Vágyak tára

A technológiai forradalom, a geopolitikai erőfitogtatás, az új kihívást jelentő klímaváltozás alaposan felforgatja a befektetői piacot. Vannak jó hozammal kecsegtető lehetőségek, de óvatosan velük, aki túl merész, érhetik meglepetések. A befőttesüvegben tartott készpénzt viszont el kell felejteni.

Caravaggio képét, a Judit lefejezi Holofernészt című alkotást helyezik el a párizsi Drouot aukciós ház munkatársai Fotó: Charles Platiau Forrás: Reuters

A kockázat ára

A haszonszerzésnél egy szintet ugorva alternatíva lehet a befektetési alap, illetve az állampapír. Ezek közül a forintban tartottak állománya az MNB adatai alapján 8804 milliárd forintot ért el október végén, a slágertermékből, a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a tavaly nyári kibocsátás óta közel 3000 milliárd forintnyit vásároltak. A MÁP+ megvásárlásánál a kamat éves mértéke az első félévben évi 3,5, a másodikban négy százalék, amely ezt követően minden évben 0,5 százalékkal emelkedik, az ötödik évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után. Nem csoda, hogy a lakossági megtakarítási piacon ez a termék felpezsdítette az állóvizet.

Szakértőnk fontos dologra hívja fel a figyelmet: elméletileg minden államkötvény kockázatmentes, amennyiben az a kibocsátó ország devizájában van, sőt a kifizetésre az állam garanciát vállal. Ezért, mivel alacsony a kockázat, alacsony az elérhető hozam is.

– Ezzel szemben a MÁP+ azért fontos eleme egy befektetési portfóliónak, mert alacsony kockázat mellett kínál magas kamatokat. A Prémium Magyar Állampapír vagy a Prémium Euró Magyar Állampapír esetében erősebb a kockázat, ugyanis hogy mekkora kamatot kapunk a befektetett pénzünkre, az csupán a későbbi inflációs adatok ismeretében dől el – mondja Kuti Ákos, aki szerint ennél még nagyobb a rizikó, ha például egy időjárásfüggő mezőgazdasági termékbe fektetünk be több millió forintnyi dollárt, például a chicagói árutőzsdén. Itt a hozamunkat például az aszály vagy a csapadék későbbi alakulása határozza meg, tehát a kiszámíthatatlanság kerül előtérbe, igaz, „szép lehet” a nyereség is.

Ezzel eljutottunk a tőzsde izgalmas világába, aki bátor, az nyerhet. Ám téves gondolkodás, ha valaki azért vesz részvényt, mert az osztalékot fizet. Fel kell készülni arra, hogy naponta változhat a hozam. Szakértőnk szerint sokan nem kalkulálnak előre, jó példa erre a mostanság stabil árfolyamú Magyar Telekom papír, ám nem biztos, hogy pár hónap múlva a mai kurzus lesz az irányadó, csakúgy mint a tavaly viszonylag jól teljesítő részvényeknél. Ilyen volt az OTP, a Mol, a Richter Gedeon. A kisebb cégek részvényeivel viszont gyakrabban mellé lehetett fogni: a 4iG részvényárfolyama jelentős kilengéseket mutatott, de így is több mint duplájára emelkedett az árfolyam 2019 folyamán. Ugyanakkor a Waberer’s papírjai több mint 50 százalékot estek a tavalyi évben egy korábbi, lengyelországi akvizícióval kapcsolatos problémák miatt.

Caravaggio képét, a Judit lefejezi Holofernészt című alkotást helyezik el a párizsi Drouot aukciós ház munkatársai
Fotó: Reuters

Jelenleg a demográfiai változások, a klímaváltozás és a technológia lendületes fejlődése új invesztíciós lehetőségeket kínál. Egy tematikus, például befektetési célú klímaalapba számos nagy cégpapír fér bele, például azoké, amelyek elkö­telezettek az emissziócsökkentés mellett, mint a gyógyszeriparból a Pfizer vagy az élelmiszerből a Danone. Tavaly több mint húszszázalékos hozamot is el lehetett érni egy-egy olyan csomaggal, amelyekbe ilyen részvényeket pakoltak. – Persze attól, hogy egy-egy „sztori” vonzó, nem biztos, hogy az jó befektetés. Bizonyítják ezt az árupia­cok, ahol a legtöbb termény és nyersanyag inkább veszített értékéből az elmúlt időszakban. Ugyan az elektromos autók térhódítása kezdetben felfelé tornázta az árfolyamokat, ám tavaly már az ezekhez szükséges alapanyagoknak (kobalt, lítium, réz) gyenge időszaka volt – említi a negatívumokat Kuti Ákos.

Nem mindig arany

Ami az aranyat mint általában értékálló, „menekülő” befektetést illeti, érdekességekre lehet az idén számítani. A sárga nemesfém leginkább a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban, 2011 környékén értékelődött fel, ugyanis a gazdasági rendszerekkel kapcsolatban megingott a bizalom, mert csődök, óriási inflációk következtek egymás után.

– Jelenleg nemhogy nincs magas inflációs várakozás, hiányoznak a tartós felértékelődéshez vezető „katalizátorok”, annak ellenére, hogy adódnak a világgazdaságban problémák. Most, hogy erősödik a globális recessziótól való félelem, amely valójában egy ciklikus folyamat része, a hatás mégsem akkora, mint egykor, így ­véleményem szerint rövid távon nem akkora üzlet aranyba fektetni. Azaz nincs olyan sok rossz­ hír, hogy megemelkedjen az ára. Persze nem árt, ha egy befektetési csomagban szerepel nemesfém – teszi hozzá szakértőnk.

Az ingatlanpiac nem annyira érzékeny a rövid távú pénzügyi ingadozásokra, mint a tőzsde, ugyanakkor hosszabb távon ez sem tudja függetleníteni magát az általános pénzügyi, gazdasági folyamatoktól. Ezért hosszú távban érdemes gondolkodni, nem pedig gyors megtérülésben. A legjobb, ha olyan ingatlant veszünk, amely egész évben bérleti jövedelmet termel. Lényeges, hogy minden várható kifizetést és váratlan költséget is figyelembe kell venni, mint például adózást, amortizációt és egyéb, előre nem látható kiadást. Alternatíva a közepes mértékű kockázatot vállalóknak az, ha valamilyen ingatlanalapban fialtatják pénzüket. Sokan még most is az ingatlanár és bérleti díj tartós növekedését várják, de ennek mértéke az idén vélhetően lassul. Így az ingatlan mint befektetési „csodaeszköz” már nem biztos, hogy sokáig fénykorát éli.

Sokan a műtárgyakban látják a meggazdagodás esélyét. A biztonságosabb műtárgyak – az impresszionisták és a régi mesterek alkotásai – vonhatók párhuzamba a megnyugtatóbb befektetési eszközökkel, mint például az állampapírokkal. A kockázatosak – például a kortárs vagy a kínai művészet termékei – a részvényekhez, illetve az árucikkekhez hasonlítanak. A tudatos, jó döntéshez persze nem árt a szerencse sem. A kortárs piac az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött, a legsikeresebb alkotók művein nagy haszon érhető el, sőt egyre többen érdeklődnek a fotó, illetve a poszter mint műtárgy iránt. A fényképekből különösen a hatvanas-hetvenes évek avantgárd műveit keresik. Népszerűek az oldtimer autók is, de egyre kelendőbbek a limitált szériás, méregdrága kocsik, szintén befektetési céllal. A GfK Hungária Piackutató Kft. felmérése szerint itthon a felsőfokú végzettségűek és a legfeljebb kétfős háztartásokban élők körében magasabb a műtárgyakba való befektetési kedv. A magyar lakosság műtárgyakkal kapcsolatos hozamvárakozása magas: a többség (67 százalék) az inflációnak megfelelő vagy annál magasabb értéknövekedést vár.

Még most is nyolcvan százalékban a festészet az egyeduralkodó, a piac felét az aukciók teszik ki, a maradékon a galériák, illetve a nemzetközi vásárok osztoznak – mondja az Equilor Fine Art Kft. ügyvezető igazgatója. Gereben Katalin szerint az, aki vagyonfialtatás céljából venne műtárgyat, a bevásárlás előtt járjon aukciókra, figyelje a kiállításokat, ismerkedjen a művészettel, tájékozódjon múzeumokban.

Leütési rekord

– Az utcáról beesve, információ hiányában felesleges ennek a befektetésnek nekivágni. Azzal is számolni kell, hogy rögtön nem lehet pénzzé tenni a műtárgyat, csak akkor, ha aukciót rendeznek akár itthon, akár külföldön. Ami pedig a hasznot illeti, a kívülállónak nehéz nyomon követni, hogy ki és mennyiért szerezte be a műtárgyat, és mekkora profittal adta el – avat be a részletekbe szakértőnk, aki példákkal is szolgál a rekordokkal kapcsolatban. Maurer Dóra kortárs festő egyik munkájáért (Quasi-kép) tavaly Londonban több mint húszmillió forintnyi fontot adott valaki. Ez magasan túlszárnyalta az alkotó korábbi négymillió forintos leütési rekordját. Lakner László­ ­­Metamorfózis – egyszer, aztán, később című műve 42, Nádler István Kapcsolat festménye pedig 35 millió forintért talált gazdára.

Az elérhető profitot szemlélteti, hogy tavaly egy gyűjtő alkudozott 4,3 millió dollárig François-Xavier Lalanne vízilovas alkotására. A monumentális bronzállat előző tulajdonosa szép bevételt könyvelhetett el, ugyanis 2006-ban csupán 168 ezer dollárt adott a műremekért.

Ki lehet a világ ura?

Egy-egy befektetés jövedelmezőségét a nemzetközi politikai helyzet jelentősen meghatározza. Óriási csaták dúlnak a nagyhatalmak közt, az idei év sem lesz viharoktól mentes. A globális gazdaságban sok a kockázat, úgymint az USA–Kína-vámháború, a Közel-Keleten fokozódó feszültségek, ugyanis Teherán bejelentette a Kászim Szulejmáni kémfőnököt ért amerikai halálos kilövés után, hogy megszegi az atomcsendet, és urándúsításba kezd. Ennek hatására az aranyár megugrott, rögtön hétéves csúcsra került a kurzus, ám nem tudni, hogy meddig tart a szárnyalás. Ott a Brexit végtelenségig elhúzódó bizonytalansági hatása is. Mindazonáltal fontos látni, hogy egy befektetés esetében a jövőbeli pénztermelő képesség a kulcsfontosságú. Mivel a kereskedelmi háború közel két éve tart, a befektetők már részben kalkulálhattak például az azóta bejelentett vámok hatásával, azaz pusztán ezen kockázatok miatt nem érdemes figyelmen kívül hagyni a globális részvénypiacot. Az eurózóna gazdaságát nemcsak ez, hanem az autóipar gyengélkedése is visszaveti, a helyzet a németeknél egyre rosszabb, a gazdaság már recesszióba fordult. Amerikában választási év van, ez is komoly nyomás alá helyezheti a vállalati profitokat, amelyek a részvényárfolyamokat is befolyásolják. Gond az is, hogy az Egyesült Államok a technológiai fejlődésben lemaradt Kína mögött, ahol a GDP-arányos kutatás-fejlesztési költség egy évtized alatt igencsak megugrott. Ezek mind olyan tényezők, amelyek a kamatpályát befolyásolják, tehát a befektetések hozama is ennek függvényében változhat. Mindezek után most az a kérdés, hogy melyik ország veheti át globálisan a gazdasági főszerepet, ki lehet a világ ura.