A videó visszabeszél

Megváltoztak a tartalomfogyasztási szokásaink. Már nem a tévéből tájékozódunk, és nem Hollywood sztárjai érdeklik az új nemzedékeket, hanem a „youtuber” lett a viszonyítási pont. Ám a hirtelen jött népszerűséget nem mindegyikük tudja kezelni.

Idős dél-koreai youtuber előkészületei a felvételhez. Nem könnyű véleményvezérnek lenni Fotó: Reuters

Kezdetben a YouTube macskák és kisgyerekek gyűjtőhelye volt, akik pixeles felvételeken mosolyogtak a nagyvilágba. Azonban ahogy a lineáris médiaszolgáltatás, a hagyományos televíziózás-rádiózás helyét átvették az élő streamek, az internetről bármikor letölthető tartalmak, egyre komolyabb videók kerültek a közönség elé. Ma a felhasználók hozzávetőleg 45 másodpercig néznek egy tartalmat, a tizenévesek napi két-három órát töltenek videók nézésével. A hazai nethasználók 27 százaléka keresi fel napi rendszerességgel a YouTube-ot, a harminc év alatti magyarok fele egy-másfél órát tölt a videómegosztón.

Ennek megfelelően az ott sztárrá lett véleményvezérek jóval több emberre vannak hatással, mint korábban más médiaszolgáltatók szereplői. A Variety felmérése mutatta ki, hogy az amerikai 13–17 éves korosztály szerint a tíz leghíresebb celebből csak négy hollywoodi híresség, és az első öt mind youtuber. A főállású tartalomgyártók Amerikában ezért akár 130 ezer dollárt is kereshetnek egy évben. Ehhez persze komoly marketingtudásra van szükség, mivel a YouTube maga nem kifizetődő, a magyar piacon 2000–2500 találattal érhető el egydollárnyi bevétel. Ahogy a Komzsik János és Fábián István vezette TheVR csapat (Magyarország egyik legsikeresebb youtuberduója) fogalmaz, pénzügyileg a YouTube csatorna „a világ egyik legrosszabb üzlete”, mivel a több száz befektetett munkaóra alig térül meg.

Simanovszky Zoltán állatorvos, a Zállatorvos csatorna készítője szerint Magyarországon körülbelül egymillió megtekintésből folyik be a havi minimálbér körüli összeg. Nyugat-Európában és Amerikában a megtekintések jobban fizető hirdetéseket vonzanak, így a külföldi közönségnek gyártó youtuberek bevétele három-négyszerese is lehet a hazainak. Amerikában három-négy, de akár 15 dollárt is lehet reklámkattintásonként keresni a nagyobb piac, illetve a magasabb árak miatt. Ennek az összegnek a YouTube lefölözi a felét, de még így is bőven marad a sikeres youtubernek. Főként akkor, ha nemcsak a reklámokból él, hanem felismeri, hogy az igazán nagy üzlet a pólók, tollak, apróbb ajándéktárgyak árusításában rejlik. A külföldi véleményvezéreket ráadásul gyakran hívják előadóként különféle show-kba, illetve a legtöbbet a fizetett tartalmak előállításából szerzik. A megszokott PR-cikkek mellett a cégek ugyanis egyre többet költenek a YouTube-on fizetett tartalmakra.

A vezető külföldi youtuberek szerint nincs probléma a fizetett tartalmakkal, hiszen az azonnali visszacsatolás miatt a hitelességükkel játszanának, ha túlzottan kozmetikáznák a fizetett termékeket vagy szolgáltatásokat. Robert Kyncl, a YouTube üzletfejlesztési vezetője úgy írta le a problémát, hogy a videómegosztó nem tévé, mert „visszabeszél”. A véleményvezérek tehát nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék nehezen megszerzett követőbázisukat azáltal, hogy nem hiteles véleményeket osztanak meg.

Ez komoly felelősséget és megterhelést jelent. A világ egyik legsikeresebb youtubere, PewDiePie (a 29 éves svéd Felix Kjellberg) nemrég jelentette be, hogy az év elején határozatlan ideig felfüggeszti online jelenlétét, nem készít több videót, elfáradt. Miután a videós minden youtuber-celeblistán szerepel, bejelentésének hatására egyre többen kezdenek foglalkozni a vloggerkedés (videóblogolás) kimerítő voltával.

– A kiégés mindig is létező jelenség volt, legfeljebb kevesebb szó esett róla. Minél teljesítményorientáltabb valaki, és ebből a szempontból a youtubereken fokozottabb a nyomás, annál nagyobb valószínűséggel jut el a kiégésig – magyarázza Habis Melinda, az Online Pszichológus munkacsoport alapítója, klinikai szakpszichológus.

– A kérdés, hogy ezt a betegség milyen szakaszában veszi észre. Az első időszakban ugyanis pozitív visszacsatolás jelentkezik, a több munka több követőt és más sikereket hoz, és csak már a következő fázisban tűnik fel például alvászavarok vagy a társas kapcsolatok csökkenése formájában, hogy valaki rossz úton jár, nem hagy időt a pihenésre, feltöltődésre. A kiégés veszélyes betegség, végső soron akár öngyilkossághoz is vezethet, de már a harmadik szakaszában is jellemző, hogy a beteg egyre inkább úgy érzi, semmi kedve a munkájához, és eluralkodik rajta a tehetetlenség, reménytelenség.

A profi youtuberek egyetértenek abban, hogy a legnehezebb és legfárasztóbb feladat, hogy fenntartsák követői báziuskat és ezáltal bevételüket. Van néhány trükk, amellyel biztosítható, hogy egy videót minél többen nézzenek meg: például annak hosszabbnak kell lennie tíz percnél, releváns tartalommal kell rendelkeznie, és a legfontosabb, hogy a tartalomkészítő rendszeresen töltsön fel új tartalmakat. A tízezer követővel rendelkező YouTube-csatornák esetében a szakértők szerint naponta kell új videót közzétenni, hogy a videómegosztó ne kezdje el automatikusan lejjebb sorolni a megtekinthető videók között az adott tartalmat.

A napi tartalomszolgáltatás azonban igen megterhelő feladat, különösen, ha valaki életének eseményeit kívánja blogszerűen megosztani. Ebben az esetben ugyanis nem lehet kikötni adott munkaórát, amikor az adott videó készül, mivel a vlogger nem tudja, hogy az aznapi fontos esemény a nap mely percében következik be.

Idős dél-koreai youtuber előkészületei a felvételhez. Nem könnyű véleményvezérnek lenni
Fotó: Reuters

A magyar piac bizonyos szempontból könnyebb helyzetben van. Simanovszky Zoltán szerint a tízmilliós Magyarországon globálisan szemlélve kevesebb a potenciális néző, ezért a kizárólagos magyar célközönség egy idő után korlátozni fogja a csatorna növekedését. Azonban amíg ezt a korlátot el nem éri el a youtuber, addig magyar tartalomgyártóként magyar közönségnek termelve könnyebb és gyorsabb egy közepesen népszerű csatornát felépíteni, mintha az angol nyelvű piacra dolgozna az illető. A Zállatorvos magyar és angol nyelvű csatornája is bizonyítja, hogy a magyar csatorna népszerűbb, többen iratkoznak fel rá, többen kommentelik, mint az angol verziót, pedig a grafika és a szöveg is azonos, csak a nyelv más.

Pszichológusok szerint a kiégés első fázisaiban a család, a barátok és a munkatársak visszajelzése lehet az, ami visszatéríti a helyes útra a beteget. A youtuberek azonban sajátos közegben élnek, ahol több százezer vagy akár millió ember ismeri őket, beszélget velük, ad nekik tanácsot. Ezáltal olyan érzésük támadhat, mintha a közösség a családjuk vagy közeli barátjuk lenne, ám valójában idegen emberekről van szó, akik nem ismerik a youtubert, így valódi segítséget sem tudnak nekik adni. A youtuber részéről azonban folyamatos a megfelelési kényszer, amely a követőbázis növekedésével együtt szorzódik. A folyamat vége pedig valóban a kimerülés, amelyre szinte csak a kiégés legdrasztikusabb gyógyszere, a pályaelhagyás lehet a válasz.

Szűretlen tartalom

A videóblog demokratikus műfaj, hiszen mindenki előtt adott a lehetőség, hogy médiatartalmat állítson elő, és azt – többek között – a YouTube közvetítésével a világ nyilvánossága elé tárja. Míg korábban szűk, alapvetően profi médiaelit kiváltsága volt a műsorkészítés, addig a YouTube-bal szélesre nyílt a kapu mindenki előtt. Azonban ami áldás ebben, az egyszerre átok is.

A videóblog úgy viszonyul a televíziós műsorgyártáshoz, mint az írott blogok az újságíráshoz. Ha jól csinálják, akkor szakmailag közel állnak egymáshoz, sőt az átfedéssel közös tartomány is létezik. Mivel mindkét esetben médiatermék-előállításról van szó, szakmai értelemben ugyanazok a szabályok és elvárások érvényesek a videóblogban, mint például a riportfilmben vagy más filmes műfajokban. A néző sem tesz különbséget. Igazán nem is tudatosul benne, hogy amikor egy influenszert néz a telefonján, akkor valójában publicisztikai műfajú médiaterméket fogyaszt. Mindegy, hogy egy transznemű affektabajnok fecserészik a sminkelésről, egy techkocka beszél a legújabb videókártyák paramétereiről, vagy valaki éppen szelfibotos kamerával polírozza a személyes márkáját (personal branding). A lecsupaszított lényeg, hogy valaki belemondja a magáét a kamerába.

Miután a videóblog egyszemélyes show, az influenszer a szükséges erőforrások minimalizálására törekszik. A mai arcfelismerő automata kiskamerák, sportkamerák lehetővé teszik, hogy élességállítás nélkül éles felvétel készüljön a beszélőről. A látványt illetően ez a szint a maximum, ennél többhöz már stáb kellene.

Képzett operatőr hiányában a képi világban nincs semmilyen mozgástér. Nincs szó kompozícióról, nézőpontról, képkivágások variálásáról, kiemelésről, az élességgel való játékról. Fénytechnika hiányában pedig nem beszélhetünk semmilyen vizuális hatás előállításáról. Ezt aztán tetézi az a gyakorlat, hogy bár a videóblogger – ha nem élő adást csinál – szövegéből utólag kivágja ugyan a fölösleges részeket, arra azonban nem fordít figyelmet, hogy a vágópontokat vágóképekkel lefedje. Ettől aztán a vágópontokon ugrik egyet a feje. Ez a mélységes szakmaiatlanság olyannyira általánossá vált, hogy ma már szinte kötelező még a világsztár „jutyuberek” körében is. Hozzászoktatták a nézőt a vizuális színvonaltalansághoz, lezserség mögé rejtve a filmszakmai hozzá nem értést és igénytelenséget.

Nem véletlen, hogy egy televíziós publikációra szánt hagyományos kisfilmes produkció esetén az elképzelhető legkisebb méretű forgatócsoport két emberből: egy szerkesztő-riporterből és egy képzett operatőrből áll. Az operatőri munka nem spórolható meg ott, ahol létezik szakmai minimumkövetelmény.

A videóbloggerrel szembeni minőségi szűrők hiánya azonban az általános színvonal hanyatlását idézi elő. A „eredmény”: elképesztő mennyiségű médiaszemét és hangzavar a YouTube-on. A legtöbb videóbloggernél már annak eldöntése is kihívást jelent, hogy „előadása” vajon paródiája-e valaminek, vagy ez maga a műsor. Aki viszont nézhető, mert egyrészt van valódi mondanivalója, másrészt komolyan gondolja, hogy szórakoztatni akar, az valójában már nem blogger, hanem bloggerként tálalt filmes szakember. És jó eséllyel komoly stábbal dolgozik. Mert a szaktudás egyetlen szakmában sem nélkülözhető.

(Bertók László)