Gyilkosság holttest nélkül

Mi a közös a családirtó Pándy András, a feleségdaraboló darnózseli hentes, Nagy János és a valóságshow-szereplő VV Fanni vád szerinti gyilkosa, Brodmann László között? Egyik ügyben sem került elő holttest, a bíróság mégis elítélte Pándyt és – első fokon – a hentest. Vajon az egykor politikai ambíciókat dédelgető Brodmannt is elítélik? Mai ismereteink szerint emberöléséért nem valószínű.

VV Fanni feltételezett gyilkosának, Brodmann Lászlónak a tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken Fotó: Havran Zoltán

Lila színű, sűrű folyadék

A Pándy-kettős Ágnes anyját, a hatvanéves Sőrés Ilonát, 27 éves édestestvérét, Dánielt, a húszéves Zoltánt, a 44 éves Fintor Editet, Pándy második feleségét és két nevelt lányát, a 16 éves Tündét és a 15 éves Andreát ölte meg. Pándy 2002. március 6-án életfogytiglant, míg lánya 21 évet kapott, miután Bruno Bulthé vizsgálóbíró horrorisztikus, a kriminalisztikában vélhetően egyedülálló módon sikeresen győzte meg az esküdtszéket a Kékszakáll Pándy és ágyasa/lánya bűnösségéről. A hat családtag nyomtalanul tűnt el, Pándy évekig sikerrel hitette el az őket keresőkkel, hogy családtagjai Dél-Amerikába költöztek, miközben Brüsszel Molenbeek városrészében lévő családi házuk pincéjében teljesedett be a sorsuk. A féltékeny Ágnes részletesen elmondta a nyomozóknak, hogy miként ölték meg családtagjaikat, miként darabolták fel, majd miként maratták szét a maradványokat erős savval. Az így hátramaradt lila színű, sűrű folyadékot pedig a szomszédban lévő vágóhíd emésztőjébe öntötték. A bizonyítás során Bulthé vizsgálóbíró kikérte egy börtönben meghalt, hozzátartozó nélküli, gyilkosságért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt fogvatartott holttestét ,és dokumentáltan végrehajtatta rajta az Ágnes által elmondott folyamatot – az eredmény ugyanaz volt, mint amiről a nő beszélt. Az egészet videóra vették, a folyamatot külön fotózták, dokumentálták is, majd a per során Bulthé bemutatta azokat az esküdteknek, akik ezek után egyhangúan mondták ki Pándyék bűnösségét.

A Kékszakáll 87 évesen, 2014-ben meghalt a börtönben, a 61 éves Ágnes zárdában él apácák szigorú felügyelete alatt. Filmre kívánkozó horrortörténetüket azonban megőrizte a kriminalisztika és a sajtó.

„Problémamegoldó emberek”

Térjünk vissza napjainkba! Január első hetében előkészítő ülést tartottak a Fővárosi Törvényszéken, ahol életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség a 35 éves Brodmann Lászlóra, aki álláspontjuk szerint nyereségvágyból meggyilkolta a valóságshow-ból VV Fanni néven ismertté vált, ám később prostituáltként dolgozó Novozánszki Fannit. Az egykor MSZP-támogatottsággal önkormányzati képviselő-jelöltségig eljutó, házi őrizetben lévő vádlott tagadta bűnösségét. Azt állította: nem ölte meg VV Fannit, ellenkezőleg, ő csak segített a magatehetetlen állapotba került Fanninak, a biztonsági kamera felvételén ezért láthatták a karjában a nőt, és ezért került az autójába is. Brodmann elmondta: a nő „bepezsgőzött, és túlszívta magát”, ezért egy közös ismerősük kérésére „problémamegoldó emberekhez” vitte.

A vádlott állítása szerint a vád szerinti gyilkosság napján Novozánszki Fannit a lány barátnőjének javaslatára azért kereste meg, hogy bevonja egy szörfdeszkák készítésével és forgalmazásával foglalkozó vállalkozás megalapításába. Úgy gondolta, hogy a nő médiaszereplései és médiakapcsolatai okán alkalmas lenne a cég marketingfeladatainak ellátására. Arra a kérdésre, hogy miként került vér az általa használt személyautóba, Brodmann azt válaszolta, hogy néhány nappal korábban marhahúst vásárolt, és annak nyomait találták meg a bérelt kocsiban.

Az ügyész az előkészítő ülésen ismertette a vádiratot, miszerint az egykor politikával is kacérkodó vádlottnak a bűntény idején nem volt állandó munkahelye, rendszeres jövedelme, viszont költekező életmódot folytatott, emiatt rendszeresen kölcsönkért barátaitól és ismerőseitől, így jelentős tartozásokat halmozott fel. A vádlott egy ismerősén keresztül tudomást szerzett a prostituáltként dolgozó sértett jó anyagi helyzetéről, jelentős bevételeiről, illetve a budapesti lakásán felhalmozott nagyobb mennyiségű készpénzről. Elhatározta, hogy – akár erőszakos úton is – pénzt szerez a nőtől, aki azonban elzárkózott a személyes találkozótól, ám végül 2017. november 20-án este a sértett mégis beengedte a lakásába a férfit. A vádlott az értékek megszerzése érdekében ismeretlen módon bántalmazta a nőt, majd a talált értékeket és a magatehetetlen sértettet gépkocsijával elszállította a helyszínről. A holttestet összekötözte, nehezéket erősített rá, és azzal együtt másnap Szalkszentmárton közelében a Dunába dobta. Az ügyész hozzátette: csatolt a bírósági iratokhoz egy levelet is, amelyet olyan fogvatartott írt, aki letartóztatásakor egy zárkában volt a terhelttel, és azt állítja, Brodmann László elárulta neki, hogy hol rejtette el az áldozat maradványait.

A vádhatóság nyereségvágyból elkövetett emberöléssel vádolja Brodmann Lászlót, amiért életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy ha az előkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tesz, harminc év múlva szabadulhat. Mivel a vádlott tagadta bűnösségét, megkezdődött a bizonyítási eljárás. Ismertették a vádlott korábbi vallomásait, továbbá az ügyész és a vádlott ügyvédje is tanúk és szakértők meghallgatására tett indítványt. Úgy tudjuk, szerológus szakértő kimondta a nyomozás során, hogy az autóban talált vér a lányé, és nagy valószínűséggel már a holttestből kiszivárogva szennyezte be a jármű belsejét. Novozánszki Fanni holtteste a mai napig nem került elő annak ellenére, hogy a hatóságok szonárral és kutyákkal is keresték az érintett Duna-szakaszon.

VV Fanni feltételezett gyilkosának, Brodmann Lászlónak a tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken
Fotó: Havran Zoltán

Csak a szükséges mértékben, ám jogászkodnunk kell a bizonyítás nehézségeire rávilágítandó. Az ítélkező bíró kizárólag a vádról dönthet, azaz „hozott anyagból” dolgozik. A büntetőeljárásról szóló törvény felsorolja taxatíve, hogy melyek a vádirat törvényes elemei. Így például annak feltétlenül tartalmaznia kell a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását.

Körülményes bizonyítás

Mit is írnak a Brodmann elleni vádiratban? „A vádlott az értékek megszerzése érdekében ismeretlen módon bántalmazta a nőt, majd a talált értékeket és a magatehetetlen sértettet gépkocsijával elszállította a helyszínről. A holttestet összekötözte, nehezéket erősített rá, és azzal együtt másnap Szalkszentmárton közelében a Dunába dobta.” Nos, az emberölést meglehetősen körülményes lesz bizonyítani.

Közelmúltbeli példa, hogy a darnózseli hentesre, a sajtó nyilvánossága elé arccal, névvel kiállt Nagy Jánosra sem tudták a gyilkosságot rábizonyítani, mindössze halált okozó testi sértésért marasztalták el. A büntetőügyét minden bizonnyal tanítani fogják a jogi egyetemeken mint a (majdnem) tökéletes darabolós gyilkosság mintapéldáját. Persze Nagyra még a hétköznapi gyilkosságot sem sikerült rábizonyítani, csak azt, hogy feldarabolta a feleségét.

Első fokon – kétszer is – bizonyítottság hiányában mentették fel a vádak alól a hentest. Azt ki tudták mondani az elsőfokú bíróságok (az ügyet az első ítéletet megsemmisítve adták vissza újratárgyalásra), hogy Nagy válófélben lévő felesége meghalt, de azt már nem, hogy természetes halállal végezte-e, vagy megölték, az asszony földi maradványainak ugyanis csak egy részét, belsőségdarabokat találták meg zseli réten. DNS-vizsgálat igazolta, hogy a maradványok az asszony szervei, ám azt nem tudták megállapítani, miként halt meg a nő, így nem lehetett a vádlottat emberölés miatt elítélni. Egy természetes halált halt embert nem tilos feldarabolni, ez az extrém tett legfeljebb magánvádas eljárásban büntethető, a hozzátartozók kegyeletsértés miatt tehetnek feljelentést. A második másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán a közelmúltban végül halált okozó testi sértés miatt hét év szabadságvesztésre ítélték a bűnösségét egyébként végig tagadó hentesmestert, aki 29 hónapot már letartóztatásban töltött. Mivel az első fokkal ellentétes ítélet született, az ügy a Kúrián folytatódik harmadfokon.

A marasztaló ítélet szerint Nagy Jánosnak volt oka megölni a feleségét: a tanúvallomások szerint 2011-ben romlott meg a házasságuk, amikor a férj rajtakapta nejét az egyik kuncsaftjával, a perben tanúskodó vélt csábító azonban tagadta ezt. Az asszonynak 2014. május 27-én veszett nyoma. Nagyot ez év július 2-án tartóztatták le, és 2015. október 15-én emeltek vádat ellene emberölés miatt. A vád szerint a férfi kapcsolata korábban megromlott feleségével, a bontóper ideje alatt ideiglenes döntéssel az apánál helyezték el a kisebbik, akkor 12 éves gyermeküket. A lakókörnyezete által jámbornak leírt hentes az eltűnése előtt megverte a feleségét, ezért el is ítélték, és kétéves próbaidőre bocsátották. Az asszony a verés ellenére vissza szeretett volna menni közös darnózseli otthonukba, hogy a házasság felbontásáig, a végleges döntés előtt is kisebbik gyerekével élhessen. Nagy János ebbe nem egyezett bele, a kapcsolat még jobban elmérgesedett. 2014. május 27-én este a vádlott Mosonmagyaróvárra ment, abba a rendelőintézetbe, ahol a felesége gyógymasszőrként dolgozott. A vádirat szerint Nagy a holttestet autója csomagtartójába rakta, hazavitte, s megvárta, míg gyermeke elaludt. Akkor beállt a garázshoz, kivette a holttestet a csomagtartóból, és a ház alatti húsfeldolgozóban „feldolgozta” azt. A maradványok egy részét elégette, egy részét elrejtette vagy szétszórta, később pedig sósavval fertőtlenítette a húsfeldolgozó eszközöket.