Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A fővárosi Rózsadomb, mely a luxus-lakóövezet szinonimájává vált, egy bektási dervisnek köszönheti a nevét. A Margit híd budai hídfője közelében, a Mecset utca 14. szám alatt található Gül Baba – a „Rózsák Atyja” – türbéje, a XVI. században épült török sírkápolna.
A környéket a XIX. század végétől nevezik Rózsadombnak. Gül Baba Nagy Szulejmán uralkodásakor az oszmán hadsereget kísérte az európai hadjáratok során. Buda 1541. augusztus 29-én került török kézre. Néhány évtized alatt keleties külsőt öltött, s betagolódott az Oszmán Birodalom városhálózatába. Akkoriban Budán a müezzinek számos minaretből hívták imára a híveket. A „Rózsák Atyja” a város elfoglalását követően halt meg, sírhelye fölé Jahjapasazádé Mehmed budai pasa emelt sírboltot. Gül Baba személye 1686 után feledésbe merült, majd a XIX. században a törökök iránti szimpátia egyik szimbólumává vált. Az oszmán uralom után a türbét a jezsuita rend kapta meg, és alakította át kápolnává. Később az épület magántulajdonba került. Abdüllatif efendit 1909-ben nevezték ki a budapesti muszlim közösség imámjának, aki azonkívül, hogy megtanult magyarul, és kapcsolatot alakított ki a magyar értelmiségiekkel, önkéntesen a türbeőri feladatokat is ellátta.
Az épületet 1914-ben műemlékké nyilvánították, 1962-től múzeumként látogatható.
A „Rózsák Atyja” személye körül kialakult magyar legendárium elsősorban Tóth Béla írásainak – melyeknek semmilyen történelmi alapjuk nincsen – köszönhető. Huszka Jenő 1905-ben írt Gül Baba című operettje, valamint a Gül Baba (1940) és a Gábor diák (1956) című filmek formálták a dervis képét jóindulatú, segítőkész, öreg rózsakertésszé, kinek halálát Eisenhut Ferenc nagy méretű festményen örökítette meg. A Mecset utcában a sírkápolna és a kert felújítása magyar–török összefogással valósult meg 2017-ben.
A rá következő évben nyitotta meg kapuit a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, melyet azóta több mint negyvenezren látogattak meg. Az állandó kiállítás középpontjában Gül Baba történelmi személyisége, a bektási dervis és a türbe története, illetve a XVI. századi, oszmán kori Magyarország bemutatása áll. Március végéig tekinthetik meg az érdeklődők a Kultúrák és korok Budán című időszaki kiállítást, mely az ezeréves történelemnek kíván emléket állítani. Budapest történetének hét kiemelkedően fontos korszakát elevenítik fel hanghatásokkal, animációs filmekkel és az adott korra jellemző egy-egy tárggyal.
Az interaktív tárlat dióhéjban mutatja meg, hogy mi történt a főváros területén, miután a rómaiak elhagyták Aquincumot, majd a IX. század végén megérkeztek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe. Láthatjuk, hogyan fejlődött Buda uralkodói központtá, miután véget ért az 1241–42. évi mongol invázió, és IV. Béla király a Vár-hegyen megalapította a várost. A kiállítás bemutatja a török uralmat (1541–1686), mely során a keresztények számára addig ismeretlen tárgyak és készítőik jelentek meg az országban. Majd Buda visszafoglalását, az azt követő újjáépítést, valamint Buda és Pest egyesítését. Megismerhetjük Budapest modern, nagyvárosi életét és az országot ért sorozatos csapásokat – Trianont és a világháborúkat.
Érdemes ellátogatni a türbéhez, és megtudni, hogyan kapcsolódik Buda város 1292-es nagypecsétje, a honfoglalás kori nyakperec, a lovagalakos kályhacsempe, a gazdagon díszített ibrik, az Orion rádió, illetve a Gazdálkodj okosan! társasjáték – a tárlathoz.
(A Kultúrák és korok Budán – Hangulatok a régi Pestről és Budáról című kiállítás ingyenesen látogatható 2020. március 29-ig. Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely – Budapest, Mecset utca 14.)
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Magyar szerző tollából jelent meg könyv az új pápáról. Recenziónk.
Ideje menni – javasolta a miniszterelnök.
Az Európai Bizottság elnöke kereskedelmi megállapodásról beszélt.
Az elkövető az áldozat mobilján keresztül próbálta elhitetni, hogy a nő még életben van.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
