Az osztrákok valószínűleg tanultak a dél-amerikai negatív példából, ám kérdés, hogy mennyit ér a tiltásuk, a szermaradványok ugyanis a levegőbe, a talajvízbe is beszivárognak, így növényi és állati szövetekbe is kerülhetnek, végső soron a fogyasztót sem kerülik el. A koncentrátum persze kisebb lesz, de ahogy a génmanipuláció tiltása is csak részleges, úgy kérdés, a glifozát korlátozásának mennyi értelme lehet, ha nem összenemzeti a döntés. A GMO-s élelmiszerekre például nagyon szigorú európai szabályozás vonatkozik, a feldolgozott génmanipulált élelmiszereknek meg kell felelniük a határértékeknek, Magyarországon pedig a génmódosított vetőmagok köztermesztése is tiltott.
Ugyanakkor Amerikában az 1994-es, első génmanipulált paradicsom szigorú szabályaitól mára az egyszerű bejelentési kötelezettségig szelídült a szabályozás, amelyről azonban a nyugati szelek nem tudnak. Mivel Európa keletre fekszik az Egyesült Államoktól, így a nagy földi légkörzésnek köszönhetően mi is kapunk a GMO-s termékekből
– nevezzük bármilyen biónak is az itt termesztett zöldségeket.
Ausztria a glifozát tekintetében kicsit jobb helyzetben van, mivel nem valószínű, hogy a talajvíz addig emelkedne, hogy az alföldi glifozátos termelés beszivárogjon az innsbrucki gazdák kertjébe. Az alacsonyabban fekvő területeken ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az országhatáron hogyan sikerül majd útjukat állni a folyóvizeknek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!