Napjainkra sem szűnt meg a rabszolgatartás, sőt növekedést mutat az illegálisan, éjt nappallá téve foglalkoztatott gyermekek száma. Ehhez hozzájárul az elektronikus eszközök mindent elárasztó dömpingje, ugyanis vannak olyan területek, ahol épp a telefongyártáshoz szükséges nyersanyagok iránti kereslet pörgeti fel a munkaerő kizsákmányolását. Sok felnőtt és fiatal korú rabszolga bányászik aranyat, molibdént, ónt vagy koltánt.
A Save the Children adatai szerint csak Kongóban öt-hatezer gyerek dolgozik a bányákban, a bevétel pedig a közép-afrikai milíciáknál köt ki. Az elmúlt években csak Ugandában harmincezer gyereket szakítottak el a családjától. Más földrészek sem kivételek: a gyermekmunka ugyan jelentősen csökkent Latin-Amerikában, de 5,7 millió törvényes korhatár alatti gyermek még mindig dolgozik. Nagy százalékuk veszélyes, magas kockázatú vagy fizetség nélküli munkát végez. Mindez újraértelmezi a rabszolgaság fogalmát. Ázsia is gócpont, ahol több millió gyermeket foglalkoztatnak a ruha- és az elektronikai üzemekben. A jogvédők hiába tiltakoznak, hiába szerveznek akciókat a kiszabadításukra, a munkaerő szállítása folyamatos.
Ezek után különösen megdöbbentő, hogy a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos ismét munkaügyi botrányba keveredett. Ezúttal a vád az, hogy fiatalkorúakat foglalkoztatnak az Amazon egyik beszállítójánál, a kínai Foxconn-nál – legalábbis a napokban erről tett közzé dokumentumokat a The Guardian. Kiderült, a megnövekedett megrendelések teljesítésére legalább ezernyi diákot vezényeltek munkára Hengyang város iskoláiból. Az akták szerint az úgynevezett „gyakornokok” óránként csupán 1,42 dollár, illetve körülbelül havi 248 dollár fizetést kapnak. Már, ha megkapták, a beszámolók szerint ugyanis e kevéske összeget is visszatartották a gyárban. A tizenéves fiataloknak több mint tízórás műszakban kellett dolgozniuk, beleértve sok túlórát, ráadásul hetente hat alkalommal.
Fotó: Reuters
Az ügyben megszólalt a kínai munkaerő-figyelő cég, a China Labor Watch is, azt állítva, hogy a gyárak a diákok tanárait is alkalmazzák, akik a fiatalokat a munkajogi szabályokat sértő feltételek vállalására szorítják. Sőt: nem rettennek vissza a lelki vagy akár fizikai kényszer alkalmazásától sem. A tanulók az éjszakákat tömegszálláson töltik embertelen körülmények között. Ha valamelyikük mégis megtagadja az éjszakai vagy a túlmunkát, a gyár ellentmondást nem tűrő hangon felszólítja a tanárokat, hogy rossz magaviselet miatt rúgják ki a diákot. Arra is volt példa, hogy a Foxconn egy másik gyárába vezényelték át a tanulókat, ahol Apple iPhone Xs készülékeket szereltek össze.
