Egyforintos csali?

Az internet ünneplése közben nem árt néha tájékozódni, hogyan befolyásolják a tartalmakat a cégek. Aki kritikátlanul vagy megszokásból használja a weboldalakat, az könnyen a netes gondolkodásmód áldozatává válhat. Cikkünk egy vitán keresztül mutatja be az eltérő nézőpontokat.

Az árverés a kevesek elfoglaltságából a tömegkultúra része lett. Nyitott piac Fotó: Bach Máté

Az árverés – vagy ahogy a régiek nevezték: kótyavetye – ősrégi értékesítési forma. Egyik változata, amikor nincs kikiáltási ár – ilyenkor várják az ajánlatokat –, a másik pedig, amikor az induló ár adott. Mindkét esetben a legmagasabb ajánlattevőé a kiszemelt tárgy. Ha a vevő személyesen nem tud vagy nem akar részt venni az aukción, megbíz valakit, hogy képviselje érdekeit, esetleg vételi megbízást ad a cégnek, és közli az árat, amelyet még hajlandó kifizetni, de ha nincs más jelentkező, akkor a kikiáltási áron övé a tétel magasabb ajánlatától függetlenül. Az internet világában egyre több cég rendez on-

line árveréseket a fenti feltételekkel. Torda István gyűjtő elmondása szerint például a Vateránál és a Darabanthnál is jól bevált és egyáltalán nem bonyolult gyakorlat, hogy a licitáló élhet az árverési limit megadásának lehetőségével. Ilyenkor a rendszer automatikusan emeli az ajánlatot, legfeljebb azonban a limitösszeg erejéig. Torda ezt az eljárást tartja helyesnek és méltányosnak. Borda Lajos antikvárius is, aki azonban egy ettől eltérő tapasztalatáról számol be:

– A szegedi Antikvarium.hu 9. online érverésén szerepelt egy régi német imakönyv, melynek megvételével megbíztak. Először kikiáltási árra (15 ezer forint) licitáltam, amely összeget – miután megbízóm számára fontos volt a könyv – megemeltem, mert a licitzáráskor nem voltam gépközelben. Meglepetésemre a magasabb áron kaptam meg a darabot, jóllehet egyetlen jelentkező voltam, így magamra licitáltam. Ez felháborított, írtam a cégnek, hogy csalárd szoftverrel dolgozik. Jeleztem a Csongrád megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségnek is, hogy ez az eljárás kimeríti a tisztességtelen kereskedelem fogalmát. A cég ugyanis ezzel a módszerrel a vevők egy részét anyagilag megkárosítva jelentős többletbevételhez jut, hátrányos helyzetbe hozva a tisztességesen működő internetes árverezőcégeket.

A Borda Antikvárium támadására Chovanecz Balázs, az Antikvarium.hu vezetője azt a választ adta, hogy cégük egy licitváltozatot alkalmaz, rendszerét pedig a fogyasztóvédelmi felügyelőség is jóváhagyta. A fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésünkre pontosított: a webáruház általános szerződési feltételeit egy korábbi, hivatalból indított eljárásban már ellenőrizte, és szakmai véleményük szerint a felület a jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe ütközően szerződéses jogokat és kötelezettségeket nem sért. Ennek az eljárásnak azonban nem képezte tárgyát az aukciós szabályzat vizsgálata: „A fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel az általános szerződési feltételek, szabályzatok engedélyezésére, jóváhagyására. Ebből adódóan hatóságunk aukciós szabályokat sem hagy jóvá. Eljárásunk csupán a törvényben meghatározottak ellenőrzésére vonatkozhat.”

Új generációs antikvárius

Borda Lajos arra számított, hogy miután kifogásait szóvá tette, a szegedi vállalkozás áttér a korrekt árverési viszonyokat biztosító automata licitfunkció alkalmazására, de nem ez történt.

– Kitalálták, hogy egy forintról indítanak minden tételt. Az egyforintos csalival arra kényszerítik a vásárlót, hogy fedje fel lapjait, tegye nyilvánossá, melyik az a legmagasabb ár, amelyet hajlandó adni a tételért, és azt minden esetben meg is fizettetik vele. Az árverési feltételek között ugyan közlik, hogy az automata licitfunkció nem működik, azonban egy tisztességtelen üzleti gyakorlat akkor is az marad, ha előre bejelentik – véli az antikvárius.

– Amorális ember fejével nehéz gondolkozni, ezért a vevők többségének föl sem tűnik, hogy inkorrekt rendszer használatára kényszerítik.

Chovanecz Balázs találkozásunkkor azzal hárította el Borda Lajos vádjait, hogy akik az antikvár aukciók világában szocializálódtak, azok számára akár idegen is lehet az Antikvarium.hu rendszere. A cég azonban nem az antikváriusok fejével gondolkodik, más nemzedéket és más szemléletet képvisel. Chovanecz új generációs antikváriusként nem tudja és nem is akarja átvenni azokat a kötöttségeket, amelyek a hagyományos árveréseket jellemzik.

Az árverés a kevesek elfoglaltságából a tömegkultúra része lett. Nyitott piac
Fotó: Bach Máté

– Az antikvár szakma által kialakított kötöttségek sokak számára érthetetlenek, vevőink többsége – 400-600 ezer vásárlóról van szó – még életében nem járt árverésen. Nem gyűjtő, csak szeretne megszerezni egy könyvet. Ügyfeleinknek nem tudom megtanítani az antikvár aukció szabályait, de nem volna is értelme, mert a régi rendszer bonyolult, nem vevőbarát. Az internet megújította az antikváriumot, és lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk a licitálást és az aukciókat is. Kimondottan vevőbarátnak gondolom az Antikvarium.hu működésmódját. Egyszerű, és mindenki számára elérhető – mondja a cégvezető.

– Nálunk személyre szabottan licitálhat mindenki a könyvekre, megadva a kikiáltási árat, vagy minimum 100 forintot emelve a liciten. Mi azt mondjuk a vevőnek: „Döntsd el magad, mennyit teszel rá! Nagyobb a vehemenciád? Licitálj tízezrével, ha gondolod!” Így akinek többet megér egy könyvünk, vagy nincs ideje a számítógép előtt ülni, és várni, mikor ígér rá valaki a licitjére, az nagyobb ajánlatot tesz.

A cégvezető szerint érdemes ránézni az internetes környezetre is, mert a konkurencia, például a Regikonyvek.hu ugyanígy jár el: ahelyett, hogy szűk gyűjtőrétegnek tartaná fenn az aukciók világát, a vásárlást inkább emberközelivé teszi. Borda Lajos viszont a Magyar Antikváriusok Egyesületének etikai rendszerét tartja irányadónak. Az egyesület tagjai, ha árverést rendeznek, tartják magukat a szabályhoz, mely szerint a licit emelkedése kötött. A Központi Antikvárium honlapján magunk is láthattuk, hogy a licitálás lépcsőzetes: nulla és ezer forint között százforintonként lépked feljebb, de ötezer forintnál már ötszáz forinttal, tízezer forintnál pedig ezerrel többet kell ráígérni az árverésre bocsátott könyvre. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium boltvezetője ugyanakkor elismeri, hogy a piac nyitott, így aki nem tagja a Magyar Antikváriusok Egyesületének, az nem köteles megfelelni a szervezet etikai normarendszerének. Elmondása szerint rengeteg a zavarosban halászó cég, ezek irányába legfeljebb megvetésüket fejezhetik ki a szövetség tagjai, de jogi eszközök nem állnak rendelkezésükre.

Sok az elgondolkodtató eset: mi az oka, ha egy kötet tízszer nagyobb áron szerepel az egyik online oldalon, mint a másikon, a vásárló mégis a drágábbat veszi meg? Talán nem tájékozódik? És akkor még az esetleges hamisítványokról nem is beszéltünk. A Borda Antikvárium az online árverezőcégeket is egységes, korrekt rendszer használatára kötelezné. Véleménye szerint erre eddig azért nem került sor, mert fel sem merült, hogy lesz olyan vállalkozás, amely inkorrekt feltétellel fog árveréseket rendezni. Az Antikvarium.hu aukciós szabályzata ugyan jelzi, hogy a weboldalon „nem működik automata licitfunkció”. De vajon miért nem működik? A cégvezető szerint ez nem hiányosságra utal, inkább jó hír a vásárlóknak.

Feloldva a bizalmatlanságot

– Hangsúlyozom, olyan rétegnek adunk el, amelyik nem jár aukciókra, vásárlóink nem is értenék, mi történne, ha egy 15 ezer forintért meghirdetett könyvre Borda úr rátenne ezer forintot, és a 16 ezer forintos licittel akár kilenc vevőt is letakarna. Mert a vevő ezt nem látná. Ha százasával elindulna felfelé, csak annyit érzékelne, hogy a gép újra meg újra felüllicitálja 15 100 forintnál,

15 200 forintnál…, és ez így menne egészen 16 ezerig.

A járatlan vevő gondolkodhatna, ki áll emögött: egy program vagy egy valóságos személy? Ez a működésmód hiteltelenséget vonna maga után az online oldalon. Az Antikvarium.hu a bizalmatlanságot akarja elkerülni, amikor nem fogad el nyilvános megbízásokat sem, csak ajánlattételt, így nem teszi ki magát esetleges támadásnak, hogy visszaélt a rábízott információval. Ez így tiszta és átlátható minden ember számára

– állítja Chovanecz Balázs.

– Mindezt az aukciós szabályzatunk rögzíti, melyet kötelezően elolvastatunk és jóváhagyatunk a résztvevőkkel. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az Antikvarium.hu-n rendezett aukciókon a vevők akár sokkal olcsóbban megnyerhetnek egy tételt, mint a teremárverések világában. A hagyományos aukción kötött összegekkel emelkednek a tétek, a százezer forintig fellicitált tétel például csak 110 ezer forintos licittel megnyerhető, árveréseinken viszont számtalanszor 100 100 forintért is elvihető. A több szakmai elismeréssel is díjazott Antikvarium.hu húsz éve piacvezető szerepet tölt be az internetes antikváriumok körében, és hatalmas bizalomnak örvend a csaknem egymillió fős regisztrációs táborával. Tudjuk és ismerjük a vevőinket és szokásaikat. Pontosan tudjuk, mikor válnak bizalmatlanná, és mi teszi őket lojálissá. A folyamatok egyszerűsítése az egész világhálót jellemzi, ez történt a weboldalunkon is.

Az aukció tehát, hála az internetnek, a kevesek elfoglaltságából a tömegkultúra részévé vált. Csak az nem biztos, hogy még mindig ugyanazt értjük alatta. A vásárlók többsége bizonyára megmarad fogyasztónak, és internet adta adottságként tekint az online szabályzatokra. Elolvassa, elfogadja őket. Vagy ha mégsem, a bíróság előtt érvényesítheti esetleges kárigényét. De térítésmentes eljárást is kezdeményezhet a kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület előtt, ahol a felek meghallgatásával tesznek kísérletet a felmerült jogvita elintézésére.