Húzd meg, ereszd meg!

A múlt hét első napjaiban a mexikói nemzeti gárda az ország délkeleti, guatemalai határán vagy ezer illegális bevándorlót tartóztatott fel. Eredményt ért el Donald Trump azzal, hogy meglengette a bevezetendő új vámokat, ha Mexikó nem cselekszik hatékonyan a területére lépő migránsokkal szemben, akik az Egyesült Államokba tartanak. A héten az elnök bejelentette, hogy megkezdi a sok millió illegálisan bevándorolt kiutasítását.

Migránsok próbálnak illegálisan átjutni az Egyesült Államok határán a Rio Bravo folyónál. A számok elrettentőek Fotó: Jose Luis Gonzalez Forrás: Reuters

Megvan az első eredménye Donald Trump erőpolitikájának. Úgy néz ki, hogy Mexikó elfogadja északi szomszédja számos gazdasági, politikai követelését. Trump már a múlt hét elején örömmel lobogtatta a szerződéstervezetet, amelyről megállapodtak a mexikói féllel. Nem volt egyszerű, de a „nagy” keresztülverte akaratát. Előzetesen a baloldali mexikói vezetés minden fórumon ágált az ellen, hogy új megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, de aztán – nyilván nem verve nagy dobra – mégis ráállt az egyezségre.

Az egyik legfontosabb részlet, amely miatt kedves ez a megállapodás az Egyesült Államok elnökének, hogy végre valami kézzelfoghatót fel tud mutatni a bevándorlási hullám csökkentésére. Ez fontos ígérete volt az elnökválasztási kampányban, amelyről majd leltárt kell vonni a következő előtt. Hatott a mexikói termékekre ígért ötszázalékos vámnövelés, amely havonta további öt százalékkal nőne, amíg el nem éri a 25 százalékot, ha nem veszik figyelembe az amerikai követelést.

A számok valóban elrettentőek. Míg Trump elnökségének első hónapjaiban húszezer fő volt a határon feltartóztatottak száma, ez idén májusban felkúszott 140 ezer főre. Mexikón keresztül az amerikai határra szinte megállás nélkül érkeznek salvadori, hondurasi, guatemalai és még délebbről jövő migránsmenetek. Nem szabad megfeledkezni a mexikói testvérekről sem, akik szintén szép számmal próbálják illegálisan átlépni a határt. És akkor még nem beszéltünk azokról a kábítószer-szállítmányokról, amelyek ellen Trump a határfallal akar védekezni. A határozott kiállás már a múlt héten sikert hozott: Mexikó a guatemalai határára kivezényelt hatezer nemzeti gárdistát, akik alig pár nap alatt ezer illegális bevándorlót fordítottak vissza. Az Egyesült Államok a közép-amerikai országoknak nyújtott segélyek megszavazásánál figyelembe venné azt a magatartást, amelyet a latin-amerikai államok képviselnek abban a kérdésben, hogy mennyire akadályozzák a tömeges kivándorlást.

Jelenleg a hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok 330 milliós összlakosságából 56 millió bevándorló, ami 17 százaléknak felel meg. Ám ezek a számok is becslések, egyes szakértők szerint legalább még harmincmillióan élnek illegális bevándorlóként az államokban. Az elmúlt több mint 170 év amerikai bevándorláspolitikáját a „húzd meg, ereszd meg!” jellemezte. A XIX. század közepén az Újvilág lakossága csak 23 millió volt. A gazdaság hullámzása belejátszott abba, hogy épp mennyire nyitották ki az ajtót a külföldről jöttek előtt. A XIX. század végén főleg Észak-Európából, Németországból, Írországból jöttek nagy számban. A vasútépítések következtében nőtt a Kelet-Ázsiából, elsősorban Kínából jöttek aránya, kellett a munkaerő. 1880-tól Dél-Európából – főként olaszok – érkeztek, a hullámukat követte az 1900-as évektől kezdődően a kelet-európaiaké.

Nagyszámú orosz menekült 1917 után jelent meg Észak-Amerikában. Ezt követően a húszas évek elején két törvényt fogadtak el, amely bevezette az országokra vonatkozó kvótákat, aminek következtében brutálisan leállt a bevándorlás. 1970-ben a bevándorlók száma az összlakossághoz viszonyítva csak 4,7 százalékot tett ki. Lyndon Johnson elnöksége alatt, 1965-től megnyitották a családegyesítési folyamatot, a bevándorlók aránya gyorsan elérte a 13,5 százalékot.

Migránsok próbálnak illegálisan átjutni az Egyesült Államok határán a Rio Bravo folyónál. A számok elrettentőek
Fotó: Reuters

A mostani helyzet kezd az 1920-as évekre emlékeztetni: a „tősgyökeres” amerikaiak közül egyre többen akarják az illegális bevándorlás megfékezését, de legalábbis korlátozását. 2017-ben 1,1 millióan kaptak tartózkodási engedélyt, ebből 440 ezren jöttek Ázsiából, főleg Kínából és Indiából, 630 ezren pedig Latin-Amerikából érkeztek. A bevándorlás jelentős részét továbbra is a családegyesítés adja, ezt követi a munka miatti tartózkodás Amerikában, majd különböző fokozatú menekültügyi kérelmek.

Barack Obama nyolcéves elnöksége alatt 2,5 millió embert utasítottak ki az Egyesült Államokból, ennyit azt megelőzően sohasem. De a kitoloncolás, amely főleg a bűnelkövetőket érintette, nem sokat ért, ugyanis a „hazalátogatók” a következő járattal már jöttek vissza a határra, ahol újból illegálisan beléptek az USA-ba. Obama négymillió illegális bevándorlónak szeretett volna tartózkodási és munkavállalási engedélyt adni, ám a legfelsőbb bíróság elkaszálta rendeletét. Mára a latinók törvénytelen bevándorlása nemcsak a déli államok, hanem az egész ország egyik legnagyobb politikai problémájává vált.

„A nagy és szép fal”, amelyet Trump az elnökválasztási kampányában ígért a déli határra – ráadásul úgy, hogy a felépítésének költségét Mexikóval fogja kifizettetni – egyelőre azonban csak álom. Ám az elnök jól tud kijönni ebből: ő megpróbált mindent, de a demokraták nem voltak hajlandók a terve mellé állni. Az Egyesült Államok és Mexikó között 3100 kilométeres szárazföldi határ húzódik. 2006-ban, Bush elnöksége alatt 1300 kilométer hosszan kiépült a határvédelem. A fal e szakaszáról azt tartják, hogy körülbelül negyedével csökkentette az illegális bevándorlók számát.

A déli határ nagy része a Rio Grande folyó, de itt is fel kellene újítani az elektromos eszközöket, amelyekkel védik a szakaszt – ezen a részen úszva, csónakkal sokan próbálnak bejutni az Egyesült Államokba. Ezer kilométeren kellene felhúzni a „kerítést”, amiből az állami finanszírozás elmaradása és lehetetlenné tétele miatt igen kevés valósult meg.

Több mint húszmilliárd dollár kellene, az elnök ebből innen-onnan pár milliárdot tudott összekaparni, most legalább a déli szomszéddal kötött megállapodással tudják mérsékelni a határra nehezedő latin-amerikai nyomást.

Ezen túlmenően jelentős amerikai–mexikói kereskedelmi megállapodásokat kötöttek. Trump boldogan újságolta, hogy Mexikó nagy mennyiségben vásárol amerikai mezőgazdasági terményeket. Ha az új mexikói vezetés a kábítószerkartellek hatalmát is letörné, hatalmas örömöt szerezne az amerikai elnöknek. Sokan mondták: Trumpnak nincs esélye, hogy megegyezzen a Mexikóvárosban tavaly decemberben hivatalba lépett Andrés Manuel López Obrador elnökkel. Egyről viszont megfeledkeztek: őt is előszeretettel lepopulistázzák, mert képes meghallani népe óhaját. Igaz, baloldali.