Éjféli permetezés

Sokszor használják megtévesztésre a hangzatos „natúr”, „vegyszermentes” vagy „reform” szót. Egyik sem biotermék, sőt bioszolárium és biopapucs sincs. A valóban ökológiai gazdálkodásból származó termékek viszont hatalmas üzlettel kecsegtetnek. Százmilliárd dolláros a forgalom a bioélelmiszer-világpiacon; a nálunk megtermelt áru többsége külföldön landol.

Tyúketetés Szász István berettyószentmártoni hagyományőrző tanyáján, ahol tíz hektáron konyhakertet és gyümölcsöst művelnek. A népbeteg- ségek egy része elkerülhető lenne a megfelelő állattartással Fotó: MTVA/Bizományosi–Oláh Tibor

Ám az sem etikus, amikor az ökológiai gazdálkodásból származó tönkölybúzalisztet átcsomagolják, miközben közönséges étkezési búzaliszttel dúsítják, vagy a darált diót a közismert pótlóval egészítik ki. Az üzletasszony ma már két, minden követelménynek megfelelő bioboltot tart fenn. A tapasztalata az, hogy a lakosság nagy része nem tudja pontosan, hogy mit is jelent a „bio” megnevezés, sokan hangzatos reklámnak és manipulálásnak tartják.

Jogszabály írja elő, hogy mi a biogazdálkodás és az ökotermék, és mikor lehet a „varázsszót” ráírni az árura. Így csak azokat az élelmiszereket lehet annak minősíteni, amelyeket a követelményeknek megfelelően termeltek, és mindezt ökológiai tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végzik. Két ilyen van: az egyik a Hungária Öko Garancia Kft., a másik pedig a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Ez utóbbi cégtől azt tudakoltuk, hogy mi az, ami a valódiságot bizonyítja az élelmiszeren.

– Az uniós és hazai jog csak a mezőgazdasági alapanyagokra és a belőlük készült élelmiszereknél nyújt védelmet a „bio”, „öko”, „organikus” megjelölések használata esetén. Fontos, hogy ezek közül az egyik szó a termék nevében, esetleg az összetevők felsorolásánál legyen feltüntetve. Az árun szerepelnie kell ökológiai gazdálkodásról szóló jelzésnek, az ellenőrző szervezet hatósági kódszámának. Ezt az EU minden tagállamában hasonlóan képzik: Németországban például DE-ÖKO-01, Ausztriában AT. Hazánk esetében a HU-ÖKO-01 a helyes jelölés – avat be a részletekbe Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, aki szerint jó hír, hogy ezt a jelzést nem igazán hamisítják.

Ellenőrzés okostelefonnal

Ami az ömlesztett, nem előre csomagolt terméket illeti, a szakember szerint ennél rendelkezni kell egy tanúsítvánnyal, amely igazolja a gazdát, a forgalmazót, hogy jogosult-e az adott áru bioként való árusítására. Minden uniós ellenőrző szervezetnek elérhetővé kell tenni az interneten az érvényes okmányokat. A vevő mindezt már a boltban ellenőrizheti az okostelefonján.

– Úgy tudom, hogy a legtöbb félreértés a kozmetikumoknál fordul elő.

– A szépségápolási cikkek „bio” jelölését nem védi a jog, holott gyakran sok mezőgazdasági összetevőt tartalmaznak. Ilyenkor a legjobb, ha szerepel rajtuk a hatóság által (az élelmiszerek tanúsítására) is elismert ellenőrző szervezet logója. Ilyen például a „Biokontroll” jelölés.

Segítség az is, ha rajta van az ökovédjegyzett logó is, például „Demeter”, „Cosmos” és a „Natrue”. Ezek a szervezetek határozzák meg, hogy mi vonatkozik a biotermékekre. Csak az áruval összefüggően létezik jogszabályi védelem, az eladóhelyekhez kötődően nem, hiszen sok „bioboltnak” hirdetett helyen nincs is ilyen portéka. Ennek ellenére sokszor használják a megtévesztésre a hangzatos „natúr”, „vegyszermentes”, „reform” szót.

Ez egyik sem jelent bioterméket! Olyan sincs, hogy a piacon azt mondja az árus, a tojás vagy a lekvár, netán a tyúk „bio”, csak éppen nincs róla papírja. Előfordult, hogy a ketreces, azaz a 3-as kezdőszámú tojást a nagybani piacról szerezték be, ám „ökoként” adták el. Miként az is, hogy az eladó cégneve a félrevezető. Ilyen például a Biotojás Kft., amely ketreces tyúkokat tart, a tojást úgy is jelöli, ám a neve mást sugall.

Jól hangzó nevek

Nem csak az élelmiszerpiacról és a gazdaságokról szól a „bio” szó. Az említett példákon kívül megtévesztő lehet, amikor hangzatosan papucsot, ágyat, matracot, köntöst reklámoznak biónak – mondja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője, Drexler Dóra.

– Feltételezhetjük, hogy egy „csodaharisnyának” vagy biopaplannak, biopapucsnak semmi köze nincs a törvény által előírt ökológiai gazdálkodáshoz, csupán jól hangzik, s a termék így könnyebben eladható. Kivétel viszont a biopamut, mivel ez mezőgazdasági termék. Éppen ezért ne dőljünk be a hangzatos feliratoknak – hívja fel a figyelmet szakértőnk, aki szerint a vásárlók szerencsére egyre jobban ellenállnak a csábító reklámoknak.

Nem csupán a táplálkozás szempontjából fontos a tudatosság, hanem a környezetvédelem miatt is, ugyanis sok fogyasztó azt sem tudja, milyen termesztési módszereket használva kerül az élelmiszer az asztalára. – Sajnos ma még a kémiai szerek, műtrágyák dominálnak. Nem biztos, hogy ez a jó irány, hiszen egyre gyakoribbak az ételallergiák és más népbetegségek, amihez a nem megfelelő növénytermesztési, állattartási módszerek is hozzájárulhatnak.

A bioárunál az a lényeg, hogy a vetőmagtól kezdve a végtermékig az egész termelési folyamat ellenőrzés alatt áll. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állatok takarmányozásában is tilos a génmódosított szerek (GMO), illetve a szintetikus adalékanyagok használata. A műtrágyát remekül kiváltja a szerves és a zöldtrágya, valamint a komposzt. Sőt azon sem kell meglepődni, ha valaki éjszaka permetező gazdával találkozik, ugyanis sok olyan fényérzékeny ökológiai szer van, amelyet ajánlatos napnyugtakor vagy hajnalban használni.

A betakarítás után a növényt elkülönítve kell tárolni, majd feldolgozni – ismerteti az előállítás lépéseit Drexler Dóra, aki szerint ezek után érthető, hogy miért is kell többet fizetni a bioélelmiszerért. Ezeknél a zöldségeknél, gyümölcsöknél és szántóföldi növényeknél a terméshozam átlagosan 15-20 százalékkal alacsonyabb, hiszen nincs vegyszerrel felturbózva a vegetáció.

Hazánkban megközelítőleg négyezer biotermelőt jegyeznek (ezzel Európában a 19. helyen állunk), ám az áruk hozzávetőleg nyolcvan százaléka alapanyag formájában hagyja el az országot, és végül valamelyik külföldi boltban landol. Ezeken a helyeken ugyanis magasabb a fizetőképes kereslet, így drágábban lehet eladni, míg a nálunk legkönnyebben elérhető üzletláncokban kapható biotermékek nem biztos, hogy magyar gazdától származnak.

Holott az árucikket hazánkban is elő lehetne állítani, akár még magasabb minőségben is. Ez már csak azért sem kedvező üzleti megoldás, mert a cél a lehető legkisebb környezeti lábnyom. Szó sincs arról, hogy csodaszer lenne a bioélelmiszer, de az biztos, hogy azok az ételek, amelyekben sokkal alacsonyabb mértékben vannak jelen szintetikusszer-maradványok, nehézfémek és gyógyszermaradványok, hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közlése szerint idén a második és a harmadik negyedévben 49 bio- és ökoélelmiszert vizsgáltak meg. Ezek a közvetlen emberi fogyasztásra szánt kukorica és kukoricalapú élelmiszerek, gabonafélék és ezekből készült termékek voltak. Például olajos magvak, szárított gyümölcsök, fűszerek, sütőipari termékek, tésztafélék, kekszek, gabonaszeletek, reggeli gabonapelyhek, valamint müzlik, továbbá zöldség- és gyümölcslevek, bébiételek és -italok. A laboratóriumokban különféle toxinok, valamint növényvédőszer-maradékok kimutatására irányuló vizsgálatokat végeztek, de az eddig ellenőrzött 34 minta esetében kifogás nem merült fel, a maradék 15 minta elemzése pedig még folyamatban van.

Tarol a bébiétel

A 2017-es adatok szerint a bioélelmiszerek piaca százmilliárd dolláros bevételt ért el, már 2,7 millió termelőt tartottak nyilván a központi ellenőrzési rendszerekben. Az első helyen az Egyesült Államok áll 40 milliárd eurós forgalommal, majd Németország, Franciaország és Kína következik – derül ki a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet statisztikájából. Az alpesi országban évente fejenként 345 ezer forintot áldoznak a vegyszermentes élelmiszerekre.

Európában körülbelül négyszázezer ökogazda termel, a legtöbben Törökországban és Olaszországban. Ez hétszázalékos növekedés 2016-hoz képest. Hazánkban tavaly már meghaladta a kétszázezer hektárt a biogazdaságok által hasznosított terület nagysága, és a kormányzati támogatások hatására az elkövetkezendő években további növekedés jöhet. Ám a teljes mezőgazdasági területeknek így is csupán az öt százalékát teszik ki ezek a részek. Arról nincs pontos adat, hogy nálunk mekkora a biopiac forgalma.

Ami az élelmiszerek népszerűségét illeti, Európában a forgalom hatvan százalékát kitevő, bioalapanyagokból készült csecsemőkészételek fogynak a legjobban. Ezt követi a sárgarépa, a joghurt és a különféle tejtermékek. A bővülés mértéke a konzerv- és előre csomagolt, valamint a mélyhűtött áruknál a legnagyobb, például a lekvárok és ételízesítő-keverékek, halak, étolajok és ecetféleségek, baromfi és tea piacán figyelhető meg. A biotermékekért leginkább a 25 és 44 év közötti korosztály rajong, főként a középosztályból.