Amikor a hűség nem üzlet

Kiadós felhőszakadás nyomán támadó áradat elmossa a kerítéseket, ­méteres magasságban áll a víz a lakásokban, aluljárókban rekedt ­autóknak a teteje látszik ki. A múlt csütörtöki hidegfront zivatarai is komoly pusztítást hagytak maguk mögött. Egyre többször kerül az ember olyan helyzetbe, amelyen olykor a biztosítók sem ­segítenek.

Villámok cikáznak az égbolton Nagykanizsa felett 2019. június 1-jén éjjel. A félelem mint motiváló tényező Fotó: Varga György Forrás: MTI/Varga György

Az előbb említett helyzetek ellenére az ingatlanbiztosítás terén itthon sokkal jobb a helyzet, mint Európa jelentős részén – ez a hazai ingatlanviszonyokból is következik. A nyugati országokban bevett szokás, hogy az emberek nem tulajdonolják, hanem bérlik az ingatlant. Új munkahely esetén továbbköltöznek. Nálunk a saját otthon a jellemző, ebből adódik, hogy itthon a lakásnak használt épületek nyolcvan százalékára kötnek biztosítást a tulajdonosok. (A hitelre történő vásárlásnál feltétel az épület biztosítása.) Az más lapra tartozik, hogy milyet kötünk.

Általános tapasztalat, hogy a tulajdonosok nem figyelik, aktualizálják a szerződési feltételeket. Húsz éve leszerződtek – az akkori feltételek alapján –, csakhogy közben változott a világ. Az aláíráskor 200 ezer forintos négyzetméterenkénti ár akár 500 ezer forintra emelkedhetett. Értékes bútorokkal, festményekkel gyarapodhat a családi vagyon – ott lóg a falon egy Munkácsy-festmény –, de az ingóságokat alig egy-két millióra biztosítják. Ha baj van, a biztosító azt mondja, ezek az értékek nem szerepelnek a szerződésben. Jellemző, hogy a valósnál jóval kisebb értéket jelentünk be, mert ezzel az éves díj néhány ezer forinttal kisebb. Elenyésző azok száma, akik azért mentek a biztosítójukhoz, hogy az értéknövekedés miatt emeljék meg a díjukat. – Pedig menni kell, mert a mi érdekünk az értékeinknek megfelelő feltételek rögzítése. Ha beüt a krach, és soroljuk a kárunkat, mélységesen felháborodunk, hogy utólagos bemondásra nem kapunk pénzt. A nem fizet a biztosító típusú problémák döntő többsége mögött a rosszul megkötött szerződés áll. Nem érv, hogy azt hittem, erre is kiterjed a szerződés – mondja Németh Péter.

Villámok cikáznak az égbolton Nagykanizsa felett 2019. június 1-jén éjjel. A félelem mint motiváló tényező
Fotó: MTI/Varga György

Az autókra kötelezően kötünk biztosítást, de ez önmagában nem óv meg minden kártól.

A külföldre induló magyarok jelentős része például nincs tisztában kocsija műszaki állapotával. Megdöbben, amikor a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve külföldi autópályán felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trélerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A következmény több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség. Erre született az assistance szolgáltatás. Németh­ Péter azt javasolja, ha a hegyekbe síelni indulunk, nem árt, ha a biztosítást hegyi mentéssel egészítjük ki, erre bécsi városlátogatásnál nincs szükség. Hasonlóan okos ötlet a fogászati kezelés felvétele a biztosítási tételek közé, pár száz forintért több száz eurós kiadást spórolhatunk meg. Arra ne apelláljunk, hogy velünk eddig sem történt semmi, ezután sem fog, mert a rokonok, ismerősök körében biztosan volt váratlan esemény.

Nyugaton általában a családok egy életre elkötelezik magukat egy adott biztosítóval. Annak képviselője több generáción át ismerheti kuncsaftjainak igényeit. Nálunk ez még nem gyakorlat, ellenben, mint az élet megannyi területén, a biztosítás iránti hajlamunk jelentős eltérést mutat. Az ország szegényebb régióiban kevesebben áldoznak ilyen célra pénzt, míg a nyugati megyékben, Pest megyében és Budapesten arányaiban sokkal többen kötnek biztosítást. Ahol van érték, vagyon, magántulajdon, ott erős a biztonság iránti vágy. A költségérzékenység mindenkire jellemző. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fordulóján két-három ezer forint csökkentésért is váltunk. Sokan ilyenkor nézik meg, hogy egyéb biztosításukkal mi a helyzet, s örömmel tapasztalják, hogy jobb feltételekkel másutt olcsóbban szerződhetnek. A múltban egyértelműen az volt a helyzet, hogy a hűséges ügyfélnek évről évre emelték a díjat. – Azt szoktam mondani, hogy ebben az esetben – ellentétben a párkapcsolattal – a hűség nem kifizetődő – figyelmeztet Németh Péter, aki azt javasolja, lakásbiztosításunk feltételeit két-három évente nézzük át.

A fiatalok először első értéktárgyuk, az autójuk megvásárlásakor kerülnek kapcsolatba a biztosítókkal. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást követheti a lakásvásárlással kapcsolatos szerződés. Ha saját otthonba költöznek, megkötik, ám ha albérletbe mennek, általában nem biztosítják értékeiket, pedig ha valami történik, az ő dolgaik vesznek oda. A tulajdonosok ugyanis jellemzően az ingóságok megóvására nem szerződnek, miért is tennék, hiszen a bevitt tárgyak nem az övék. A bérlők évente nyolc-tízezer forintért megóvhatják vagyonukat.

Az észleléstől számított három napon belül kell jelenteni a kárt. A mielőbbi bejelentés a körülmények minél pontosabb leírása miatt szükséges. Egy-két évtizede az autók karamboloztatásával – sok kárszakértő közreműködésével – ügyeskedtek emberek, de a kiskapukat bezárták. Ennek ellenére előfordulnak biztosítási csalások. Általában a természeti kár bekövetkezése után próbálnak egyesek szerződést kötni, majd az aláírás után egy-két nappal jelzik, hogy villámcsapás miatt kiégett a tetőtér. Mit tesz ilyenkor a biztosító? Kikéri az Országos Meteorológiai Szolgálattól a megjelölt időszak villámtevékenységét mutató térképét, amely alapján minden kiderül. A többség nem ilyen. A biztosítók évente több mint százmilliárd forintot – ennek felét gépjárművekkel kapcsolatos károk miatt – fizetnek ki kártérítésként.

A hazai biztosítási kultúrának sokat ártott, hogy nagyjából húsz évvel ezelőtt számos kétes alapokon álló társaság jelent meg a piacon. Boldog-boldogtalan biztosítási ügynöknek állt, különösebb előképzettség nélkül kínálta portékáit. Hazudoztak az ügynökök a magas jutalékok reményében. Visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatokkal bombázták az embereket, akik közül sokan nem gondolták végig a lehetőség kockázatát. A cégek bedőlése után döbbentek rá, hogy a befizetett pénzük kisebb részét kapják vissza. Ennek a világnak Németh Péter szerint szerencsére vége. A biztosítási ügynök szitokszóból megbecsültebb foglalkozássá lépett elő.

A szakértő úgy véli, a klímaváltozással összefüggésbe hozható katasztrófák biztosítási vonatkozásai nem a mi régiónkban jelennek meg először. Az emelkedő tengerek fenyegetésére, a gyakoribbá váló hurrikánokra a világ más pontjain kell készülni. Nekünk maradnak a hirtelen jött árvizek, a villámcsapások, szélviharok, amelyek olyan házak tetejét bontják meg, amilyeneket négy-öt éve még nem tudtak volna. Nem azért, mert romlott az épület állaga, hanem mert most erősebben tombolt a szél.

Egy utazás, egy lakásvásárlás egyúttal kockázatelemzés: annak számbavétele, hogy milyen csapás érhet bennünket, és milyen nem. Ha rosszul taktikázunk, sokkal többet veszíthetünk.