Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Szenvedélyem: a… – így kezdődik a Müpa matinésorozata, amelyhez egy műfaj vagy egy hangszer és egy név is társul, múlt hétvégén a jazz Harcsa Veronikával, április utolsó vasárnapján a régi zene Vashegyi Györggyel, korábban a népzene Berecz Andrással vagy a hegedű Kelemen Barnabással.
A sok jól csengő „márkanév” már harmadik éve szítja a szenvedélyt a közönségben, és igazolja a koncepciót, mely a személyesség erejével kívánja megérinteni a fiatalokat. Szenvedély végül is mindenkiben van, mi lehetne kelendőbb annál, mint amikor művészek tesznek zenés vallomást a sajátjukról?!
Pedagógiai szándék van ebben, átkísérve, -csalogatva a közönséget a hétköznapiból egy másik, valóság feletti világba? Vagy ha a művészetet magát tapasztaljuk meg a koncerten, nem lenne érdemesebb hagyni inkább, hogy pusztán a hangok hassanak a maguk varázserejével? Hozzátartozik a zene megértéséhez és élvezetéhez például az a tudás, hogy Kelemen Barnabás pályaválasztása nem a véletlen műve? (Anyai nagyapja a híres cigányprímás, Pertis Pali, muzsikusok a szülei és felesége, Kokas Katalin, valamint gyermekei is, akik szintén színpadra léptek a koncerten.)
És vajon szükség van-e beszélgetőtársra, moderátorra az ismeretterjesztő alkalmakon? Harcsa Veronikának biztosan nem, hiszen hangjával a zenerajongók legkülönfélébb csoportjait is képes megérinteni, koncertjei tömegeket vonzanak. De a többi előadó is mind remekül megtalálja a hangot a közönséggel.
Berecz András sem habkönnyű, személyes történetekkel szórakoztatott. Más logikával gondolkodott: nem is a zenészt, hanem a zenét tolta előtérbe. A legkisebb egységnél kezdte, a hangnál. Amelyről a figyelmetlen hallgató azt hiheti, zörej, helyére kerülve az alkotásban már zene. Minden azzá válhat körülöttünk, egy dobbantás, füttyentés, csettintés, még az összekoccanó partvisnyél is, ha éppen az lenne kéznél…
A tuvai torokénekesről az európainak az a benyomása támadhat, hogy megfázott, hogy hörghurutja van, miközben a sziklák közt süvítő szél hangját idézi. Berecz szerint a csodák bennünk születnek. A duda csippantása sem véletlen hiba, hanem koncepciózus fogás, ahogy az emberi hangmagasság végső határán megbicsakló énekhang is az: felfokozott érzelmi állapotot közvetít. Amely még épp kimondható, hiszen vannak olyan életesemények, amikor nincs helye a langyos beszédnek. Így a régiek zenéről vallott gondolatai is igazán nagy szenvedéllyel jelentek meg a színpadon – mesével, énekkel, tánccal és vetítéssel is hitelesítve.
Persze nem mindegy az sem, milyen a közönség. Az előadóművész érzi, megérinti-e a hallgatóságot, vagy csak unalmat vált ki a darab. Vashegyi György Szenvedélyem: a régi zene című műsorának egyik emlékezetes képe marad bennem az a karonülő kislány, aki apukája ölében tanyázott a mögöttem lévő sorban, színes kendővel játszadozott, majd a fejére borított kendő alatt hallgatta Monteverdi L’Orfeóját nagy megelégedéssel. Látszott: nem ma kezdte a zenehallgatást.
A korhű előadás valóban nagy hatással volt a hallgatóságra, a zenei élmény mellett didaktikusnak tűnt a beszélgetőtárs, Solymosi Tari Emőke zenetörténész, akitől megtudtuk, hogy Vashegyi 15 éves kora óta elkötelezettje a régi zenének, alig volt húszéves, amikor megalapította a Purcell Kórust, majd rá egy évre az Orfeo Zenekart. A két együttes mindenesetre közelebb vitte a közönséget a barokk zenéhez, mint az ismeretterjesztő kommentár, amelyből talán a kevesebb több lett volna.
Az örömteli játék viszont Bach és Vivaldi vagy a kevésbé ismert Lully és Rameau műveinek megszólaltatásakor egyaránt áthatotta a muzsikusokat. Vashegyi Györgynek ráadásul van egy másik szenvedélye is: az évszázadok óta nem játszott művek felkutatása. Ilyen Francesco Bartolomeo Conti ószövetségi oratóriuma, amelynek nyitányát háromszáz év után először hallhatta a közönség.
(Szenvedélyem: a… matinésorozat, Müpa)
Született forradalmár, kíméletlen fanatikus, és tanítómesteréhez, Leninhez híven megszállottja a világforradalom eszméjének.
Több ezer zsidót hívott be a zászlóaljába, köztük 18 év alatti és 45 év feletti nem hadköteles személyeket is, hogy megmentse őket a deportálástól.
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.
Az ázsiai konyha pesti mestereitől bármit rendelhetnénk, nem tudnának csalódást okozni.
Született forradalmár, kíméletlen fanatikus, és tanítómesteréhez, Leninhez híven megszállottja a világforradalom eszméjének.
Több ezer zsidót hívott be a zászlóaljába, köztük 18 év alatti és 45 év feletti nem hadköteles személyeket is, hogy megmentse őket a deportálástól.
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.
Az ázsiai konyha pesti mestereitől bármit rendelhetnénk, nem tudnának csalódást okozni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Született forradalmár, kíméletlen fanatikus, és tanítómesteréhez, Leninhez híven megszállottja a világforradalom eszméjének.
Több ezer zsidót hívott be a zászlóaljába, köztük 18 év alatti és 45 év feletti nem hadköteles személyeket is, hogy megmentse őket a deportálástól.
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.
Az ázsiai konyha pesti mestereitől bármit rendelhetnénk, nem tudnának csalódást okozni.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Kezdetektől Brüsszel tervét pártolják, habár Magyar Péter ennek az ellenkezőjét hangoztatja.
Nem egyedi a vélemény a Tisza Pártnál.
Olaszországgal mérkőzött meg a világbajnokság negyeddöntőjében Magyarország.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
