Ha nincs orra, nem lélegzik

Ahogy egykoron az ókori egyiptomiak hagyták, úgy találták meg háromezer évvel később a régészek a harminc szarkofágot. Az al-Aszászíf nekropoliszban kezdett ásatások izgalmas leletekkel szolgáltak.

II. Ramszesz fáraó szobra úton a kairói Nagy Egyiptomi Múzeumba. Fotó: Mohamed Abd El Ghany Forrás: Reuters

Ahogy egykoron az ókori egyiptomiak hagyták, úgy találták meg háromezer évvel később a régészek a harminc szarkofágot. Az al-Aszászíf nekropoliszban két hónappal ezelőtt kezdett ásatások izgalmas leletekkel szolgáltak. A Nílus nyugati partján előkerült, kiváló állapotú, színes festékkel díszített koporsókat két rétegben helyezték el. Az alsó szinten 18, a felsőn 12 koporsó feküdt. A hely valaha az ókori Théba városhoz tartozott, amelynek romjai a mai Lukszorban találhatók. Az előkerült maradványok között volt női, férfi-, illetve két gyermekszarkofág. Mostafa Waziri, az egyiptomi régészeti intézet vezetője szerint a múmiák nemét könnyű megállapítani, hiszen a nőket nyitott, a férfiakat összezárt kézzel temették el. Az egyiptomi hatóságok a leletegyüttest az utóbbi évek egyik legfontosabb és legnagyobb volumenű felfedezésének tartják.

A temetőben korábban feltárt leletek időszámításunk előtt 1539-ig nyúlnak vissza. (Lukszor környékén 1881-ben és 1898-ban kerültek elő királysírok, 1891-ben pedig – erről az MTI írt – papok szarkofágjainak csoportját találták meg.)

A múlt szombati bejelentés előtti héten az egyiptomi hatóságok másik nagy jelentőségű felfedezésről is beszámoltak a lukszori régióból.

A Régészeti Minisztérium ősi ipari terület feltárását jelentette be, ahol valaha a királyi sírok díszítéséhez használt bútorokat és kerámiákat készítettek. A Majmok völgyeként emlegetett helyszín harminc műhelyből és egy nagy kerámiaégető kemencéből állt.

II. Ramszesz fáraó szobra úton a kairói Nagy Egyiptomi Múzeumba. Tervezett vandalizmus
Fotó: Reuters

Az Egyiptomból előkerült múmiák, szobrok a világ nagy gyűjteményeinek ékességei. A leggyakoribb kérdés, amelyet Edward Bleiberg, a Brooklyn Múzeum egyiptomi és ősi közel-keleti művészeti galériájának kurátora a látogatóktól kap: miért törött az egyiptomi szobrok orra? Bleiberget eleinte meglepte a kérdés, hiszen magától értetődő, hogy az alkotásuk óta eltelt több ezer évben a szobrok sérülnek, kopnak, törnek. Majd alaposabban utánanézett a jelenségnek, és rájött, tudatos rongálásról van szó.

– A szobrászatban az orrtörések mintázata arra enged következtetni, hogy ez nem véletlenszerű folyamat, hanem nagyon is tervezett beavatkozás, szándékos vandalizmus – idézte a CNN Bleiberget. A háromdimenziós szobrok kiálló orra könnyen törhető, de a sík domborművek orrát is összetörték, ami tudatos beavatkozásra vall.

Az orrtörésre magyarázat, hogy az ókori egyiptomiak fontos erőt tulajdonítottak az ember alakú formáknak. Úgy gondolták, hogy az istenség lényege annak képében tovább élhet, halandók esetében az elhunyt ember lelkének egy része az adott személyt ábrázoló szoborban lakhat. Az orrletörés vandalizmusa Bleiberg szerint azt a célt szolgálta, hogy kikapcsolják, gyöngítsék a szoborba költözött szellem életerejét – ha nincs orra, lélegezni sem tud.

Az egyiptomi állami vallás lényegi eleme volt, hogy a Föld királyai gondoskodnak az istenségről, cserébe az istenség gondoskodik Egyiptomról. A szobrok és domborművek találkozási pontot jelentettek a természetfeletti és az e világi erők között. Amikor más vallás, hatalom emberei kerültek kapcsolatba ezekkel a szobrokkal, az ellenséges vallás erejét úgy törték meg, hogy letörték a szobor orrát. Ha a lélegzésen túl a hallás képességétől is meg akarták szabadítani a szobrot, a fülét is letörték.