A „lázadókat” fenyegetik, zsarolják

Napjainkra sem szűnt meg a rabszolgatartás, sőt növekedést mutat az illegálisan, éjt nappallá téve foglalkoztatott gyermekek száma.

Afgán kislány téglagyári munkásként. Gyakori a lelki vagy fizikai kényszer Fotó: Parwiz Parwiz Forrás: Reuters

Napjainkra sem szűnt meg a rabszolgatartás, sőt növekedést mutat az illegálisan, éjt nappallá téve foglalkoztatott gyermekek száma. Ehhez hozzájárul az elektronikus eszközök mindent elárasztó dömpingje, ugyanis vannak olyan területek, ahol épp a telefongyártáshoz szükséges nyersanyagok iránti kereslet pörgeti fel a munkaerő kizsákmányolását. Sok felnőtt és fiatal korú rabszolga bányászik aranyat, molibdént, ónt vagy koltánt.

A Save the Children adatai szerint csak Kongóban öt-hatezer gyerek dolgozik a bányákban, a bevétel pedig a közép-afrikai milíciáknál köt ki. Az elmúlt években csak Ugandában harmincezer gyereket szakítottak el a családjától. Más földrészek sem kivételek: a gyermekmunka ugyan jelentősen csökkent Latin-Amerikában, de 5,7 millió törvényes korhatár alatti gyermek még mindig dolgozik. Nagy százalékuk veszélyes, magas kockázatú vagy fizetség nélküli munkát végez. Mindez újraértelmezi a rabszolgaság fogalmát. Ázsia is gócpont, ahol több millió gyermeket foglalkoztatnak a ruha- és az elektronikai üzemekben. A jogvédők hiába tiltakoznak, hiába szerveznek akciókat a kiszabadításukra, a munkaerő szállítása folyamatos.

Ezek után különösen megdöbbentő, hogy a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos ismét munkaügyi botrányba keveredett. Ezúttal a vád az, hogy fiatalkorúakat foglalkoztatnak az Amazon egyik beszállítójánál, a kínai Foxconn-nál – legalábbis a napokban erről tett közzé dokumentumokat a The Guardian. Kiderült, a megnövekedett megrendelések teljesítésére legalább ezernyi diákot vezényeltek munkára Hengyang város iskoláiból. Az akták szerint az úgynevezett „gyakornokok” óránként csupán 1,42 dollár, illetve körülbelül havi 248 dollár fizetést kapnak. Már, ha megkapták, a beszámolók szerint ugyanis e kevéske összeget is visszatartották a gyárban. A tizenéves fiataloknak több mint tízórás műszakban kellett dolgozniuk, beleértve sok túlórát, ráadásul hetente hat alkalommal.

Afgán kislány téglagyári munkásként. Gyakori a lelki vagy fizikai kényszer
Fotó: Reuters

Az ügyben megszólalt a kínai munkaerő-figyelő cég, a China Labor Watch is, azt állítva, hogy a gyárak a diákok tanárait is alkalmazzák, akik a fiatalokat a munkajogi szabályokat sértő feltételek vállalására szorítják. Sőt: nem rettennek vissza a lelki vagy akár fizikai kényszer alkalmazásától sem. A tanulók az éjszakákat tömegszálláson töltik embertelen körülmények között. Ha valamelyikük mégis megtagadja az éjszakai vagy a túlmunkát, a gyár ellentmondást nem tűrő hangon felszólítja a tanárokat, hogy rossz magaviselet miatt rúgják ki a diákot. Arra is volt példa, hogy a Foxconn egy másik gyárába vezényelték át a tanulókat, ahol Apple iPhone Xs készülékeket szereltek össze.

Amikor a botrány kiderült, a vállalat azt ígérte, hogy az érintett iskolákat pénzügyileg kárpótolja. A China Labor Watch idéz egy 17 éves diákot is, aki elmondta: naponta körülbelül háromezer Echo Dot készülékre kellett ráillesztenie a védőfóliát. Tiltakozni kezdett a kizsákmányolása ellen, és nem akarta teljesíteni a túlmunkát. A felügyelő erre közölte, ha nem vállalja, nem lehet a későbbiekben a Foxconn gyakornoka, és az ügy befolyásolja majd bizonyítványának eredményét, sőt ösztöndíjigényének elbírálását is. Mivel nem volt más választása, kénytelen volt vállalni a méltánytalan feltételeket.

Milyen választ adott erre Jeff Bezos? A BBC-nek megküldött közleményben diplomatikusan azt írta, hogy vizsgálóbizottságot rendel ki a helyszínre. Azt is elismerte, hogy „a múltban történek már hasonló esetek, hiszen a helyi vezetés laza felügyelete miatt fordulhatott elő ilyesmi. Bár az érintett gyakornokok megkapták a munkavégzésekhez kapcsolódó fizetéspótlékokat, az eljárás nem megengedhető.”

Ez valóban igaz, nincs olyan hónap, hogy az Amazonnál ne lenne munkaügyi botrány a munkakörülmények, a túlórák és a vállalat vezetőinek ellenőrzései miatt.