Későn ébredünk, mert elfelejtettük a csuklónkba épített ébresztőórát beállítani. Gyors kávét kérünk a házi robottól, virtuálisan megöleljük a több száz kilométerre lakó családunkat, majd minden kényelmet kiszolgáló autóval rohanunk a munkába, amelyet az emberszabású majom sofőrünk vezet. Stresszes napnak ígérkezik, még szerencse, hogy a Holdon töltött vakációnk néhány nap múlva kezdődik.

„Mi legalább gondolunk egymásra”
„Úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”