Az esernyő nyele

2019. 06. 28. 12:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az országgyűlés alkosson új, demokratikus választótörvényt – követelte nyilatkozatában az ellenzék. Az emlékirat szerzője, Kiss Gy. Csaba zsebnaptárjából olvassa ki a dátumot és a helyszínt: 1998. január 30., szombat, Jurta. Majd higgadtan hozzáteszi: a jövendő időket tekintve szükség lett volna tiszta és tisztázó szavakra, akkor talán nem lehetett volna akkora erővel folytatni a manipuláció – elhallgatás, előítélet-keltés – évtizedek óta bejáratott taktikáját a következő években. Kik voltak a rendszerváltó ellenzék tagjai, akik nyílt fórumon vállalták a magyar parlamentarizmus ügyét a Jurta Színházban? Egyfelől a népnemzetiek, ahogy Kőszeg Ferenc titulálta a szellemi kört utólag a Magyar Narancsban, másfelől a radikális Beszélő köre, maga Kőszeg Ferenc és Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós… – a későbbi SZDSZ. Bár a Jurta Színházban még együtt voltak, a különbségek hamar megmutatkoztak, pedig mindkét fél tudhatta: a népi-urbánus ellentétek szítása a kommunista hatalom egyik manipulációs eszköze volt évtizedeken keresztül. A kölcsönös bizalmatlanságnak a rendszerváltozáskor is hasznát látta az MSZMP.

Akik ma agyba-főbe diktatúráznak, azoknak ajánlott olvasmány Kiss Gy. Csaba három részre tervezett emlékiratának második kötete. A kétkedők összevethetik, mit jelent az, ha „a politikai és társadalmi szervezetek rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése”, átélhetik, milyen lehetett, amikor a Jurta-fórum előtti héten „becsapott a bomba: párttagoknak nem szabad részt venni a rendezvényen. Sem tudósoknak, sem képviselőknek.” A szerző – zsebnaptárjának is köszönhetően – hű krónikása a politikai eseményeknek, korrajzzal is szolgál, reflexiói megjelenítik azt a félelemből, aggodalomból, reményből és bizakodásból táplálkozó közérzetet, amely – utólag sajnos úgy tűnik – sok esetben naiv várakozással is kecsegtetett. Különösen izgalmas olvasatot nyújt Kiss Gy. emlékeinek összevetése a liberálisok nyilatkozataival. Akadnak csúsztatások: az emlékezet finom szövet, könnyen megpattan, és lefut róla egy-egy szál. Szalai Erzsébet egy tavalyi írásában úgy emlékezik, hogy a liberálisok ernyőszervezetben gondolkodtak, amely kiterjedt volna a népieket integráló MDF fölé is. De ki tartotta volna az ernyő nyelét? – morfondírozik a polonista szerző, aki 1988 első hónapjaiban még őszintén reménykedett abban, hogy – akárcsak a lengyelek Szolidaritás mozgalmában – nálunk is megvalósulhat az ellenzéki csoportok közötti széles koalíció.

A startpisztoly eldördült: 1988. február 8-án Gorbacsov bejelenti a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból, március elején létrejön a Szabad Kezdeményezések Hálózata, amely heteken belül párttá alakul Szabad Demokraták Szövetsége néven. Március végén megalakul a Fidesz, kiépül az MDF hálózata is, 1989 tavaszán már az FKGP tart tagtoborzó nagygyűlést, és két héten belül megalakul a KDNP. Az Ellenzéki Kerekasztal megkezdi a tárgyalásokat az MSZMP-vel. A felgyorsult események áttekintését nagyban megkönnyíti a kötet névmutatója és a részletes kronológia, amelyből kitűnik: a demokratikus átalakulás legfontosabb fejezeteit ebben az időben az MDF írta.

Kiss Gy. Csaba mint tanú és résztvevő ad számot a rendszerváltozásról. Akik megélték az eseményeket, azok mérleget vonhatnak: hova jutottak, hova jutottunk. A fiatalabbak rálátást kaphatnak korunkra is, hiszen sok szempontból még most, a rendszerváltozás után harminc évvel sem értünk a folyamat végére. A MDF közben feloszlott, de a szellemi mozgalom, amely a „másik Magyarország” megerősödését tartotta legfontosabb feladatának, megtalálható a politikában, jelen van minden alkalommal, amikor szóba kerül a magyarság el- és megtagadott szellemi öröksége vagy a határon túliak ügye. 1956 után évekig a „csend és hó és halál” országa voltunk, majd negyedszázadig a felejtésé lettünk, hiszen ez volt a jóléti gulyás feltétele. De az ellenállás kis szigetei – szinte láthatatlanul is – mindvégig léteztek és hatottak.

(Kiss Gy. Csaba: Harminc év után: 1988–1989. Személyes történelem. Nap Kiadó, Budapest, 2019, 265 oldal. Ára: 3150 forint)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.