Tóth Jóska azonban unottan legyintett:
– És voltam még sok minden, kérem alássan. Voltam én Tisza-párti, voltam Wekerle-párti, voltam Károlyi-párti, voltam Kun Béla-párti és most keresztény-nemzeti alapon állok…
– Csakhogy ez nem megy, kedves Jóska – jegyezte meg tanácstalanul Damó Oszkár.
Tóth Jóska szeretettel mosolygott rá:
– Dehogyis nem megy, szerkesztő úr! Magyarországon oly sok a párt s oly kevés a magyar, hogy nem telik minden párthoz elég magyar… Én tehát valamennyi pártot támogatom! S érzett a hangján, hogy igaz meggyőződéssel beszél.
*
A kommün világában Jeges Ernő, a kiváló festőművész megbízást kapott, hogy készítsen plakátot az alkoholfogyasztás ellen. Jeges meg is csinálta: a képen egy halálfej volt átdöfve karddal. Alatta ez a felírás:
„Meghalt az alkohol! Ne engedjétek feltámadni!”
Mikor megjelent a plakát, Jeges Ernő jelentkezett a tiszteletdíjért. Meg is kapta. Volt pedig ez a honorárium – hét üveg bor.
Néhány apróság a magyarországi bolsevista-uralom napjaiból. Ezek az apróságok mindennél hívebben tüntetik föl az akkori közhangulatot. Tehát:
A dunántúli parasztember így jellemezte a kommünt 1919 júniusában:
– Láttam én már embert tótágast állni, de azért egy sem maradt mindig fejjel lefele.
(Más.)
Egy plakátra ez volt kinyomtatva akkortájt:
„Vasas, ne hagyd magad!”
Alája nagy ákombákommal, ezt írta oda valaki:
„…a frontra vinni!”
(Más.)
– Mi az ön neve előtt az a „br.”, báró-elvtárs?
– Broletár!
(Más.)
A kommün második hónapjában már így sóhajtoztak keservesen a proletárok:
– Háthiszen szép, szép ez a kommunizmus, csak ne kellene annyit színházba járni…
(Más.)
A pacsirta fenn énekel, a tanácskormány fenének kell!
(Más.)
– Hallotta-e már, mi a bolsik „Szózat”-ának első sora?
– Na?
– Hazudnak rendületlenül.
(Más.)
– Legnemzetibb újság a Vörös Újság.
– Hogyan?
– Mert címe: vörös, papirosa: fehér, tartalma: zöld…
(Más.)
Szesztilalmat azért adtak ki a bolsevisták, mert borban – az igazság!
(Más.)
A fogorvosok beszüntették üzemüket, mert amióta kommunizmus van, senki sem meri kinyitni a száját… A borbélyok viszont fölemelték a borotválkozás díját, mivel rengeteg megnyúlt ábrázatú ember van Pesten.
(Komáromi János: A nagy háború anekdotái, 1936)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!