Mindig ugyanaz. A vállalkozó megtudja, hogy az adóhatóság vizsgálni készül a cégét. Megijed, szakértőt keres, aki helyette érvel, magyarázkodik. Szakértő érkezik, kiválóak a referenciái, meggyőző a névjegye. Ajánlja a csapatát. Mire a tulajdonos észbe kap, már se pénze, se vagyona. A csapat mindenétől megszabadította. Állítása szerint így járt Matyi Dezső is. Mire ráébredt, mi történik, hiányzott a leltárából 15 cége. Az új tulajdonosok okkal gondolták: akinek beleláttak a főkönyvébe, a legféltettebb gazdasági titkaiba, nem meri feljelenteni őket. Akadtak azonban, akik nem ijedtek meg. A Peng-Farm nevű családi vállalkozás tulajdonosai megtették a feljelentést, és az ügy már a bíróság előtt van.
A NAV 2010-ben adóellenőrzést rendelt el K. Pál és felesége mezőgazdasági egyéni vállalkozók ellen, akik meghatalmazták képviseletükre S. Gyula adószakértőt, okleveles könyvvizsgálót. S. 2011 elején jelezte K.-éknek, hogy az adóhivatal a családi cégeik vizsgálatára is készül. Megbízható információkkal rendelkezhetett, hiszen 1999-től az adóhivatal megbízott elnöki tanácsadója, majd a Kiemelt Adózók Igazgatóságán megbízott ellenőrzési osztályvezető volt. Miért ne kaphatott volna fülest egykori kollégáitól, és akár miért ne adhatott volna cserébe információt arról, hol érdemes vizsgálódniuk? (A jó kapcsolatokkal rendelkező adószakértő lesz később az Alexandra-ügy egyik főszereplője is.)
A NAV már mindent lefoglalt
S. Gyula azt javasolta K.-éknak, hogy „proaktív vállalkozás-biztonsági coaching” szolgáltatásra kössenek szerződést az I. Péter képviselte Praetor-Audit Kft.-vel. A szolgáltatás lényege a teljes átvilágítás. A szerződéseket a szintén S. által ajánlott P. Diána ügyvéd készítette, aki a jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyó per I. rendű vádlottja. A II. rendű I. Péter, a Praetor-Audit ügyvezetője. E két személy, olvasható a vádiratban, K.-ék bizalmába férkőzve átfogó és alapos képet kapott a gazdasági társaságaik működéséről és pénzügyi helyzetéről, majd meggyőzték K. Pált, hogy az eredményesség növelésére alapítson céget Németországban is. K. Pál cégalapításra átadott P.-nek és I.-nek 25 ezer eurót, azaz 7,8 millió forintot, akik ebből létrehozták Németországban a Wölfe-SPDS GmbH-t. Csakhogy abban kizárólag P. és I. lett a tulajdonos, K.-ékat kihagyták. P. – írja vádiratában az ügyész – a pénzzel sajátjaként rendelkezett, majd amikor 2012 végén K.-ék felbontottak vele minden szerződést, a 7,8 milliót kiszámlázta mint a jogi szolgáltatása díját. Az ügyész szerint a vádlottak nem végezték el a cégek reorganizációját, és elcsalták a bevételek egy részét is.