Kaktuszné Cserepes Virág

Egyre több szülő igyekszik nemzetközi nevet adni gyerekének, ám másik oldalról az ősmagyar (vagy annak vélt) nevek is terjednek. Nem kell hát félteni sem az Erzsébeteket, sem a Lászlókat.

Az iskolában komoly gondokat okozhat a furcsa nevek miatti csúfolódás Fotó: Teknős Miklós

Vérbulcsúk és Polikárpok játszanak az óvodában Skolasztikákkal és Kandidákkal. Ám ha Aquinói Szent Tamás kései követője és a gombafajta nem értene egyet, akkor három év múlva Denerisz lehet az igazságtevő. Terjednek a különleges nevek. A statisztikák szerint azonban mégsem olyan rossz a helyzet.

„Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos” – írta Shakespeare 1597-ben. Évszázadokon keresztül nem volt kérdés, kit hogyan hívnak: a védőszentek és a családtagok határozták meg az újszülött nevét. Voltak persze divatok, így az európai arisztokrácia szerette franciás hangzásúra keresztelni gyerekeit, a német befolyású területeken a németes nevek terjedtek el, a hazai paraszti kultúra pedig az egyszerű magyar neveket kedvelte. Ladó János a hatvanas években elkezdte összegyűjteni a magyarországi keresztneveket, de a közel háromezer névből csak 1827 került be a könyvbe.

A szülők a nyolcvanas évek közepétől kezdtek újabb és újabb neveket kérvényezni, A Rabszolgasors idején például spanyol eredetűeket. Ez a trend kitartott a kilencvenes években is, amikor a mexikói szappanopera-dömping nyomán egyre több Armandó és Izaura szaladgált az utcákon. Ma a török sorozatok divatosak, így sok szülő törökös eredetű nevekkel bombázza az MTA Nyelvtudományi Intézetét, ahol ötfős grémium dönt a bejegyzendő nevekről. Van köztük nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember is. Hetente üléseznek, hogy megvitassák a hetente beérkező 10-15 kérelmet. A magyar névadási szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak Európában, a testület mégis viszonylag megengedő az új nevek esetében.

Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa szerint mindenki szeretne kitűnni, hiszen az egyéniségek korát éljük, így fordulhat elő, hogy sokszor az időközben 3500 névre nőtt katalógusból sem tudnak választani a szülők, akik Nagy Brigitta pszichológus szerint azért adnak különleges nevet gyerekeiknek, mert arra vágynak, hogy hordozója is különleges, egyedi legyen. Régóta kötődnek a nevekhez bizonyos legendák, hogy a név sorsmintát, védelmet és értékek örökítését is jelenti – mondja a pszichológus, aki szerint ezért adták régen egy meghatározott családtag vagy bibliai alak nevét az újszülöttnek. Ma inkább a tévésorozatok és a celebek vannak hatással a névadásra. Nem véletlen, hogy felháborodott szülők százai tiltakoztak, amikor a Trónok harca lezárása nyomán kiderült, hogy a már akár nyolcéves Daeneryst sikerült egy tömeggyilkosról elnevezni. Magyarországon egyébként már elérhető a név magyar helyesírás szerinti változata (Denerisz), de még nincs adat, hány kislányt kereszteltek el a sárkányok anyja után.

A szerencsétlen névválasztás egy életre megnehezítheti a gyerek mindennapjait. Az iskolában komoly problémákat okozhat a neve miatt elszenvedett csúfolás, és később is technikai gondot jelenthet például okmánykérelmezésnél. Gazdag Enikő pszichológus szerint ráadásul a sorozathősök neve egy idő után „elévül”, ezért érdemes olyan nevet választani, amely nem stigmatizál.

Az iskolában komoly gondokat okozhat a furcsa nevek miatti csúfolódás
Fotó: Teknős Miklós

Az újonnan bejegyzendő neveknek viszonylag sok szabálynak kell megfelelniük, például csak a magyar helyesírás szabályai szerint írhatók, tehát Claudia helyett Klaudia vagy Jennifer helyett Dzsenifer. Unisex név nem alkalmazható, fiú csak fiúnevet, lány csak lánynevet kaphat, ugyanakkor számos esetben nehéz eldönteni, hogy az adott név női vagy férfi-e. Karion és Nülifer például sokak számára nem egyértelmű, de sok vita volt az Ariellel kapcsolatban is, amely a legtöbbekben A kis hableány meséjét idézi, miközben férfinévként jegyezték be.

Az ősmagyar nevek csak akkor használhatók, ha szerepelnek hiteles középkori forrásban, és akkor sem okozhatnak esetleges hátrányt viselőjének, így nem lehet például Sántának vagy Nemélnek keresztelni a gyereket. A földrajzi nevek, művésznevek és időjárási jelenségek szintén tiltottak, így utasították el a Balaton, a Zséda és a Felhő bejegyzésének kérelmét. A jogszabályok szerint fontos, hogy a bejegyzendő név ne váltson ki káros hatást a gyerek személyiségfejlődésében, azonban az MTA Nyelvtudományi Intézet a vezetéknévvel való harmonizációba már nem szólhat bele. Így születhetett Szende-Kicsi Ajándék, Cserepes Virág (aki férjhez menve Kaktuszné Cserepes Virágként vonult be a névlegendák sorába) és Zöld Pálma is. Németországban ez nem történhet meg, ott az anyakönyvvezető megtagadhatja a nevek bejegyzését, ha az szerinte rossz hangzású vagy lealacsonyító, különösen a vezetéknévvel való összhatásban. A németeknél tagadták már meg Pumukli vagy a sirály német megfelelőjének használatát (Möwe), mert az Északi-tenger mellett sokan nem kedvelik a madarat. Ausztriában is tiltják a negatív csengésű neveket, de ott a helyesírás az egyik legfontosabb kritérium.

Angol nyelvterületen egyébként elég elérőek a szabályok. Amerikában bárhogy hívhatják a gyereket, a szülő bármit anyakönyveztethet. Így született meg Központi Kórházellátó Raktár 13, akinek édesanyja ezt a feliratot látta a szülés után, majd arról nevezte el gyerekét. Visszafogottabb trend, de szintén érdekes konstellációkat okozhat, hogy egyre több millenniumi generációból származó amerikai kismama saját lánykori vezetéknevét adja gyerekének keresztnévként.

Anglia, Skócia és Írország ennél jóval hagyománytisztelőbb, általában valamelyik közeli rokon után nevezik el a kicsit, ezért terjed a második, sőt harmadik keresztnév divatja (Angliában a gyerekek nyolcvan százalékának van második, tíz százalékának harmadik keresztneve). A Balin született indonézeknek nincs ilyen lehetőségük, ott a születési sorrend határozza meg a nevet, és nincs második név. Az első gyerek Wayan, Putu, Gede vagy Nengah lehet, a második Made vagy Kadek, a harmadik Nyoman vagy Komang, míg a negyedik csak Ketut.

A spanyol ajkú országokban a gyerekek vezetékneve mindkét szülőtől származik, másrészt nevükben mindig szerepel valamelyik szent neve. Gyakori a Maria mint férfi, a José (Jézus) pedig mint női második, harmadik név. Kanada francia részén is szokás a szentekről való elnevezés, ott is a többedik keresztnév lehet a gyerek valójában használt neve. A zsidó és arab területeken is megszokott a vallási ihletésű névadás, a törököknél emellett az ottomán birodalom nagyjai szintén gyakran jelennek meg inspirációként.

A török sorozatok nyomán nálunk is egyre több a Zejnep és Szemír, ugyanakkor hiába divatos eddig ismeretlen nevet adni a gyereknek, Huber Senta anyakönyvvezető szerint mégsem rossz a helyzet. Úgy látja, hogy bár előfordulnak különleges nevek, ezek a névadások 15 százalékát jelentik. Az ő keze között leginkább Lilik, Szofik, Zsófiák, Alexandrák és Boglárkák, illetve a fiúk között Márkok, Mártonok és Bencék fordulnak meg. A magyar utónévkönyv többezres névtárából mindössze négyszáz lánynevet, fiúnévből pedig még kevesebbet használunk, így messze nincs igény Németország 66 ezres listájára. Igaz, hogy a mi négyszáz nevünk évtizedről évtizedre változik. Kutatások igazolják, hogy az adott időszakban – kultúrkörönként – ugyanazok a nevek kedveltek minden nyelv saját változatában.

A XX. századi névadási szokásoknak köszönhetően például a Belügyminisztérium adatai szerint ma Magyarországon a legtöbb nőt Máriának, Erzsébetnek, Katalinnak, a legtöbb férfit pedig Lászlónak, Istvánnak és Józsefnek neveznek. Ezek a nevek az angol, a német, a francia, a spanyol és az olasz nyelvterületen is elterjedtek. A 2018-ban születettek között Magyarországon a Hanna, a Zoé és az Anna, illetve a Bence, a Máté és a Marcell név vezet. A Hanna(h) Németországban is vezető név, a Marcel pedig a franciák kedvence. Egyre több szülő igyekszik nemzetközi nevet adni gyerekének, ám másik oldalról az ősmagyar (vagy annak vélt) nevek is terjednek. Nem kell hát félteni sem az Erzsébeteket, sem a Lászlókat.