A startpisztoly eldördült: 1988. február 8-án Gorbacsov bejelenti a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból, március elején létrejön a Szabad Kezdeményezések Hálózata, amely heteken belül párttá alakul Szabad Demokraták Szövetsége néven. Március végén megalakul a Fidesz, kiépül az MDF hálózata is, 1989 tavaszán már az FKGP tart tagtoborzó nagygyűlést, és két héten belül megalakul a KDNP. Az Ellenzéki Kerekasztal megkezdi a tárgyalásokat az MSZMP-vel. A felgyorsult események áttekintését nagyban megkönnyíti a kötet névmutatója és a részletes kronológia, amelyből kitűnik: a demokratikus átalakulás legfontosabb fejezeteit ebben az időben az MDF írta.
Kiss Gy. Csaba mint tanú és résztvevő ad számot a rendszerváltozásról. Akik megélték az eseményeket, azok mérleget vonhatnak: hova jutottak, hova jutottunk. A fiatalabbak rálátást kaphatnak korunkra is, hiszen sok szempontból még most, a rendszerváltozás után harminc évvel sem értünk a folyamat végére. A MDF közben feloszlott, de a szellemi mozgalom, amely a „másik Magyarország” megerősödését tartotta legfontosabb feladatának, megtalálható a politikában, jelen van minden alkalommal, amikor szóba kerül a magyarság el- és megtagadott szellemi öröksége vagy a határon túliak ügye. 1956 után évekig a „csend és hó és halál” országa voltunk, majd negyedszázadig a felejtésé lettünk, hiszen ez volt a jóléti gulyás feltétele. De az ellenállás kis szigetei – szinte láthatatlanul is – mindvégig léteztek és hatottak.
(Kiss Gy. Csaba: Harminc év után: 1988–1989. Személyes történelem. Nap Kiadó, Budapest, 2019, 265 oldal. Ára: 3150 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!