A kávé serkentő hatású, Borda Lajos Kávé című könyve ugyancsak, és az élénkítő italhoz hasonlóan beszélgetésre invitál. De ez a Kávé alcíme szerint katolikus vélemény, műfaját tekintve pedig vitairat. Meghökkentő ez a kereszténység mai állapotát nézve, a kora újkori Európa vallásháborúitól olyannyira távol? Igen, Borda felvetései mégsem anakronisztikusak.
Katolikusoknál az Írás és a szent hagyomány, míg protestáns körökben a Sola Scriptura elv alapján egyedül a Szentírás a keresztény/keresztyén tanítás forrása. De hogy végső soron mi van a hívek fejében, mit gondolnak vagy hitük szerint mit illene gondolniuk bűnről, szeretetről és igazságról, annak csak a Jóisten a megmondhatója. Egy szociológiai mélyfúrás bizonyára értékes adalékkal szolgálhatna erről, miközben vitaindítóként is helye van a közbeszédben Borda Lajos írásának, amely nyílt, szellemes, helyenként kifejezetten szórakoztató esszé az ökumenéről és a szakrális szövegek értelméről. Túlzás nélkül állítom: a vitairat hitvallás egyben, egy hívő lélek kapcsolódási szándéka egyházához, amely a liberalizáció jegyében sajátos fordulatokat vett az utóbbi évtizedekben.
Luther Márton tanításának fontos része az egyetemes papság elve, azaz minden keresztyén ember papsága, amelynek értelmében az egyházi embernek szava van a közösségében. Emiatt nemcsak a lelkész, hanem minden egyes hívő is felelősséget visel egyháza ügyeiért. Katolikus körökben talán szokatlan a Bordáéhoz hasonló intenzitású, laikus véleménynyilvánítás, amelynek teret ad a Zebegényi Zabszem periodika vagy a Borda Antikvárium jelen kiadványa, de a nyílt és közérthető beszédmód ettől még nagy kincs egyházi közegben.
Borda Lajos könyves ember, antikvárius és könyvkiadó, aki igényes „termékeivel” számos díjat elnyert már a Szép Magyar Könyv versenyen. Ezt a kötetét is öröm kézbe venni. Könyvészeti szakkönyveivel évek óta hozzájárul ahhoz, hogy a bibliofil pontosan tudhassa, mit tart a kezében – sokszor nem is olyan egyszerű ezt meghatározni, és ilyenkor jól jön a Borda-féle háttéranyag, amely akár évszázadokra visszamenőleg összegzi egy-egy szöveg kiadásait. Ami a régi szövegek vizsgálatakor áldás, épp a szent szövegek tanulmányozásakor ütne vissza? Mert a szerző kérlelhetetlen pontossággal rákérdez: mit tart a Biblia a szeretetről? Ógörög nyelven nyolc szó van rá, a magyarban csak egy. Viszont ott a szerelem is… A katolikus hívő joggal firtatja, miért kellett változtatni az Apostoli hitvallás (Hiszekegy) régi magyar szövegén? Hova tartozik ő: Krisztus egyetlen vagy egyik egyházába? Hova vezet, ha az egyik pápa ezt mondja, a másik meg fél emberöltőre rá az ellenkezőjét? Ökumenikus mozgalom címén renoválás vagy inkább átépítés zajlik a katolikus egyházban?
