Sokáig köszöntötte szovjet harckocsi az arra járót Battonya Románia felőli határában, arra emlékeztetve a magyart, ki szabadította fel 1944-ben a náci diktatúra alól. Bár a páncélost azóta elsodorta a történelem vihara, a baloldali ideológia napjainkig kitartott a dél-alföldi településen. Központjában ma is fejet hajthatunk az ismeretlen szovjet katonák emlékhelye előtt, és ráköszönhetünk az 1891. évi agrárszocialista felkelés 1981-es földmunkásmozgalmi szoborkompozíciójának izmos karú proletárjaira. Sarlóik, vasvilláik rozsdamentesen dacolnak az idővel, hirdetik a mindent elsöprő materializmust. Az eseménynek az omladozó városháza főhomlokzatán is van emléktáblája – biztos, ami biztos alapon.
Mindent, ami mozdítható
Múlt év végén csaknem kilencvenen tettek állampolgársági esküt Battonyán. A helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a bejelentést. Többen nehezményezték, hogy a hazai mélyszegénység felszámolásával nem foglalkoznak eleget, az erdélyi románokat viszont segélyekben és juttatásokban részesítik. Megjegyezve, hogy az új állampolgárok között van természetesen tisztességes is, de a többség csak a kedvezményekért használja ki a lehetőséget, szavazni eljön, de adózni nem akar Magyarországon. A közösségi portálon kibontakozott virtuális veszekedésből egyértelművé vált: hiába soknemzetiségű határtelepülés Battonya, lakóinak egy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy nem mindenki román, aki Romániában lakik.
A battonyaiak többsége azzal sem kíván foglalkozni, hogy a helység, amelyben él, a trianoni békediktátum következtében veszítette el vezető szerepét a térségben. A település reménytelennek ítélt sorsát remekül szemlélteti, hogy lakói a két világháború között tömegesen hagyták el a községet. Míg 1930-ban több mint tizenkétezren éltek itt, ebből 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német, a 2011. évi népszámláláskor már csak hatezren. Ekkor a megkérdezettek 77,9 százaléka magyarnak, 8,4 százaléka románnak, 5,2 százaléka szerbnek, 2,3 százaléka cigánynak, 0,3 százaléka németnek, 0,2 százaléka szlováknak vallotta magát. A statisztikai adatok alapján leginkább a románok aránya nőtt meg, tíz év alatt öt százalékkal, köszönhetően a romániai román nemzetiségű betelepülőknek, így ma ők alkotják a legjelentősebb kisebbséget.