetett ki a történelem általuk vizionált s szerintük eleve elrendelt medréből.

Harc a kultúrdiktatúra ellen

Ezek a globális körülmények is szerepet játszottak és lehetőséget adtak a félreértelmezett liberális állam és társadalom átformálására, s ezáltal egyben a liberális kultúrdiktatúra felszámolására is.

A liberális kultúrdiktatúra kifejezés nem véletlen. A klasszikus demokrácia még érvelésalapú volt. Érvek, ellenérvek gondos összemérése, nyílt beszédmód, szabad gondolat- és képzettársítások, vibráló, újításokat felszínre hozó szellemi élet. Ezzel szemben a XX. század végére kialakult – az eredeti eszmétől eltávolodó, azt csak nevében őrző – liberális gondolkodás magának vindikálja az egyetlen, kizárólagos, evidenciaként kezelt állam-, demokrácia- és jogfelfogást.

Az 1990-es évek elejétől a politikusok és a közbeszédet formáló gondolkodók egyaránt a fukuyamai történelem végét hangoztatták, s azt, hogy az ezt létrehozó liberális társadalmi-gazdasá­­gi-politikai értékrendnek nincs vetélytársa. A liberálisok a másként gondolkodókat, akik bizonyos alapértékek mentén – mint jogállam vagy a demokrácia fontossága – hasonlóan gondolkodnak, de a múlt-jelen-jövő szempontjából kardinális ­kérdésekben – mint egyén-család, multikulturalizmus-nemzet, globalizáció-protekcionizmus stb. – mást gondolnak, egyszerűen szalonképtelennek nyilvánítják, és kirekesztik az általuk fősodorként definiált társadalmi gondolkodásból.

Ez, az elmúlt évtizedben oly divatossá vált – a már elnevezésében is gondolkodásának ellentmondó – nyitott társadalom folyamatosan és sajnos sokszor és sok helyen eredményesen felszámolta a másképpen gondolkodás minden formáját. Ez nem jelent mást, mint a valós problémák, feszültségek agyonhallgatását, mások – mivel a világban, a választópolgárok között a korrektségalapú demokrácia hívei kisebbségben vannak, így a legtöbb esetben a többség – véleményének, érzéseinek, kötődéseinek a semmibevételét, s a velük nem egy irányba haladók gondolkodás-, vélemény- és cselekvésszabadságának a megkérdőjelezését, azaz a kirekesztését. Az eszmék síkján ez azt jelenti, hogy a kisebbségben lévő, de politikailag korrekt neoliberális gondolkodás leszámol a klasszikus, érvelésalapú demokráciával, és ezáltal megpróbálja ellehetetleníteni a többség akaratán alapuló közösségszervezés gondolatát.

Mindezek miatt a globalista politika sohasem magában keresi a hibát, inkább az embereket és a nemzeteket hibáztatja. Mindent, ami a nyitott társadalommal és a liberális kormányzattal ellentétes népakarat, azt megpróbálják elfojtani. Névleg a kirekesztés ellen küzdenek, de ha valami vagy valaki nem az eszmetársuk, vagy ha nem a liberálisok nyerik valamely országban a választásokat, akkor ott nincs többé demokrácia, nem demokraták a reprezentánsai, és szélsőséges módon diktatúrát, fasizmust kiáltanak.

Az ilyen esetekben a nyitott társadalom nem jelent mást, mint hogy negligálva a többség akaratát, a legitimációval bíró köztestületek kezéből – országgyűlés, kormány – megpróbálni kivenni a véleményformálás, hatalomgyakorlás lehetőségét, és azt a meg nem választott, a legitimitás teljes hiányával rendelkező „nemzetközi” szervezetekhez, a szólásszabadságot sajátosan, a liberális eszmerendszer dogmáinak megfelelően értelmező „független” megmondóembereknek, médiamunkásoknak adni.

Az egészséges nemzettudattal bíró ország s annak társadalma megpróbál ez ellen küzdeni. Ennek elengedhetetlen alapját képezi a kultúrpolitika, hiszen meg kell őrizni az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt, majd az elmúlt évtizedek – kommunista, internacionalista, ­neoliberális – zsákutcás eszméinek kitett nemzet szellemi és lelki egységét.

A kormány tisztában volt azzal, hogy ennek a feladatnak sikeres végrehajtásához meg kell teremtenie a többségi gondolkodás számára is a fundamentumokat. A hagyománymegőrzésre alkalmas és tiszteletre méltó intézményrendszert kell működtetni. Újra kell szabni a liberálisok által kisajátított kultúratámogatás rendszerét. Sok, elfeledett vagy elfelejtetett intézményt – történelmünk kulturális jogfolytonosságaként – vissza kell hozni a hétköznapokba. Többek között akadémiát kell tehát létrehozni, illetve megerősíteni.

A Magyar Művészeti Akadémiát 1992-ben alapították, hogy a Magyar Tudományos Akadémia után, amely a tudósok köztestülete, a magyar művészek is hasonló szervezetbe tömörülhessenek. Az Országgyűlés 2011 nyarán fogadta el a Magyar Művészeti Akadémia köztestületként való működéséről szóló törvényt.

Az MMA köztestület tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Az MMA tagjai rendes, levelező, tiszteletbeli és pártoló tagok. Az MMA tagjait a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. A Magyar Művészeti Akadémia első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta Budapesten. Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg az MMA költségvetését, amely a költségvetésben önálló fejezetként jelenik meg. Az előirányzatok felett az MMA önállóan rendelkezik, azok felhasználása, a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangja a gazdálkodási évek során folyamatosan biztosított volt.

Az MMA költségvetése 2012-ben 1,5 milliárd forint volt, míg 2018-ban 6,8 milliárd forint állt a köztestület rendelkezésére. Az MMA köztestülete rendes tagjainak száma 245 fő, levelező tagjainak száma 50 fő, míg a nem akadémikus köztestületi tagok száma 372 fő. Az MMA a következő évekre kiemelt feladatának tekinti az egészséges nemzeti öntudatot építő állandó programjai mellett a Makovecz Imre Emlékközpont megvalósítását, működtetését, a Magyar Építészeti Múzeum létrehozását, a nemzeti szalonok első ciklusát követően az új ciklus elindítását.

A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt húsz évben a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának legmeghatározóbb intézménye lett, azonban szükséges volt a rendszer átszervezése, amely szakmai és költségvetési szempontok alapján történt. Fontos szempont volt a működési kiadások csökkentése és a kihelyezett támogatási összegek növelése. Ennek érdekében az alap az elmúlt években számos együttműködési megállapodást kötött kormányzati és civil szervezetekkel egyaránt, szakmai kollégiumai pedig átfogó támogatási programokat hirdettek meg a kultúra területén történő állami szerepvállalás erősítése érdekében.

Ennek a célnak – azaz a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint terjesztésének támogatása – érdekében hozták létre azt az elkülönített állami pénzalapot, amelynek fő bevételi forrása jelenleg az ötös lottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. A rendelkezésére álló pénzforrásokat döntő hányadában társadalmasított kollégiumi rendszer működtetésével pályáztatja és juttatja el az arra érdemesített programok megvalósítóihoz. Így az elmúlt esztendők aktív jogalkotási folyamatának köszönhetően nemcsak szervezetileg, hanem pénzügyileg is megerősödött az NKA.

Az alap ténylegesen befolyt bevétele 2010-ben 11,7 milliárd forint, 2011-ben 12,5 milliárd forint, 2012-ben 13,6 milliárd forint volt, amelyből kizárólag kulturális programokat támogattak. A 2012-től felállított új kollégiumi struktúrának, valamint a 2013-tól bevezetett teljes online pályáztatási rendszernek köszönhetően az alap takarékos, hatékony szervezet lett.

A Magyar Nemzeti Filmalap létrehozásával a kormány célja a magyar film megújítása, sikeressé tétele. A balliberális kormányok alatt a hazai filmes szakma nem volt képes jelentős nemzetközi eredményeket elérni, hanem mint a kulturális élet más területein működő pénzforrásokat, ezt is értelmiségi holdudvaruk kifizetőhelyeként kezelték, hatalmas adósságállományt hagyva hátra maguk után.

A 2010 utáni kormány célja volt, hogy olyan magyar vagy magyar részvételű, koprodukciós filmek létrehozását támogassa, amelyek a nézők számára különleges élményt jelentenek, szórakoztatnak és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő sikereket hoznak. Módosították a Filmtörvényt, amely átalakította a filmszakmai támogatási rendszert: a Magyar Mozgókép Közalapítvány helyett a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. lett a filmszakmai célú támogatások fő elosztó szervezete.

A Filmalap a támogatást pályázati alapon nyújtja. Az elnyert támogatás felhasználásának teljes folyamatát felügyelik a Filmalap munkatársai, és ellenőrzik az elszámolásokat, a produkciós könyvelést. A Filmalap vállalja kész filmek nemzet­közi fesztiváloztatását és értékesítését is. Az új filmtámogatási rendszernek köszönhetően megújult a magyar filmipar, amelyet többek között – több népszerű hazai mozi- és tv-film mellett – a Saul fia 2016-os és a Mindenki 2017-es Oscar-győzelme is igazolt. Az átalakítás óta több mint 130 nemzetközi díjat hoztak el a magyar filmek, ami az új struktúrának és az azt irányító, azóta már sajnálatosan köztünk nem lévő kormánybiztosnak köszönhető.

A Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2001 januárjában alapította a Hagyományok Házát a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézményként. A Hagyományok Háza célja, küldetése: a magyar nemzeti kultúra és a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományainak, az eltűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi, falusi és paraszti kultúra elemeinek visszajuttatása a ma és a holnap kulturális közéletébe.

A Hagyományok Háza országos hatáskörű, komplex intézmény: egyszerre nemzeti minősítésű táncművészeti intézmény a Magyar Állami Népi Együttes fenntartásával, közgyűjtemény a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum fenntartásával és közművelődési szolgáltató központ.

A Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi bemutatása. Az együttes az épületben évente 100-120 előadást tart.

A Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúrát – elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet – közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. Néptáncbemutatók, koncertek, kiállítások, mesterségbemutatók, játszóházak formájában népszerűsítik a magyar népművészetet itthon és külföldön. A Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum hozzáférhetővé teszi a Kárpát-medence népi kultúráját rögzítő audiovizuális és szöveges dokumentumokat.

Kétezertizenhétben elindították a Hagyományok Háza Hálózatot, amely nemcsak hazánk, hanem a külhoni magyarság számára is igen jelentős. Tevékenysége: rendezvényszervezés, gyűjteményezés, élő hagyományátadás, képzések, mentorprogramok.

A Média Műhelyben képi és hanganyagok hozzák közelebb azokat az értékeket és tradíciókat, amelyeket a Hagyományok Háza oly nagy gonddal gyűjt, őriz és ápol.

A Nemzeti Tehetség Program Néphagyomány hetedíziglen címmel 2013-tól meghívásos pályázat keretében számos tehetséggondozó programot valósít meg Magyarországon és határon túli helyszíneken.

Az Otthonról haza program a kulturális kapcsolatok bővítését, a szakmai tudásbővítés elősegítését és a helyi kulturális identitás erősítését tűzte ki célul, a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny, valamint a Muzsikáló Magyarország 2018 – a hagyományos éttermi cigányzene támogatása – program is ezeket a komplex célokat szolgálja.

A kormány újragondolta a nemzetért tett cselekedetek állam általi elismerésének rendszerét is, hiszen a szocialista kormányok mindent megtettek azért, hogy a történelmi hagyományokkal rendelkező kitüntetéseink elsorvadjanak. 2002 és 2010 között Magyar Corvin-lánc kitüntetést nem adtak át, a Magyar Corvin-lánc Testület nem működött, de jogi döntés sem született róla.

A kormány célja, hogy a magyarországi kitüntetési rendszer tükrözze történelmi hagyományainkat. A legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet a 2011. évi CCII. törvény alapította meg. A Szent István-rend – a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István-rend megújításaként – a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A Magyar Corvin-laánc a Szent István-rend után következő legnagyobb állami kitüntetésünk. Olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához. Tíz év szünet után, 2012. május 30-án adták át ismét a Magyar Corvin-lánc kitüntetéseket. A kormány 2015. november 15-én nyújtotta be a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében a Corvin-lánc Testület köztestületté alakul.

Összegezve elmondható, hogy a liberális kultúrdiktatúrával szemben fellépő magyar – és más országokban is megerősödő – politika nem utasítja el teljes egészében a liberális elképzelést, csak annak a globalizációs törekvéseit, illetve a dogmaként kezelt kizárólagos válaszait kérdőjelezi meg alapvetően.

Továbbra sincs veszélyben – minden vádaskodás ellenére – a demokrácia, nincsenek korlátok közé szorítva az alapvető emberi jogok. Az állam – a lakosság érdekeinek megfelelően – ellátja szabályozó szerepét, de nem korlátozza ezentúl a szabadságjogokat s a szabad piaci mozgásokat sem.

Szerényi Gábor rajza

Épített örökségünk

A 2010 előtti időszakban a színházak és komolyzenei központok szellemi és fizikai megújítása elmaradt, hagyták leromlani őket, sőt némely intézményt – például az Erkel Színházat – be is akartak zárni. Érdemi kulturális beruházásra – az első Orbán-kormány időszakában épült Nemzeti Színházat, a Millenáris felépítését vagy a Müpa elkezdését leszámítva – hetven éve nem vagy alig került sor.

A 2010 után alakult kormányzat célja kulturális műkincseink megmentésével, méltó állapotba hozásával épített örökségünk megőrzése, a lakosság érdeklődésének felkeltése, fokozása, a turizmus fejlesztése, mindezekkel az egészséges nemzettudat erősítése.

Számtalan kormányzati lépés történt e célok elérése érdekében. A kormány évek alatt 27 milliárd forinttal támogatta közel 500 művelődési ház, közösségi színtér, könyvtár megújítását.

Új vezetést kapott a Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház. Az Opera számára 1,8 milliárd forintból felújították és újranyitották zenei népszínházként a korábban bontásra ítélt Erkel Színházat. Az épület 2013. november 7-én, Erkel születésnapján nyílt meg újra. 2018-ban megkezdődött az Operaház teljes rekonstrukciója is.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fejlesztése révén a világhírű oktatási intézmény megerősítheti a nemzetközi zenei életben korábban kivívott pozícióját. A Wesselényi utcai épület 2011-ben, a Liszt Ferenc téri központi épület 2013-ban nyílt meg.

A 2013-ban megnyílt, magánberuházásként létrejött Budapest Music Center épületének befejezését a kormány 600 millió forinttal támogatta. A Budai Vigadó megújult épületét 2018 őszén vehette birtokba a Hagyományok Háza. A teljes rekonstrukció több mint 7,5 milliárd forintba került.

Az elmúlt években számos vidéki színház újult meg, illetve megújulása van folyamatban Veszprémben, Kaposváron, Szolnokon, Győrben, Nyíregyházán és Szegeden.

Mintegy hárommilliárd forint uniós támogatással valósul meg a hatvani Grassalkovich-kastély felújítása, amelynek épületében a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kapott helyet.

Az elmúlt években a Várkert Bazár is megújult. 2014. április 3-án adták át a neoreneszánsz kertet. A Várhegy gyomrába épített multifunkcionális rendezvényterem várja a látogatókat.

A megújult Várkert Bazárt megnyitása óta több mint 120 ezren keresték fel.

A Klebelsberg Kultúrkúria felújítása 2017-ben fejeződött be, erre 900 millió forintot fordítottak. A Mátyás-templom külső rekonstrukciója 2006-ban kezdődött, 2011-ben 5,5 milliárd forint támogatással készült el, 2013-ig pedig – hárommilliárd forintból – a teljes templombelső restaurálása is megtörtént. Teljes egészében megújult a Pesti Vigadó is, amely a Magyar Művészeti Akadémia központi épülete lett.

A kormány meghirdette a Nemzeti Kastély- és Várprogramot. Ennek keretében 39 épületet, épületegyüttest újítottak és újítanak fel. A legtöbb fejlesztés több lépcsőben valósul meg. Többek között az alábbi helyszíneken valósultak/valósulnak meg fejlesztések: Nádasdladányban a Nádasdy-kastély, Majkon a kamalduli remeteség, Sümegen a püspöki palota és a vár, a bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes és parkja, Dégen a Festetics-kastély, a tatai Esterházy-kas­télyegyüttes, Füzérradványban a Károlyi-kastély, Egerben a vár és erődrendszer, Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastély, Diósgyőrben a vár, Keszthelyen a Festetics-kastély, Sopronban a várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert, Kisvárdán a vár, Szabadkígyóson a Wenckheim-kastély és park, a füzéri „Reg-Élő” vár, Körmenden a Batthyány-Strattmann-kastély, Mosonmagyaróváron a vár, Nagycenken a Széchenyi-kastélyegyüttes, Komlódtótfalun a Becsky–Kossuth-kúria, Szécsényben a Forgách-kastély és környezete és Geszten a Tisza-kastély.

E programon felül is számos kastély újult meg: a balmazújvárosi Semsey-kastély, a tiszadobi Andrássy-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, a gyulai Almásy-kastély, Budapesten a Károlyi–Csekonics Palotaegyüttes.

E folyamatnak nemcsak anyagi, hanem ideo­lógiai okai is voltak: a magyar nemzet művészeti, építészeti gazdagságát bemutatni, megmenteni az utókornak. A „merjünk kicsik lenni” politikájával szakítani, és büszkévé tenni a magyar nemzetet.

A Liget projekt, azaz a Városliget megújítása és a Múzeumi negyed kialakítása – épített kulturális környezetünk vonatkozásában – a kormányzati kultúrpolitika talán legjelentősebb eleme.

A Városliget az elmúlt évtizedekben hagyományaihoz és feladataihoz méltatlan állapotba került, intézményeinek többsége felújításra szorult. A park nem tudta betölteni igazi hivatását: elszürkült, növényzete halódott, eszközei lepusztultak, levegőjét naponta gépjárművek tízezrei szennyezték. Nem lehetett kérdés, hogy a Városliget átfogó megújítása nem halasztható tovább.

A megújítást szolgáló Liget Budapest Projekt célja, hogy az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözze egy, a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal. Így lesz 2021–22-re élhetőbb, a mostaninál jóval zöldebb és korszerűbb, vonzó intézményekkel gazdagabb a park, ismét méltón egykori fénykorához.

A Liget Budapest Projekt ma Európa legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, amely nemcsak nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, hanem a nemzeti emlékezetünkben kitüntetett szerepet betöltő Városliget parkját újítja meg oly módon, hogy egyúttal megteremti a magyar kultúra évszázados, kiemelkedő teljesítményének széles körű hozzáférhetőségét.

E program keretében a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb felújítását is végrehajtották, amelyet 2018. október 30-án adtak át hivatalosan. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának és ehhez kapcsolódva a múzeum épületének felújítása a Liget Budapest Projekt első nagyszabású, látható eredménye. Óriási kulturális adósságot törlesztettek azzal, hogy hetven év után a látogatók ismét gyönyörködhetnek a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában, amely visszanyerte eredeti pompáját.

A Liget projekt keretén belül valósul meg egy barnamezős fejlesztés is, a Szabolcs utcai egykori kórház helyén. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ több mint 350 ezer, felbecsülhetetlen értékű műtárgy otthona lesz. 2018. december 31-ig elkészül az épület kivitelezése, ezt követően megkezdődhet az épület belső kialakítása, és várhatóan 2019 májusától megkezdődhet a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és Néprajzi Múzeum műtárgyainak beköltöztetése és XXI. századi feltételek közötti tárolása, restaurálása.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően végéhez közeledik a komáromi Csillag Erőd rekonstrukciója és bővítése is, ahol a tervek szerint egy új, összesen több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jön létre, amelyben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú, de nagyon értékes gipszgyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra. Az új intézmény 2019 augusztusában nyitja meg kapuit.

Kétezertizenhét novemberében megkezdődött az Olof Palme Ház műemléki restaurálása, amely 2019 augusztusában fejeződik be. Felújítását követően a több mint 130 éves, különleges értékű műemlék épület Millennium Háza néven az újkori Magyarország történetének legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, a főváros és Magyarország századfordulós aranykorát eleveníti majd meg.

Kétezertizenhét végén elkezdődött a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének kivitelezése. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap kifejezetten e célra tervezett épületet, amelyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum korszerű, 34 ezer négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban – a millenniumi kiállításon – először mutatkozott be a nagyközönségnek. Mellette, a Dózsa György úton megvalósuló 800 férőhelyes mélygarázs építése is zajlik, 2020 márciusában már meg is kezdi működését.

Kétezertizennyolc szeptemberében elindultak a Magyar Zene Háza kivitelezési munkálatai a volt Hungexpo helyén, Fudzsimoto Szou japán sztárépítész különleges terve alapján. Az oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is funkcionáló, páratlan épület a tervek szerint 2020 végén nyitja meg kapuit.

Az új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció Háza építése 2018 végén indult el. A Galéria és a Magyar Innováció Háza épületének átadása 2022-re tervezett.

A Liget Budapest projektnek köszönhető az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkálata is. Ennek zárult le az első üteme októberben Magyarország első, speciálisan a vakok és gyengénlátók pihenését és kikapcsolódását szolgáló Vakok Kertjének felújításával. Az első ütem keretében átadták az Állatkerti körúton az új pavilonokat, újjászületett a Szépművészeti Múzeum környezete, a környékbeli iskolák igényei alapján új sportpályákat alakítottak ki, illetve a nagyközönség birtokba vehette Budapest legkomplexebb kutyás élményparkját is, amely fél hektárral növelte a Liget zöldfelületét. A hamarosan megkezdődő parképítés második ütemében a főváros legnagyobb és legjobb játszóterét valósítják meg a Ligetben, amelyet 2019 novemberében vehetnek birtokba a gyermekek.

Magyarságunk értékei

A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. A balliberális kormányok azonban ezt nem támogatták, így a magyarság értékeit megőrző védjegy nem születhetett meg kormányzásuk alatt.

Kétezertíz után az új kormányzat döntött a Hungarikumtörvényről, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.

A Hungarikum Bizottság 2012. október 18-án megalakult, és megkezdte a törvényben foglalt szakmai feladatainak ellátását. Ezek közé tartozik többek között a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása.

A törvény szerinti nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, alulról felfelé építkező rendszerben, az úgynevezett nemzeti értékek piramisában történik. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban.

A helytörténészek, muzeológusok, néprajzosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták sok helyen már el is készítették a helyi értékek gyűjteményét, amely folyamatosan bővíthető. Az eljárást bárki kezdeményezheti a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és az illetékes értéktárbizottsághoz történő benyújtásával.

A helyi, települési értékek a jellemzően önkormányzatok kezelésében álló települési értéktárakban kaphatnak helyet. A lokális, települési értéktárak mintájára jöttek létre a megyei jelentőségű értékeket kezelő megyei értéktárak, valamint alakulnak meg sorra a külhoni települési és külhoni nemzetrészi értéktárak.

A helyi, külhoni és ágazati értéktárakban található, úgynevezett nemzeti értékek felterjesztése esetén a törvényben nevesített Hungarikum Bizottság dönt arról, hogy egyedi értékelés eredményeként melyek kerülhetnek a Magyar Értéktár úgynevezett kiemelkedő nemzeti értékei közé.

A Hungarikum Bizottság munkáját a közel 150 főt számláló ágazati szakbizottságok tagjai segítik.

A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értékek közül megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikum Bizottság hivatott a Hungarikumok Gyűjteményé­ben hungarikummá minősíteni. A Magyar Értéktár jelenleg 161 nemzeti értéket, a Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 70 hungarikumot tart számon.

Hit és nemzet

A nemzetformáló politika nagyon fontos, korábban elhanyagolt része az egyházak támogatásának kormányzati szándéka. A kormány felismerte a hit és a vallás, valamint a szorosan kapcsolódó kulturális értékek nemzetmegtartó szerepét, és megbecsüli Magyarország különböző vallási hagyományait. Hazánk új Alaptörvénye kimondja, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, azonban közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.

Kétezertízben fogadta el az Országgyűlés az új Egyházi törvényt. Erre azért került sor, mert a rendszerváltás után Magyarországon több mint 300 „egyházat” jegyeztek be, amelyeknek jelentős része semmiféle hitéleti tevékenységet nem végzett. A bejegyzést csak azért kérték, hogy gazdasági vállalkozásként részesüljenek az egyházaknak adható támogatásokban. Az új törvény felszámolta az állami pénzekkel visszaélő bizniszegyházakat.

Az állami általános iskolákban 2013. szep­tember elsejétől, felmenő rendszerben bevezették a hit- és erkölcstan oktatását. A szülők döntésének joga, hogy gyermekük melyiket választja. Az 1. és 5. osztállyal indított, felmenő rendszerű hit- és erkölcstan oktatása a 2016/2017-es tanévre vált teljessé.

A magyarországi történelmi egyházak költségvetési támogatása évről évre nő. A Magyar Katolikus Egyház éves költségvetési támogatását a 2011-es 21,2 milliárd forintról 2017-re 42,2 milliárd forintra növelték. A Magyarországi Református Egyház éves költségvetési támogatása a 2011-es 6,7 milliárd forintról 2017-re 10,8 milliárd forintra emelkedett. A Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetési támogatása a 2011-es 2,1 milliárd forintról 2017-re 3,9 milliárd forintra nőtt. A magyarországi zsidó egyházak költségvetési támogatását a 2011-es 1,9 milliárd forintról 2017-re 3,6 milliárd forintra emelték. A Magyar Unitárius Egyház költségvetési támogatását 52 millió forintról 77 millió forintra emelte a kormány.

Ennek köszönhetően méltó módon lehetett megemlékezni a reformáció 500. évfordulójáról, a Szent Márton-emlékév keretében pedig hazánk egyik védőszentjéről, valamint elmondható, hogy ma Magyarországon a zsidó kultúra és vallás a reneszánszát éli.

A következő évek egyik meghatározó vallási eseménye lesz, hogy 2020. szeptember 13. és 20. között Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

A kormány a Karitatív Tanácson keresztül folyamatosan együttműködik a magyarországi történelmi egyházak karitatív szerveivel. Az elmúlt években több tonna adományt sikerült eljuttatni az arra rászorulók – például a vörös­iszap-katasztrófa sérültjei, kárpátaljai magyarok – számára.

A kormány a világ üldözött keresztény közösségeinek támogatásából is kiveszi a részét. Magyarország eddig összesen 4 milliárd 719 millió forint támogatást nyújtott a világ üldözött keresztény közösségeinek megsegítésére.

Az elmúlt években folyamatosan emelték a magyarországi történelmi egyházak épített örökségeinek védelmére fordítható költségvetési támogatások mértékét. Az elmúlt években több nagy egyházi ingatlan felújítása is befejeződött. Többek között befejeződött a Mátyás-templom és a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom felújítása.

A Szent Márton-emlékév keretében 100 millió forintot fordítottak a vidéki templomok felújítására. A Reformáció 500 emlékév keretében 267 millió forintot fordítottak templom, egyéb egyházi épületek és orgona felújítására.

Mindezen kulturális, nemzetépítő, a hitet és a gondolkodást formáló lépések hozzájárultak ahhoz, hogy a korrektségalapú demokráciának nevezett zsákutca helyett egy érvelésalapú demokrácia lehetősége alakuljon ki.

Folytatjuk

A sorozat többi részét IDE kattintva olvashatják el!