Az űrkutatás iránt kevéssé érdeklődők (van ilyen?) is tudják, hogy az amerikaiakat csorbult nemzeti önbecsülésük hajtotta a Holdra. A szovjetek küldték fel az első műholdat (1957-ben a Szputnyik–1-et), az első férfi (Jurij Gagarin) és az első női űrhajóst (Valentyina Tyereskova), illetve az ő nevükhöz fűződik az első űrséta (Alekszej Leonov). Washington romokban állt. Válaszlépésként egyetlen értelmes, megvalósítható, kellően ütős célként a Hold meghódítása jöhetett szóba. Az 1961 januárjában hivatalba lépő John F. Kennedy elnök hirdette meg az Apollo-programot, amelynek célja az volt, hogy még abban az évtizedben amerikai űrhajós lépjen a Holdra. Az alig tízéves programra húszmilliárd dollárt költöttek, ez mai áron bőven százmilliárd dollár felett van. A munkában több mint húszezer kutatóintézet, vállalat és cég vett részt, 400 ezer embernek adva munkát. Az előkészületeket tragédia árnyékolta be: 1967. január 27-én a földi ellenőrző kísérletek során a parancsnoki kabinban keletkezett tűzben három űrhajós életét vesztette.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/07/fEKzpmZ6ZnnbqsOMmuG83IDp2aNr_aI4LRNyhUdFH74/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE4MWYwODU5MGZiZTRkMzdiYzkxOWU0ZjAzOTk2MzU5.jpg)
Magyarországnak és az olimpiának ezért különleges a viszonya, többször is meghiúsult már a hazai rendezés
Az olimpia a kezdetektől fogva része történelmünknek és önképünknek, de a sportnemzet kifejezés nemcsak a világversenyeken való kiemelkedő szereplést takarja.