Nevetséges férfiak

A Kék róka bemutatóját követő vastaps egyszerre szólt a ma is eleven darabnak, Csiszár Imre rendezésének és a kiváló formát mutató színészeknek.

Gregor Bernadett mint Cecile és Mihályi Győző mint Sándor, a házibarát Fotó: Új színház

Nem vállalt kockázatot az Új Színház, amikor műsorra tűzte Her­czeg Ferenc egykor Párizsban is sikert aratott színjátékát. A Kék róka bemutatóját követő vastaps egyszerre szólt a ma is eleven darabnak, Csiszár Imre rendezésének és a kiváló formát mutató színészeknek.

A Színházi Élet című népszerű hetilap (1912–1938), amely szerzőjének tudhatta a kor irodalmi nagyságait Kosztolányitól Karinthy Frigyesen át Móricz Zsigmondig, 1917-ben azzal a kérdéssel fordult olvasóihoz, hogy szerintük járt-e Cecile a Török utcában. Nem kellett magyarázkodni, mert a lap olvasói tudták, hogy Cecile Herczeg Ferenc Kék róka című darabjának főszereplője, a Török utca pedig a híres nőcsábász, Trill báró lakásának helyszíne.

Özönlöttek a levelek a szerkesztőségbe, hiszen a Vígszínház pazar szereposztásban játszotta a darabot, a Singer és Wolfner kiadó pedig nem győzte a színjáték utánnyomását. A levélírók egyik tábora Cecile ártatlanságát bizonygatta, a másik szerint Cecile vétett a hatodik parancsolat ellen.

Gregor Bernadett mint Cecile és Mihályi Győző mint Sándor, a házibarát
Fotó: Új színház

Bár a múlt század tízes éveiben a színházak még nem szerződtethettek egyetemen képezett marketingeseket, a kérdés kitalálói a fél országot megmozgatták. Mindenki tudni akarta a helyes választ. Ha megnézik az előadást, vélték az urak és hölgyek, feleletet fognak kapni. Özönlött a nép a pénztárakhoz, s az előadások után folytatódott a találgatás Cecile hűségéről. A mai eszünkkel zseniálisnak mondható marketingfogáshoz persze kellett Herczeg Ferenc kiváló, a francia mestert, Victorien Sardou-t idéző darabja is.

A szép és egykor szegény Cecile-nek minden oka meglenne, hogy megcsalja halálosan unalmas, ám nagyvonalú jólétet biztosító hidrobiológus férjét, Pált. Ráadásul látta őt a Török utcában Lencsi, Pál okosan számító, rajzolgató gyámleánya és Sándor, a család házibarátja is. Mindketten fel akarják nyitni Pál szemét, akit nem érdekel az igazság. Nem így Sándort, aki meghívja Trill bárót Pálék otthonába, hogy ráébressze az asszonyt, milyen üresfejű senki az ő szeretője.

A kínos találkozás után Cecile rádöbben, hogy nevetségesek a férfiak. Az egyik csak skalpokat gyűjt, a másik nem meri bevallani a szerelmet, a harmadik kényelemből kitart mellette. Elhatározza, hogy rendet tesz maga körül.

A darab harmadik felvonása (a mostani előadás második része) a másfél évvel későbbi eseményeket idézi meg. Pál új felesége, a szerény lánykából felfuvalkodott dámává lett Lencsi átrendezi a nagypolgári lakást, és hallani sem akar arról, hogy férje apanázst fizessen Cecile-nek. Pál Sándort kéri meg, hogy írasson alá tartási szerződést volt feleségével, s tegyenek pontot házasságuk végére. Cecile és Sándor utolsó nagy találkozása egy új közös élet kezdete.

Herczeg, aki mindig is irigyelte a pályatárs Molnár Ferenc színpadi sikereit, ezúttal megmérkőzik vetélytársával, és állja a sarat. Remekül szerkeszt, ügyesen bonyolítja a cselekményt, és emlékezetes figurákat teremt. A dialógusok szellemesek, csak itt-ott kellett rövidíteni őket. Csiszár Imre rendező nem akart modernizálni, aktualizálni.

Bízott Herczegben, aki nemcsak a színpadképről, hanem a szereplők öltözetéről, mozdulatairól, gesztusairól, hanghordozásáról is alapos eligazítást ad. Ebben az előadásban minden olyan, ahogy a szerző megálmodta. Csiszár meghagyta a Kék rókát a múlt század első évtizedében, hogy igazán hatni tudjon.

Ehhez a konzervativizmushoz manapság nagyobb bátorság kell, mint a színpad és a szöveg teljes felforgatásához. A színészek jól alkalmazkodtak a rendezői elgondoláshoz. Gregor Bernadett kitűnő Cecile: elbűvölően szép, okos, szellemes, szűziesen szemérmes és férfiszíveket megdobogtató erotikus jelenség.

Az ő ellenpontja a két lábbal a földön járó Lencsi, akit Nemes Wanda játszik, kellemes perceket szerezve a nézőnek. Lux Ádám alakításában elhisszük Pálnak, hogy a tudomány művelése eltompíthatja az ember érzékszerveit, s papucsnak lenni könnyebb, mint valódi férfinak. Szakács Tibor Trill báróként magabiztosságát hamar elvesztő, szánalmasan üres figurát jelenít meg. A nehéz férfifőszerepet Mihályi Győző kapta, akinek el kell hitetnie, hogy Sándor hűséges házibarát, s mellesleg halálosan szerelmes Cecile-be. A Kék róka bemutatása nem súlyos vállalás, hanem önfeledt játék, amelyet minden bizonnyal szeretni fog a közönség.

(Herczeg Ferenc: Kék róka. Rendezte: Csiszár Imre. Új Színház. Bemutató: október 11.)